Az ICE-ügynökök a katolikus egyházat is messzire sodorták Trumptól

„Trump elnök kormánya felelőtlen brutalitást folytat Minnesota népe ellen”

– jelentette ki január végén Craig Loya, Minnesota püspöke, miután az amerikai idegenrendészet, az ICE ügynökei Minnesotában két amerikai állampolgárt, Alex Prettit és Renée Goodot lelőtték. Az amerikai episzkopális egyház püspöke azt mondta beszédében, hogy az ICE-ügynökök bűnével kapcsolatban „rajzfilmbe illő hazugságokat” terjesztenek, és „az emberiség történelme legcinikusabb propagandagépezetének üzeneteit visszhangozzák”.

A püspök az egyházak segítségét kérte, hogy gyakoroljanak nyomást az amerikai szenátusra. Szerinte el kellene érni, hogy elvágják az ICE-nak adott forrásokat, az ügynökök pedig hagyják el Minnesotát. Mint mondta, a templomok szolidaritási hálózatot építettek ki a bevándorolt lakosokért, és meg akarják védeni őket a valódi veszélytől – az ICE ügynökeitől.

Az ápolóként dolgozó Alex Pretti lelövése előtt egy nappal az Egyesült Államok episzkopális vezetői közösen követelték a bevándorlási razziák végét, több száz pap csatlakozott végül a megmozduláshoz. Beállt a kisegyház mögé a közel 400 millió keresztényt tömörítő Egyházak Világtanácsa is, amely közleményben fejezte ki mély aggodalmát a fokozódó erőszak miatt.

Az ICE-ügynökök fellépésére reagált a római katolikus egyház is, az amerikai származású XIV. Leó pápa ismételten és egyértelműen fogalmazta meg kritikáit az amerikai kormány bevándorlókkal szembeni bánásmódja miatt. A pápa felszólalása és az ICE-ügynökökről megjelent brutális képek után amerikai püspökök is elítélték a történteket. Míg korábban Donald Trump szavazóbázisa épített az amerikai felnőtt népesség nagyjából ötödét kitevő katolikusokra, az amerikai kormány politikája miatt az elnök összetűzésbe került a katolikus egyházzal is.

Az egyház fellép

Sean Rowe, az ősi virginiai elit egyháza, az anglikánból kivált episzkopális egyház elnöklő püspöke Pretti lelövése után arról beszélt, hogy a keresztény hit gyakorlása veszélybe került az Egyesült Államokban, „már nem olyan korban élünk, amikor kockázatmentesen gyakorolhatjuk hitünket”. Az egyházi vezető szerint a vallásszabadság jogát korlátozza, hogy a bevándorló keresztények közül sokan nem merik elhagyni az otthonaikat, még templomba se mennek az ICE-ügynökök agressziójától félve.

„A békés tüntetések, amely alapvető alkotmányos jogunk, mára halálossá váltak” – mondta Rowe azután, hogy január 24-én, miután a földre teperték, a határőrség ügynökei lelőtték a 37 éves Alex Prettit. A kórházi ápolóként dolgozó férfiról a szövetségi hatóságok azt állították, hogy fegyverrel közelített, és meg akarta támadni az ügynököket. Az esetről készült felvételek után két szemtanú vallomása is megcáfolni látszik ezt a magyarázatot.

A felvételeken látni, hogy Pretti mobiltelefonnal a kezében egy tüntető segítségére sietett, akit a szövetségi ügynökök lökdöstek és paprikaspray-vel fújtak le. A férfit szintén paprikaspray-vel fújták le, majd többen a földre teperték és leszorították. Majd az egyik határőr a földre tepert férfi derekához nyúlva elvette tőle az övében lévő fegyvert, és azzal a kezében hátralépett. Egy másik határőr ekkor vette elő a fegyverét, és lőtte le Prettit. Egy harmadik határőr is tüzet nyitott a már elterült férfira. A videók alapján legalább tíz lövést adtak le rá.

Minnesotában az ICE intézkedései miatt kirobbant tüntetések azután erősödtek fel, hogy január 7-én az ICE egyik ügynöke fejbe lőtt egy 37 éves nőt. Renée Nicole Good a szövetségi hatóságok szerint szándékosan az ICE ügynökeire támadt, és megpróbálta őket halálra gázolni. Szemtanúk beszámolói és az esetről készült videók szerint azonban a nő csak el akart hajtani, amikor az egyik ügynök rálőtt.

Pretti megölése olyan hatalmas felzúdulást váltott ki az Egyesült Államokban és az egész világon, amit a Fehér Ház már nem hagyhatott figyelmen kívül. A Trump tömeges deportálásának arcává vált Greg Bovinót kivonták Minneapolisból, és visszahelyezték eredeti posztjára Kaliforniába. A Trump deportálását irányító „főparancsnokból” újra csak egy kis körzetért felelős parancsnok lett. Tom Homan, az amerikai határvédelemért felelős vezető a múlt héten azt is bejelentette, hogy 700 szövetségi bevándorlási ügynököt vonnak ki Minnesotából, de nagyjából 2000-en továbbra is az államban maradnak.

Az ICE-intézkedések után sorra adtak ki közleményeket egyházi szereplők az episzkopálistól a római katolikus egyházig. A Vatican News például arról írt, hogy a videófelvételek alapján nem volt Pretti kezében fegyver, majd kiemelte, hogy az egyház a békét szorgalmazza az agresszióval szemben. Paul Coakley érsek, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke XIV. Leó pápával egyetértésben írt arról, hogy a béke veszélybe került, mert a béke az emberek iránti tiszteleten alapul. Coakley az amerikai katolikus konferencia (USCCB) nevében azt írta, az ICE fellépése az erőszak ékes példája, „amelynél kudarcot vall az emberi élet méltóságának tiszteletben tartása”.

A USCCB felhívása után közel 300 katolikus vezető, köztük 15 püspök kérte arra a katolikusokat, hogy emeljék fel hangjukat a kongresszusban tárgyalt törvényjavaslat ellen, amely az ICE finanszírozását is magában foglalja. A püspökök január 31-én, szombaton azt kérték levelükben, hogy addig ne fizesse a kormány az ICE-t, amíg az nem garantálja a bevándorlók védelmét, és amíg nem védik meg a család egységét, illetve nem találnak alternatívát az őrizetbe vételekre vonatkozó gyakorlatokra. A republikánusok és a demokraták által tárgyalt költségvetési javaslatnak egyébként is egy gyenge pontja az ICE finanszírozásának kérdése, amelyet nemcsak a demokraták támadtak, de diákok ezrei is tüntetni kezdtek ellene.

Tizenkét év után először

Trump Amerikájában meglepő fordulat volt, hogy katolikus vezetők Santa Fétől Seattle-ig közös levelet írtak a szenátusnak a család egységéről, a katolikus tanításról, és arról, hogy „a belbiztonsági minisztérium felügyelete alatt a közelmúltban végrehajtott, bevándorlással kapcsolatos intézkedések aggodalomra adnak okot”. A levél aránytalan erőszakról is írt.

A közel 270 püspököt és segédpüspököt tömörítő USCCB emellett november közepén 12 év után először adott ki úgynevezett „különleges üzenetet”, amely a bevándorlók mellett és az ICE-ügynökök fellépései ellen foglalt állást. Az „emberek válogatás nélküli tömeges deportálását” kifogásoló nyilatkozatot 216 igennel és 5 nemmel fogadta el a konferencia. Kevesen gondolták, hogy az amerikai katolikus egyház olyan erősen fog fellépni az amerikai kormány politikája ellen, mint ahogy ebben a pár hónapban tette.

A fellépés azért is volt érdekes, mert az amerikai püspökök összességében még európai kollégáiknál is konzervatívabbak, XIV. Leó elődjét, Ferenc pápát például gyakran nyíltan bírálták progresszivitása miatt. A Deutsche Welle szerint az amerikai püspökök jellemzően politikailag is a Republikánus Párthoz kötődnek, és kampánya alatt maga Trump is épített a katolikus szavazatokra. Míg 2016-ban csak a katolikus szavazatok 50 százalékát zsebelte be a CNN exit polljai alapján, addig 2024-ben már 59 százalékra emelkedett ez az arány. Taylor Rogers, a Fehér Ház volt helyettes szóvivője gyakran hangoztatta, hogy mennyit támogatta Trump a katolikusokat, és hogyan védték és védik továbbra is a vallásszabadságot.

Az ICE-ügynökök ellen nyíltan kiálló Paul Coakley érsek december végén még fontos találkozón vett részt az Ovális Irodában, ahol Trump mellett J. D. Vance alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel is találkozott.

A Pew Research Center szerint Trump többek között a katolikusok segítségével biztosította be választási győzelmét 2024-ben. Ugyanakkor Tom Reese, a Religion News Service vezető elemzője szerint Trump bevándorlásellenes fellépése súlyos következménnyel járhat az egyházzal fennálló viszonyára nézve, nemcsak a felmerülő aggályok miatt, hanem azért is, mert a Pew 2023–2024-es adatai szerint az Egyesült Államokban a katolikusok 43 százaléka az országon kívül született, vagy legalább egyik szülőjük bevándorló. „Ezek az emberek ott ülnek a templompadon” – mondta Reese.

Benjamin Dahlke, az Eichstätt-Ingolstadt Katolikus Egyetem teológusa a Deutsche Wellének (DW) arról beszélt, hogy a migráció kérdése szakadáshoz vezetett a Trump-kormány és a katolikusok közötti kapcsolatban. „A püspökök nagyon határozottan megmutatták ezt, erős konszenzus volt köztük”. A USCCB nyilatkozatán pedig érezhető volt XIV. Leó hatása is, a szöveg kiadása előtt több jelenlévő püspök is meglátogatta az egyházfőt.

A DW-nek nyilatkozó szakértők szerint XIV. Leó szeptemberben kezdett nyíltan beszélni a migrációról, Trump támogatói között viszont nem tudott olyan nagy arányban hiteltelenné válni, mint elődje, Ferenc pápa. Míg Ferencnél takarózhatott azzal a Trumpot támogató közösség, hogy a pápa nem érti Amerikát, egy amerikai pápával ez már nehezebb volt.

A szakadék szélesedik

A USCCB által kiadott nyilatkozatot XIV. Leó nagyon fontos dokumentumnak nevezte, arra kérve minden katolikust, hogy hallgassanak rá. „Meg kell keresnünk a módját annak, hogy emberségesen bánjunk az emberekkel, méltósággal, ahogy az megilleti őket” – fogalmazott Castel Gandolfóban tavaly novemberben újságírói kérdésre. A pápa azt mondta, ha valaki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, arra ott az igazságszolgáltatási rendszer az erőszak helyett, különös tekintettel arra, hogy „vannak bevándorlók, akik már 10-20 éve Amerikában élnek”.

XIV. Leó ezt megelőzően tavaly szeptemberben embertelennek nevezte az Egyesült Államok bevándorláspolitikáját, októberben pedig megkérdőjelezte azt is, hogy Trump politikája összhangban van-e egyáltalán a katolikus egyház tanításával. „Aki azt mondja, hogy abortuszellenes, de közben egyetért az Egyesült Államok bevándorlókkal szembeni embertelen bánásmódjával, arról nem tudom, lehet-e azt mondani, hogy életpárti” – fogalmazott. A kapcsolatot még megterhelte az amerikai püspökök és XIV. Leó felszólalása Trump és Grönland témájában, illetve a venezuelai akció kapcsán. A pápa bírálta emellett Trump kapcsolatát Európával és az ENSZ-szel is.

Január végén három katolikus bíboros (Chicagót, Washingtont és New Jersey-t képviselve) közös nyilatkozatot adott ki, ebben ismét élesen bírálták a trumpi politikát, tovább szélesítve az elnök és az amerikai püspökök közötti szakadékot. Grönland kérdésében Timothy P. Broglio, a USCCB katonai szolgálatokért felelős püspöke egyenesen azt nyilatkozta, hogy „erkölcsileg elfogadhatónak” tartaná, ha a katonák megszegnék a lelkiismeretbe ütköző parancsokat.

Az amerikai katolikus elemzők szerint az egyház a korábbiakhoz képest tehát aktívabb ellenállást mutat a Trump-kormánnyal szemben az emberi méltósághoz fűződő és a humanitárius aggályok miatt. Donald Trump decemberben adott interjút a Politicónak, ebben viszont gyorsan lekeverte, hogy érdemben foglalkozzon az egyházfő kiállásával. Azt mondta, nem látott nyilatkozatokat a pápától, de szerinte biztos, hogy „egy kedves ember”.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt pedig azt mondta, visszautasítják, hogy „az Egyesült Államok jelenlegi kormánya embertelen bánásmódot alkalmazna az illegális bevándorlókkal szemben”. Az események alakulása miatt mégis felvetődhet a kérdés, hogy hova vezet az Egyesült Államokon belül az amerikai pápa és az amerikai elnök szembenállása. De azon kívül is: milyen állásponton lesznek majd például az olyan országok vezetői, mint a magát Donald Trump és a Vatikán szövetségesének is beállító Orbán Viktor, ha tovább mélyül az árok a katolikusok és az amerikai elnök között. A magyar kormányt megkérdeztük álláspontjáról, ha válaszolnak, arról beszámolunk.