A nyertesként kihirdetett Petőfi-szobor alkotója: Olyat nem lehet készíteni, ami mindenkinek megfelel

2023. január 14. – 14:59

Másolás

Vágólapra másolva

Olyan Petőfi-figurát készíteni, ami mindenféle szempontból mindenkinek megfeleljen, nem lehet, nyilatkozta a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek az alkotását a szakmai zsűri döntése nyomán eredetileg nyertesként hirdettek ki.

„Azért is lehetetlen, mert van, akinek elegendő – és ez részemről nem értékítélet – az a fajta heroikus, romantikus megközelítés, ábrázolásmód, amelyet utólag aggattak rá a Petőfi-képre. Vannak, akik ezt tartják érvényesnek, számukra a költőt ez a megfogalmazás képviseli jobban, mások meg úgy érzik, hogy a heroikus ábrázolás utólag ráruházott, így el lehetne térni tőle” – idézi a Krónika a művészt, aki azt is elmondta, hogy továbbra is kiáll a saját megközelítése mellett. Úgy látja, hogy az elgondolása, miszerint Petőfi kezébe tollat tesz, nem szablyát, most is érvényes, mert az alakját úgy is lehet aktualizálni, hogy azt üzenje: erősebb fegyver a kultúra, mint a szablya.

A portál szerint Gergely elismerte, hogy a makett készítésénél nem volt elegendő ideje a kidolgozásra, de a szakmai zsűri így is meglátta benne a potenciált, a nem hozzáértők pedig úgy értelmezték, hogy a figura pontosan ilyen lesz nagyban is.

„Ami sosem igaz, hiszen a legjobb makettet is lehet javítani és kell is” – mondta Gergely, aki kijelentette, szerinte is túl vékonyka volt a makettben megmintázott figura, és ha még lehetséges, akkor „emberesebbre” szeretné készíteni azt. Ugyanakkor a sokak által elvárt pödört bajusz és a vitézkötéses öltözék távol áll tőle, abban továbbra sem engedne.

Gergely ugyanakkor a kiírásról, a kiíró által tett lépésekről is beszélt az interjúban. Értelmezése szerint a megrendelő megteheti, hogy meggondolja magát, de az rosszul jön ki, ha az után teszi, hogy már kihirdették – a pályázati kiírásnak egyébként megfelelő – nyertest.

„Ha kihirdeti, akkor nehéz visszatáncolni, mert így felmerül a kérdés: mi értelme a szakmai zsűrinek? A pályázatkiírásban pedig nem volt benne, hogy az emberek véleménye vétójoggal bírhat” – fogalmazta meg Gergely Zoltán.

A Petőfi-emlékév alkalmából meghirdetett eredeti pályázatra hat pályamunka érkezett, ezek közül az elbíráló szakmai zsűri tagjai, Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész és Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok Gergely Zoltán munkáját találták a legjobbnak.

Miután a pályázat eredménye hatalmas felháborodást váltott ki a közösségi oldalakon, nagyon sokan kifogásolták a nyertes pályamunkát, az önkormányzat bejelentette, hogy új pályázatot ír ki. Mint közleményükben fogalmaztak, az eredeti kiírás nem a szabadságharcost, forradalmárt helyezte előtérbe, hanem az embert, erre érkeztek a pályamunkák is. Az új pályázati kiírás kiegészül a Petőfire és a korra jellemző jegyekkel, részletekkel – a lakosság által megfogalmazott elvárásokra való tekintettel, tették hozzá. Az új pályázati kiírást cikkünk megjelenéséig még nem fogalmazták meg.

„Petőfi mára emblematikussá váló alakját újszerűen megmintázni komoly próbatétel. Ez Gergely Zoltánnak sikerült, töményen, kevés eszközzel, sekély, magyarázó narratív elemeket nélkülözve, egyszóval »mankó« nélkül. A rosszul sikerült szobornak nagyon sok narratív eleme van, ami nem készteti a nézőt semmiféle elmélyülésre – ilyen értelemben beszélek mankónélküliségről” – mondta el korábban a Transtelexnek Vetró András, aki később a Háromszéknek azt nyilatkozta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak nem kellett volna döntőbírói pozícióba emelnie a közvéleményt azzal, hogy új pályázatot ír ki a Petőfi-szoborral kapcsolatban. A szobrászművész leszögezte, az új elbíráló bizottságnak nem kíván tagja lenni. Szerint az új pályázat kiírásával a szakmai zsűri hitelét vesztette, hiszen semmissé nyilvánították az általuk kihirdetett eredményt.

Gergely Zoltán szobrászművésznek számos köztéri alkotása áll Erdélyben. A Kárpát-medence különböző, főleg kültéri alkotásait összesítő Köztérkép szerint ő készítette például Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, ami 2013-ban lepleztek le, illetve ugyanebben az évben avatták fel az általa jegyzett Kós Károly-mellszobrot Sztánán. Szintén az ő munkája Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobra Kolozsváron, amelyet 2019-ben lepleztek le.

Sepsiszentgyörgyön is látható már munkája, 2010-ben avatták fel A három szék című munkát, amely egy lakónegyedben, tömbházi környezetben a nyugalomra, pihenésre provokáló plasztikai elem. A művésznek azonban ennél egyértelműbb domborművei is vannak a sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom előtt, és nem olyan rég avatták fel a Történelmi emlékfalat, amely három erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor, Bocskay István és I. Rákóczi György domborművét jeleníti meg. Korábban Sántha Imre Géza művészettörténésszel már sorra vettük, hogy miként áll a város köztéri szobrokkal, az elhízott dinón lovagló pálcikaember Szent Györgytől egészen a kettévágott Berde Mózesig.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!