A mexikói kartellek is az ukránoktól lesik el a drónháború fortélyait a véres drogháborújukhoz

Gépkarabélyok. Vállról indítható rakéták. Házilag barkácsolt tankok. Katonai mesterlövészpuskák. Út mentén elrejtett bombák. Katonai gyalogsági aknák. Ezek nem egy lázadócsoport, vagy egy terrorszervezet, hanem a mexikói drogbandák arzenáljának részei. A bandák a hadsereg különleges erőinek tagjaiból alakult Los Zetas kartell megjelenése óta olyan fegyverkezési versenyben vannak egymással, hogy a már szinte félkatonai alakulatokká vált szervezetek könnyedén túlerőben vannak a helyi rendőrségekkel szemben, és már egyedül csak a mexikói hadsereg képes felvenni velük a versenyt.

A mexikói – és kolumbiai – drogkartellek azonban az elmúlt pár évben egy olyan eszközt kezdtek el fegyverként bevetni, amire még a közép- és dél-amerikai hadseregek sincsenek felkészülve:

olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható drónokat, amiket egyre többször használnak házi készítésű bombák ledobására.

Idén pedig már az élő videók továbbítására képes és VR-szemüvegen keresztül irányítható FPV (First Person View) drónokat kezdtek el használni, amikkel jóval precízebb és halálosabb támadásokat lehet végrehajtani, és amiket akár katonai helikopterek ellen is meglepően hatásosan be lehet vetni.

Henry Ziemer, a CSIS nemzetközi bűnszervezetekkel foglalkozó kutatója júniusban megjelent elemzésében a kartelldrónok jelentette fenyegetés kivédésére azt tanácsolta a közép- és dél-amerikai kormányoknak, hogy tanuljanak azoktól, akik jelenleg a világon a legjobbak a drónháborúban: Ukrajnától. Azonban már ezzel is elkéstek. A drogkartellek tagjai megelőzték őket, és már ott vannak az ukrajnai háborúban, hogy a legfejlettebb technikákat kitanulva térjenek vissza Mexikóba és Kolumbiába.

Ukrajnában tanulják, hogyan kell ölni olcsó drónokkal

A mexikói hírszerzés a nyár elején figyelmeztette Ukrajnát, hogy mexikói önkéntesek csak azért csatlakoztak az ukrajnai Nemzetközi Légióhoz, azon belül is a drónegységekhez, hogy kiképezzék őket a harci drónok kezelésére, és tudásukat aztán hazatérve drogkartellek szolgálatában kamatoztassák – írta július végén az Intelligence Online című, hírszerzéssel foglalkozó francia lap.

A beszámoló szerint az SZBU ukrán biztonsági szolgálat a katonai hírszerzéssel közösen indított nyomozást a légió több spanyol anyanyelvű egységére koncentrálva, hogy kiszűrjék az állítólagos mexikói és kolumbiai kartelltagokat, akik közép- és dél-amerikai magánbiztonsági cégek segítségével jutottak el az ukrán frontra. Köztük volt a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) legalább három volt tagja is, akik panamai és venezuelai iratokat használva épültek be.

A beszámoló szerint egy Águila-7 álnevű mexikói állampolgár 2024 márciusában hamis salvadori papírokkal jelentkezett a légióba. A magát humanitárius önkéntesnek kiadó férfi Lviv városában esett át drónkiképzésen, ahol egy idő után kezdett feltűnni a kiképzőinek, hogy gyanúsan sokat tudott az elektronikai hadviselésről és arról, hogy lehet kijátszani a hőkamerás felderítést. A férfi ellen indított nyomozás végül arra jutott, hogy korábban a mexikói hadsereg GAFE nevű elit különleges egységénél szolgálhatott, aminek tagjait előszeretettel csábítják át magukhoz a mexikói drogkartellek.

Az állítólagos kartelltagok leginkább az FPV drónok használatának legújabb fortélyait akarták kitanulni az ukrán fronton.

„Jóhiszeműen fogadtuk őket, de rá kellett jönnünk, hogy Ukrajna az FPV taktikák globális terjedésének színhelye lett, és néhányan csak azért jönnek ide, hogy megtanulják, hogyan kell ölni egy négyszáz dolláros drónnal, majd ezt a tudást aztán máshol kamatoztassák” – mondta az Intelligence Online-nak az SZBU egyik névtelenül nyilatkozó tagja.

Ez pedig egy olyan tudás, amit nem lehet olyan könnyedén megszerezni. Már önmagában is nehéz megtanulni jól irányítani egy FPV drónt, és csak még bonyolultabb, ha hozzávesszük, hogy harci környezetben kell sikeres támadást végrehajtani vele – mondta a The War Zone című, haditechnikával foglalkozó amerikai lapnak egy kartellekre specializálódott elemzőcsoport szóvivője.

„A hadi tapasztalatnál nincs értékesebb, ha egy kartell kiküld ötven embert, abból húsz visszatér a tudással, az a kartellnek már megérte” – mondta a Telexnek Takács Márk katonai szakértő.

A mexikói drogkartellek, különösen a leginkább egy félkatonai szervezettként működő Jalisco Új Nemzedék Kartell (CJNG) már elkezdtek FPV drónokkal kísérletezni, és az ukrajnai háborúból próbálják ellesni, hogyan kell azokat harci feladatokra felszerelni – mondta a War Zone-nak nyilatkozó szakértő. A kartellekkel foglalkozó szakértők már vártak erre a pillanatra, és „végre megtörtént” – mondta a lapnak még áprilisban Stefano Ritondale, az amerikai hadsereg egykori hírszerzője, aki most egy biztonsági cég egyik vezetője.

Hobbijárműből csempészeszköz, majd fegyver

A mexikói drogkartellek a latin-amerikai szervezett bűnözéssel foglalkozó InSightCrime szerint a 2010-es évek elején kezdtek el drogcsempészetre használni kereskedelmi forgalomban kapható drónokat, de ez a módszer csak azután terjedt el igazán, hogy a DJI kínai gyártó 2013 elején piacra dobta a Phantom nevű drónját.

A drón helyettesíti az embert, nem Cessnával kell csempészni és tengeralattjáróval, hanem drónnal, ha elfogják, nem fog köpni és nem kell gondoskodni a családjáról, ha csendben marad – mondta a Telexnek Takács Márk. A drónon nem lesz ujjlenyomat, esetleg azt látják, hol száll fel, de talán még azt sem – tette hozzá a szakértő.

Az olcsó, és könnyen kezelhető eszközt főleg arra használták, hogy börtönökbe juttassanak be drogszállítmányokat, mobiltelefonokat és egyéb csempészárukat, de hamarosan már a mexikói–amerikai határ felett is egyre több és több „narkódrón” kezdett átrepülni. A DEA amerikai drogellenes ügynökség 2012 és 2014 között már nagyjából 150 drogcsempész drónt jegyzett fel az EL Universal mexikói lap egy 2014-es cikke szerint.

A határ alá ásott csempészalagutakat és kis repülőgépeket gyorsan leváltották az olcsó, és nehezen észlelhető csempészdrónok.

Ezek a gyors fejlődésnek köszönhetően egyre messzebbre tudtak repülni, és egyre nagyobb mennyiségű drogot tudtak szállítani. 2015 januárjában egy filmezésre tervezett DJI drón hat kilogramm amfetaminnal zuhant le egy mexikói szupermarket parkolójába. Három hónappal később az amerikai hatóságok elfogták az első drónos drogszállítmányt, és letartóztattak két amerikai fiatalt, akik 13 kilogramm heroint csempésztek be egy négyszer forduló drónnal Mexikóból.

Az amerikai határőrség az elkövetkező öt évben 170 drónberepülésről számolt be, de a Smithsonian magazinnak nyilatkozó szakértők szerint 2020-ra már az ezret is elérhette a határátrepülések száma. Pontos számot senki sem tudott mondani. Ez azóta sem változott. 2024 februárjában Gregory M. Guillot tábornok, az amerikai fegyveres erők északi parancsnokságának (USNORTHCOM) parancsnoka úgy becsülte, hogy havonta több ezer határsértés lehet. 2024 első hat hónapjában több mint 27 ezer drónrepülést észleltek a mexikói–amerikai határ közelében – mondta Steven Willoughby, az amerikai belbiztonsági minisztérium drónellenes osztályának vezetője egy idén júliusban tartott szenátusi bizottsági meghallgatáson.

Drogháború, drónokkal

A drónokat azonban hamarosan már nemcsak csempészetre, valamint a határőrök mozgásának figyelésére használták a kartellek, hanem fegyverként kezdték el alkalmazni. Az első ilyen drónt 2017 októberében találták meg egy igazoltatáskor, amikor egy távirányítással működtetett, robbanószerkezettel ellátott 3DR Solo drónra bukkantak egy autóban.

A mexikói védelmi minisztérium adatai szerint 2020-ban már öt támadást hajtottak végre drónokkal, majd a szám gyorsan emelkedni kezdett: 2021-ben már 107, 2022-ben pedig már 233 drónos bombatámadás volt. 2023 első felében pedig már 260, de a CBS News akkori beszámolója szerint ez a szám sokkal kevesebb lehet a valóságnál, mert a Mexikóvárostól nyugatra lévő Michoacán állam lakosai szerint mindennaposnak számítanak a drónos bombázások.

Ez az a mexikói állam, ami a drónháború középpontjában áll. A Dél-Amerikából érkező drogok egyik fő csempészútvonalának számító államban véres háborút vív az útvonalak ellenőrzéséért más kartellekkel, helyi önvédelmi csoportokkal és a mexikói hatóságokkal a Jalisco Új Nemzedék Kartell, ami a dróntámadások úttörőjének számít. A mexikói védelmi miniszter tavaly augusztusban először számolt be arról, hogy az államban több katona is meghalt vagy megsebesült dróntámadásokban.

A szervezet – ami 2015-ben a kartellek közül elsőként lőtt le vállról indítható rakétával egy katonai helikoptert, hat katonát ölve meg – 2021-ben külön drónalakulatot hozott létre (Operadores Droneros) a rivális kartellek elleni harcra, felismerve, hogy milyen lehetőséget rejt azok használata.

A drónokkal ugyanis sokkal precízebb támadásokat tudnak végrehajtani mélyen az ellenséges területen, olyan célpontok ellen, amik korábban elérhetetlenek voltak nekik

– mondta a New York Timesnak Vanda Felbab-Brown, a Brookings Intézet fegyveres csoportokkal foglalkozó szakértője.

A drónokat hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre, valamint támadások megsegítésére, merényletekre, pszichológiai hadviselésre és megfélemlítésre is használják – mondta az irreguláris hadviseléssel foglalkozó Small Wars Journal társalapítója, Robert Bunker az InSightCrime-nak. Még különféle mérgekből és rovarirtókból készített vegyi fegyverek ledobására is használnak drónokat: idén áprilisban három településre is dobtak ilyen bombákat Michoacán államban.

Az olykor átalakított katonai gránátokat, de jellemzően inkább házilag barkácsolt bombákat ledobó drónok bevetése után a következő lépést az Ukrajnában nagy sikerrel alkalmazott FPV drónok használata jelentette. Ezekkel helikoptereket is le lehet szedni.

Az első bizonyíték az FPV drónok megjelenésére a kartellek kötelékében áprilisban került elő, és azóta a közösségi oldalakon is találni képeket, amiken a Droneros tagjai ilyen drónjaikkal büszkélkednek.

Ezzel egy új fejezet kezdődhet a mexikói drogháborúban:

ezek a jól manőverezhető, akár ablakokon is bereptethető drónok ugyanis jóval pontosabb támadások végrehajtását teszik lehetővé, ha rendesen megtanulják használatukat.

„Ezek a drónok ugyanúgy veszélyesek a kartellek ellen fellépő amerikai, kolumbiai és mexikói hadseregekre, mint az orosz drónok az ukránokra, és ugyanolyan fenyegetettségben harcolnak” – mondta a Telexnek Takács Márk.

Egy lépéssel a hatóságok előtt

A mexikói hatóságok csak az utóbbi egy évben ébredtek rá igazán arra, hogy milyen nagy veszélyt jelentenek a kartelldrónok, és kezdtek el drónvédelmi eszközöket beszerezni. „Évek óta egy lépéssel előttünk járnak. Végtelen forrásaik vannak, és olyan fegyverekhez és technológiákhoz férnek hozzá, amihez a helyi hatóságok egyszerűen nem tudnak” – mondta a New York Timesnak Alfredo Ortega tábornok, Michoacán állam egykori állambiztonsági minisztere.

Miközben a mexikói rendőrség és a hadsereg éppen csak elkezdett foglalkozni a problémával, a drogkartellek már ebben is az élen járnak. A mexikói sajtóban májusban megjelent beszámoló szerint a Sinaloa kartell már Skyfend drónellenes eszközöket alkalmaz a rivális kartellek dróntámadásainak kivédésére. Júliusban pedig a mexikói különleges erők Durango államban foglaltak le egy egész Skyfend arzenált, amit a Sinaloa kartell a hadsereg taktikai drónjai ellen használt – írta az Intelligence Online.

A hatóságok lehetőségeit közben korlátozza, hogy a hatékony drónellenes módszereket nehezen lehet használni városi környezetben. „A technológia adott, de azok tönkreverik a polgári infrastruktúrát, és leginkább jogszabályi, jogalkotási kérdés”, hogy azokat mikor és hogyan vethetik be a kartellek drónjai ellen – mondta a Telexnek Takács Márk.

A drón és irányítója közti rádiójelek zavarása a polgári kommunikációs eszközökre is hatással lenne, a GPS-jeladók zavarása pedig a polgári repülést veszélyeztetné.

A harci célokra könnyen átalakítható olcsó drónok használata közben nemcsak Mexikót érinti már, hanem „egyre nagyobb és nagyobb problémává válik” egész Közép- és Dél-Amerikában – mondta a Wall Street Journalnek Evan Ellis, az amerikai hadsereg főiskolájának Latin-Amerikával foglalkozó oktatója. Kolumbiában tavaly áprilisban jegyezték fel az első dróntámadást, és tavaly júliusban történt az első halálos dróntámadás. Idén augusztus közepére a kolumbiai hadsereg közlése szerint már 301 dróntámadás történt, amiben legalább 22 katona és rendőr halt meg.

Az már megmutatta, hogy mi várható a közeljövőben, amikor augusztusban először a helyi hatóságok közlése szerint a kolumbiai rendőrség egyik amerikai gyártású Black Hawk helikopterét semmisítették meg egy drónnal drogcsempészek, 12 embert ölve meg.

Haiti hatóságai márciusban külföldi zsoldosok segítségével jogilag aggályos, de a helyiek körében egyelőre népszerű, legalább háromszáz bűnözőt – és véletlenül pár civilt és rendőrt is – megölő dróntámadásokkal kezdték el felvenni a harcot az országot szinte uralmuk alá hajtó bűnbandák ellen. Csakhogy az egyik legismertebb bandavezér, Jimmy Barbecue Chérizier egy videóban arra figyelmeztetett, hogy ő is bárkit meg tud ölni az országban: „Van pénzem. Drónokat bárhol lehet venni. Én is beszerezhetek párat.”