Tarr Zoltán: A Fidesz ügyelt arra, hogy a nemzetpolitikára is kiterjessze mérgező hatását

„A Fidesz alaposan ügyelt arra, hogy a nemzetpolitikára is kiterjessze” mérgező hatását, és a legerősebb magyar export a gyűlölet lett

– mondta a Tarr Zoltán, a Tisza Párt társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a parlamenti meghallgatásán a Magyarságpolitikai Bizottságban. A Telex összefoglalójában azt írja, hogy Tarr szerint ezzel a határon túliak közösségében ez fokozta a megosztottságot.

Tarr minisztériumához olyan területek fognak tartozni, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek, illetve a határon túliak helyzete. Utóbbi miatt hallgatta meg a bizottság. Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszterjelölt már korábban ígéretet tett arra, hogy a Magyarország határain kívül élő magyaroktól nem fog jogokat elvenni, azt viszont április végén megígérte, hogy tíz évre visszamenőleg megvizsgálják a külhoni támogatások felhasználását.

A meghallgatás után közzétett Facebook-bejegyzésében Tarr Zoltán külön is hangsúlyozta, hogy szerinte „rendszerváltásra van szükség a támogatási rendszerben is”, mert az elmúlt években a magyarságpolitikát sok esetben politikai befolyásszerzésre és klientúraépítésre használták. A leendő miniszter kiemelte: teljes körűen átvilágítják a határon túli és diaszpóratámogatások rendszerét, valamint a Bethlen Gábor Alap működését is, bizonyos esetekben akár tíz évre visszamenőleg. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a valódi értéket teremtő programokat, például a Határtalanul!, illetve a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-programokat megtartanák és továbbfejlesztenék. Tarr szerint a cél nem a jogelvétel, hanem egy átláthatóbb és tisztességesebb nemzetpolitikai rendszer kialakítása.

A Magyarságpolitikai bizottság előtt tartott bemutatkozásában a leendő miniszter úgy fogalmazott, a Fidesz kialakította azt a képet, hogy „aki fizet, az petyegtet”. Az Orbán-kormány viszont ezzel elvette a fejlődés lehetőségét: álcivil szervezetek, politikai kegyeltek, furmányos üzleti megoldások, sorolta Tarr, szerinte miket vetett be a Fidesz a határon túl. Szerinte örömteli a határon túliak támogatása, az viszont nem, hogy ez csak a „hűbérúri rendszer” kiépítését segítette. Valódi képviselet, fórumok nem voltak, „egyértelmű arculcsapásai voltak ezek a határon túliaknak”.

Tarr felidézte, hogy tihanyi beszédében Orbán Viktor a magyarellenes George Simiont támogatta a romániai választás kampányidőszakában. Beszélt a felvidékiek helyzetéről, akiket szintén magára hagyott Orbán. Tarr szerint viszont a határon túli szervezetek vezetői így is támogatták őt.

Bemutatkozásában a miniszterjelölt azt is mondta, hogy újraépítik azt a kapcsolatot a határon túliakkal, amit a Fidesz „szándékosan és hidegvérrel tett tönkre”.

Szerinte ennyi pusztítás után azt lehet tenni, párbeszédet hoznak létre és megerősítik azt, illetve a Tisza azokkal dolgozik majd együtt, akiket a közösség megszavaz. Anyagi támogatáson keresztül nem akar politikai befolyást gyakorolni a Tisza, a választási csalásokat viszont kivizsgálják, mondta. A bűnöket meg kell nevezni és elhagyni azokat – tette hozzá Tarr.

„Alaposan át fogjuk vizsgálni a kifizetéseket”,

fogalmazott a miniszterjelölt, és ígéretet tett, ha szükséges, jogi lépéseket tesznek.

Tarr az átvizsgálásokra – Balog Zoltán református püspököt idézve – azt mondta, hogy a következmény „nem büntetés, hanem következmény lesz”. A leendő miniszter kijelentette, az átvétel és átvilágítás után teszik meg konkrét lépéseiket, illetve reméli, akkor számíthat majd a bizottsággal való párbeszédre is, mert a javaslatok, tanácsok mentén lehet előrehaladni.

A Telex összefoglalója Tarr Zoltán kijelentette: „Magyarország egészen elkeserítő állapotban van”. Hozzátette: a tatárjárás nem okozott akkora pusztítást, mint az előző 16-20 év. Félelemben, gyűlöletben, uszításban éltünk – mondta. A leendő miniszter szerint egy rendszerváltásban vagyunk, ki kell mondani, hogy alapvetően rossz dolgok történtek. Tarr szerint a határon túli magyaroknak adott összegek

„nem jószándékú támogatások voltak, ezekért súlyos árat kellett fizetni.”

Tarr szerint ezek a támogatások valójában politikai függőségi rendszert építettek ki: a pénzért cserébe lojalitást, alkalmazkodást és ideológiai igazodást vártak el. Az MCC például szerinte nem egyszerű oktatási intézményként működött, hanem a hatalom kulturális és szellemi befolyásának egyik központi eszközeként, amelynek célja egy politikailag hű elit kinevelése és a kritikus hangok fokozatos háttérbe szorítása volt.„Ezen nem fogok csak úgy lazán túllépni” – mondta Tarr, hozzátéve, hogy nem egyszerű kormányváltásban gondolkodik, hanem a politikai működés egészének újraszervezésében. Vagyis szerinte nem elég szereplőket cserélni, hanem le kell bontani azt a hatalmi, gazdasági és kulturális hálózatot is, amely az elmúlt másfél évtizedben kialakult.

A miniszterjelölt arról is beszélt, a Fidesz tudatosan tette tönkre a határon túliak helyzetét, és az ő szándékuk, hogy felszabadítsák a közösségeket és autonóm mozgásteret adjanak.

Tarr azt ígérte,

megtartják a határon túliak támogatását, hiába mondott mást a Fidesz.

Ismét hangsúlyozta, hogy a megszerzett jogokat nem akarják elvenni, ha megfelel a jogszabályoknak, de alapvetően arra épít, hogy jogelvétel ne történjen. A leendő miniszter szerint logikus, hogy azokkal fognak beszélni, akiket megválasztottak, az egyeztetés viszont széles körű, szakmák, önkormányzatok, egyesületek között. Nagyszerű ösztöndíjprogramokról is beszélt, ezeket feltétlenül megtartanák, sőt, fejlesztenék.

Tarr kérdésre azt is elmondta, a határon túli roma kisebbségek helyzete is része a Tisza terveinek.

A határon túli média helyzetéről a leendő miniszter úgy nyilatkozott, ezzel rengeteg probléma van, és hatalmas bűne volt az Orbán-kormánynak, amit a médián keresztül tett az emberekkel: „ez fokozottan igaz a határon túl élőkre”.

A magyarságpolitikai bizottság végül hat tiszás igennel és két fideszes nemmel támogatta Tarr Zoltán miniszteri jelöltségét.

Tarr Zoltánnak ez már a második meghallgatása volt hétfőn, korábban a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában hallgatták meg. Ebben a miniszterjelölt többek között arra tett ígéretet, hogy a Nemzeti Kulturális Alap mellett a Bethlen Gábor Alapot is vizsgálni fogják. Utóbbiról azt mondta, öt évre visszamenőleg nézik majd meg, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt. Az a bizottság is Tarr támogatása mellett döntött tíz igennel.