Donald Trump szerint elkapták a venezuelai elnököt és kivitték az országból

Robbanásokat jelentettek helyi idő szerint szombat éjjel Caracasból a CNN helyszíni tudósítói. Az első robbanást éjjel egy óra körül észlelték, a CNN egyik tudósítója szerint a robbanások után repülőgépek zaját is hallották – számolt be róla a lap. A venezuelai kormány szombat reggel megerősítette, hogy támadás érte az ország fővárosát és több régióját is, és az Egyesült Államokat tette felelőssé. A CNN tudósítói azóta arról számoltak be, Caracas környékén megszűntek a robbanások, az éjjeli csapásokat tehát egyelőre nem követte újabb hullám.

„Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és annak vezetője, Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak, és kivittek az országból”

– jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön közzétett nyilatkozatában magyar idő szerint szombat délelőtt.

Az elnök azt írta, később (magyar idő szerint délután öt órakor) sajtótájékoztatót tart a floridai Mar-a-Lagóban, ahol beszámol a támadás részleteiről.

A venezuelai kormány szombat reggel közleményében megerősítette, hogy Caracast, valamint három másik államot, Mirandát, La Guairát és Araguát is támadás érte. „Venezuela elutasítja és elítéli […] az Egyesült Államok által a venezuelai terület és lakosság ellen elkövetett súlyos katonai agressziót Caracas polgári és katonai településein, valamint a Caracas környékén fekvő Miranda, Aragua és La Guaira államokban” – áll a kormányzat közleményében.

„A támadás egyetlen célja Venezuela stratégiai erőforrásainak, különösen olaj- és ásványkincseinek megszerzése” – áll a közleményben, amely az akciót rendkívül súlyos „imperialista agressziónak” nevezte, amely „káoszba taszítja Latin-Amerikát”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el „a nemzetközi jog nyílt megsértését”.

Nicolás Maduro venezuelai elnök a közlemény szerint „elrendelte az összes nemzetvédelmi terv végrehajtását”, és „külső zavargások miatti szükségállapotot” hirdetett ki.

Gustavo Petro kolumbiai elnök az X-en azt írta, „ezekben a percekben is bombázzák Caracast, […] Venezuelát megtámadták”. A kolumbiai elnök azt kérte, hogy az Amerikai Államok Szervezete és az ENSZ illetékes szervei tartsanak sürgősségi tanácskozást – írja az MTI. Petro nem sokkal később egy listát is közzétett az állítása szerint lebombázott létesítményekről. Ezek közül az egyik a caracasi Cuartel de la Montaña laktanya, ahol Hugo Chávez mauzóleuma is található. Maduro 2013-ban került hatalomra Venezuelában, az unortodox baloldali fordulatot végrehajtó Chávez politikai örököseként.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök az X-en közzétett bejegyzésében szintén elítélte az Egyesült Államok által Venezuelára mért, szerinte „bűnös” támadást. „Kuba elítéli a támadást, és sürgősen követeli a nemzetközi közösség reakcióját az Egyesült Államok Venezuelára mért bűnös támadására. Békeövezetünket brutálisan megtámadták” – írta.

A CNN által hitelesített videófelvételeken a Caracastól északra található La Guaira kikötőben, és a Caracastól keletre fekvő part menti városban, Higuerotéban is robbanások láthatók. Egy másik felvételen kétrotoros helikopterek láthatók Caracas felett nem sokkal a robbanások után.

„Venezuela ellenáll a külföldi csapatok jelenlétének” – jelentette ki Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter, miután Donald Trump bejelentette, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnököt elfogták, és elszállították az országból, írja a Reuters.

Padrino szerint az Egyesült Államok hajnalban végrehajtott támadása civil területeket ért, és Venezuela jelenleg is gyűjti az információkat az áldozatokról és a sérültekről.

Delcy Rodriguez venezuelai alelnök az állami rádióban lejátszott hangfelvételen azt mondta, nincs tudomásuk Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores hollétéről, és azonnali bizonyítékot követelt arról, hogy életben vannak – írja a Sky News.

Pam Bondi amerikai főügyész a közösségi médiában közzétett bejegyzésében erősítette meg, hogy Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest az Egyesült Államokban vonják büntetőjogi felelősségre.

Maduro ellen 2020-ban emeltek vádat New Yorkban, de eddig nem volt ismert, hogy a feleségét is vád alá helyezték. Madurót többek között kábítószer-terrorizmussal kapcsolatos összeesküvéssel és kokainimport-összeesküvéssel vádolják. Bondi azt írta, a házaspár „hamarosan az amerikai igazságszolgáltatás teljes haragját fogja megérezni amerikai földön, amerikai bíróságokon”.

Bár bővebb tájékoztatást egyelőre nem adott, a New York Times telefonon elérte az amerikai elnököt, aki „briliáns műveletként” jellemezte az akciót. „Sok jó tervezés, sok kiváló katona és nagyszerű ember” kellett hozzá – mondta a rövid interjúban. Arra egyelőre nem adott választ, hogy kérte-e a kongresszus jóváhagyását a művelethez, illetve mi lesz a következő lépése Venezuelában.

Az Egyesült Államok venezuelai nagykövetsége közleményt tett közzé honlapján, amelyben arra figyelmezteti az amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Venezuelába, valamint azt tanácsolja a már ott tartózkodóknak, hogy „azonnal távozzanak”. A közlemény a támadásokról nem osztott meg részleteket, csupán annyit, hogy a nagykövetségnek „tudomása van a Caracasban és környékén történt robbanásokról”.

Donald Trump amerikai elnök korábban többször is kilátásba helyezett szárazföldi csapásokat Venezuelában, és titkos CIA-akciókat is engedélyezett a Nicolás Maduro vezette kormány nyomás alá helyezésére. Az Egyesült Államok nemrég csapást mért egy venezuelai kikötőre is, és elsüllyesztett egy Csendes-óceánon hajózó bárkát is. A gyanú szerint a kikötőben drogcsempész hajókat készítettek fel. Az amerikai erők az elmúlt három hónapban támadásokat indítottak olyan hajók ellen, amelyekről azt gyanítják, hogy kábítószert csempésznek a Karib-térségben és a Csendes-óceán keleti részén keresztül.

Maduro csütörtökön közölte, hogy hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a kábítószer-kereskedelemről és az olajról: az egyik venezuelai állami televíziónak adott interjúban Maduro azt mondta, a tárgyalásra „bárhol és bármikor” sor kerülhet, „amikor csak akarják”.

Az olaj úgy jön a képbe, hogy Washington szerint Venezuela olajbevételekből finanszírozza a drogbűnözést. A venezuelai kormány kalózkodásnak nevezte az amerikai akciókat. Maduro korábban visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kartellvezető lenne, és azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok a drogellenes háborút ürügyként használja a kormány megbuktatására és az ország hatalmas olajtartalékainak megszerzésére.

Donald Trump jelenleg a floridai birtokán tartózkodik, és csak vasárnap este tervez visszatérni a Fehér Házba.

Arról, hogy kicsoda Nicolás Maduro, hogy került hatalomra, és hogyan tartotta meg elnöki székét tizenkét éven keresztül, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Hónapok óta várható volt a támadás

A Trump-kormány augusztus közepén vezényelt hadihajókat Venezuela partjainak közelébe, a hivatalos magyarázat szerint a drogkereskedelem elleni küzdelemre, két héttel azután, hogy ötvenmillió dollárra emelte a „világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedőjének” nevezett Nicolás Maduro venezuelai elnök letartóztatásához vezető nyomravezetői díjat. Ekkor többekben rögtön felmerült, hogy a fenyegető fellépés végső célja nemcsak a drogkereskedelem elleni küzdelem, ahogy azt a Fehér Ház állítja, hanem az olajban gazdag dél-amerikai ország Amerikával szemben ellenséges, a drogbiznisz működtetésével vádolt kormányának megdöntése is lehet.

A Fehér Ház azt állítja, hogy Venezuela vezetése valójában egy „narko-terror kartell”, és azzal vádolják Maduro kormányát és hadseregének vezetőit, hogy részt vesznek a nemzetközi drogkereskedelemben, és erre hivatkozva lépnek fel ellene. Emellett illegitim elnöknek tartják Madurót, akire a mindenkori amerikai kormányok eddig is erőteljes nyomást gyakoroltak. Erről ebben az augusztusi cikkünkben írtunk részletesen.

A súlyos gazdasági válsággal küzdő országot 2013 óta vasmarokkal vezető Maduro tavaly újabb vitatott elnökválasztáson tartotta meg hatalmát. Már hónapok óta azt állítja, hogy Washington rezsimváltásra készül Venezuelában, és szeptember óta aktívan készült az amerikai támadásra.

Trump közben a tőle megszokott módon bizonytalanságban tartotta a világot, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy megindítják-e a szárazföldi csapásokat Venezuela ellen, vagy a felvonultatott haderőt csak nyomásgyakorlásra használják.

Az Egyesült Államok szeptember elején a Karib-tengeren elkezdett kilőni Venezuelából induló hajókat, amiken állításuk szerint drogokat csempésztek. Azóta már 21 ilyen támadást hajtottak végre, amelyekben 83 ember halt meg. Az áldozatokat a Trump-kormány narkóterroristaként jellemezte, de lapinformációk szerint valójában fogalmuk sincs arról, hogy pontosan kiket is öltek meg az amerikai és nemzetközi jogászok által széles körben illegálisnak tartott támadásokban, amik szakértők szerint alkalmatlanok a drogkartellek elleni hatásos küzdelemre. Erről itt olvashatnak bővebben.

Októberre egyre erősödött a feltételezés, hogy Washington Venezuela elleni támadásra készülhet, ahogy az amerikai elnök egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy az állítólag drogokat csempésző hajók kilövését szárazföldi támadások követhetik.

Október végén aztán Venezuela partjainak közelébe vezényelték a világ legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozóját, az amerikai elnök pedig november végén arról beszélt egy megbeszélésen, hogy hamarosan szárazföldön is fellépnek a venezuelai drogcsempészek ellen, és arra is figyelmeztetett, hogy a Venezuela feletti légteret „lezártnak kell tekinteni”. Elemzők ekkor már gyakorlatilag tényként kezdték el kezelni, hogy többről van szó, mint a drogcsempészek elleni küzdelemről, és rezsimváltásra készülnek.

November utolsó hetében hivatalosan is külföldi terrorszervezetté nyilvánította az amerikai kormány a venezuelai Cártel de los Soles nevű szervezetet, amit állításuk szerint Maduro és a venezuelai kormány magas rangú tagjai vezetnek. A lépés amerikai kormányzati tisztviselők szerint jogi alapot teremt katonai csapások végrehajtására Maduro érdekeltségei ellen.

Szakértők attól tartanak, káosz lesz úrrá az országban az autoriter elnök eltávolítása után, és az ország polgárháborúba süllyedhet. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben. Azt egyelőre nem lehet tudni, az amerikai kormány erre az esetre milyen tervet dolgozott ki. Az is csak a délutáni sajtótájékoztatón derülhet majd ki, hogyan képzelik a további lépéseket Maduro elfogása után.

Mi jöhet most Venezuelában?

A CNN elemzése szerint több forgatókönyv is lehetséges.

• Az ország alkotmánya szerint a hatalom az elnök távollétében az alelnökre, Delcy Rodríguezre száll, aki 30 napon belül választásokat ír ki, az újonnan megválasztott elnök pedig ezután teljes hatéves mandátumot tölt be.
• A rezsim összeomlik, és vezető személyiségei lemondanak vagy elmenekülnek. A venezuelai ellenzék szerint az ország legitim vezetője a 2024-es elnökválasztás után Spanyolországba menekült Edmundo González Urrutia. Gonzálezt támogatja a közelmúltban Nobel-békedíjat nyert ellenzéki vezető, María Corina Machado is. Machado – aki a tavalyi elnökválasztás óta Venezuelában bujkál – a díj átvétele után azt nyilatkozta, mozgalma „rendezett és békés átmenetre” készül, miután Maduro távozik a hatalomból. Decemberben kijelentette, hogy González felkérte őt alelnöknek, és hogy a politikai átmenet megkezdése után a rendőrség és a fegyveres erők „túlnyomó többsége” követni fogja az új kormány utasításait.
• Katonai hatalomátvétel. A jelenlegi védelmi miniszter, Vladimir Padrino López az Egyesült Államok szombat hajnali támadása után azt nyilatkozta, Venezuela „ellenáll a külföldi csapatok jelenlétének az országban. […] Ez a megszállás a legnagyobb felháborodást keltő esemény, amelyet az ország valaha elszenvedett” – fogalmazott.