Tyúkketreccel borított harckocsik, kilométeres optikai kábelekre kötött drónok, hálóval fedett útszakaszok

Az orosz–ukrán háború frontvonalán az utakat, mezőket, termőföldeket és fákat hosszú fehér szálak borítják, mintha csak egy óriási pókhálóval szőtték volna be a vidéket. Járművek kerekeire akadnak rá, katonák botladoznak bennük, madarak abból építenek fészket. Ez a mellékterméke a drónok és a drónellenes védelem évek óta zajló állandó macska-egér harcának legújabb fejlesztéseként megjelenő, a rádiójelek helyett több kilométer hosszú optikai kábeleken keresztül irányított drónok elterjedésének.

A világ hadseregei a távolból figyelik az ukrajnai háborút, és igyekeznek ellesni, hogy miként lehet a legjobban kihasználni az ellenség megtámadására az eredetileg polgári alkalmazásra gyártott, olcsó, kicsi drónokat, és különösen a gyors és könnyen manőverezhető FPV (First-Person View) drónokat. Ezeket élő videóközvetítés mellett irányítják jellemzően egy VR (Virtual Reality – virtuális valóság) szemüvegen keresztül.

De azt is szorgosan próbálják feljegyezni, hogyan lehet a legjobban védekezni a drónok ellen. Ez egyre aktuálisabb lesz, miután múlt héten Oroszország tizenkilenc, robbanótöltet nélküli drónt reptetett be a lengyel légtérbe, és volt, amelyik mélyen az ország belsejéig jutott. A lengyel légvédelem NATO-szövetségesekkel karöltve lelőtt több drónt – ilyesmi soha korábban nem történt.

Ez folyamatos verseny lett az ukránok és az oroszok között, aminek eredményei már el is kezdtek megjelenni a különböző országok hadseregeinek szabályzataiban is

– mondta a drónvédekezésről a Telexnek Takács Márk katonai szakértő. A védekezésnek több módja is van, és „az első, legegyszerűbb, hogy ne vegyenek észre”: ilyen a lövészárkok álcázása kifejezetten a fölülről figyelő drónok előtt, a hőkamerák elleni védekezés, vagy az, hogy „nem hagyjuk szét a szemetet, az üres lőszeres dobozt vagy csokipapírt”. A lövészárkok védelmét is át kellett alakítani a drónok miatt: a közlekedési útvonalakat drónfogó hálókkal kell beborítani, a bejáratokra láncfüggönyt helyeznek, hogy drónokkal ne lehessen olyan könnyen berepülni, mint ahogy ezen a videón is látni.

„Az orosz drónok rajban támadnak, és az utak felett lebegve várják az áldozataikat” – jellemezte az orosz front mentén kialakult helyzetet egy ukrán katona még július végén. A Deutsche Welle is készített arról videót, hogy Orihivben a helyiek olyan hálókkal vonták be az utakat és az épületeket, amelyekbe a drón egyszerűen belegabalyodik.

Aztán ott vannak az aktív védekezési módszerek, amik közül az elsődleges, hogy megpróbálják lelőni a drónokat – mondta Takács. Erre a legelterjedtebb módszer a sörétes puska használata, de egy ukrán cég már kifejlesztett egy gépkarabélyokban is használható, kifejezetten drónok elleni lőszert, ami kilövés után egy sörétes töltényhez hasonlóan több kisebb darabra esik szét, és ezzel növeli a találati esélyt. Egy másik módszer, hogy drónokról hálókat lőnek ki az ellenséges drónok leszedésére – egy ukrán katona elmondása szerint öt hét alatt száz drónt semlegesítettek így. „Minél több drónellenes rendszer van, annál jobb lesz a katonáinknak” – mondta az Armani hívójelű katona a Szabad Európa Rádiónak.

Takács szerint már kísérleti fázisban vannak azok az irányított energiájú fegyverek, amik lényegében egy nagyon koncentrált rádióhullám-sugárral próbálják meg támadni a drónokat, és szó szerint megsütik az áramköreiket. Tesztelés alatt állnak a lézeres légvédelmi fegyverek is. A legnagyobb nehézség azonban a kicsi, főleg műanyag alkatrészekből álló, nagyon fürge FPV-drónok észlelése. Erre egy érdekes megoldás, amikor több nagy látószögű kamerával 360 fokban figyelik a környéket. Ennek a rendszernek a felvételeit mesterséges intelligencia elemzi ki, és keresi a drónokat.

Tankok tyúkketrecekkel

A drónok elleni védekezés leglátványosabban a harckocsikon jelent meg, amik különösen sebezhetővé váltak. Ezeket előbb közvetlenül felülről kezdték el támadni az egyik leggyengébb pontjuknak számító tetőpáncéljukra ledobott bombákkal, majd a könnyen manőverezhető FPV-drónokkal bármilyen irányból lecsaptak rájuk, megkeresve a sebezhető részeket a páncélzaton. Erre a válasz eleinte a lövegtornyokat, majd szinte az egész járművet beborító ketrecek használata volt, amik már 2021-ben megjelentek az orosz tankokon az Ukrajna ellen indított teljes körű invázió előtt.

A szíriai, majd a 2020-as hegyi-karabahi háborúból tanulva, amikor a drónokról ledobott bombák egymás után semmisítették meg a harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket, acélból készült rácsokat kezdtek el felszerelni a rájuk, és próbálták kikísérletezni, hogy melyik felszerelési megoldás nyújtja a legjobb védelmet. Ahány harckocsi, annyiféle tyúkketrec jelent meg, mintha csak otthon barkácsolta volna rájuk a legénységük.

Az FPV-drónok 2023-as elterjedése után minden irányból érkezhetett a fenyegetés, így a ketrecek és a hálók már az egész páncéltestet elkezdték beborítani. Már nemcsak az orosz, hanem az ukrán harcjárműveken is széles körben megjelentek, miután a nekik adott amerikai M1 Abrams harckocsikat egymás után kezdték el kilőni. 2024-ben, miután legalább 22-t elveszítettek, elkezdték kivonni őket a frontról. Később extra páncélzattal, valamint úgynevezett robbanó reaktív páncéllal (ERA) jelentek meg újra.

Az acélketrecek és rácsok mellett a lánctalpakat és kerekeket gumi panelekkel takarják, előre és hátulra láncfüggönyöket raknak, hogy megakadályozzák a drónok berepülését a harckocsi alá, a toronyra a beszállást segítő összehajtható hálókat raknak, vagy éles drótokat az optikai kábeleken keresztül irányított drónok kábeleinek elvágására – írta a New York Times.

„Egy pontos és olcsó FPV-drón könnyedén ki tudja iktatni a tornyot, és akkor annyi, nem számít, hogy milyen nagyszerű a jármű. A drónfenyegetés még nagyobb is, mert a tank elég nagy, és nem a legkönnyebb elrejteni” – mondta az ABC Newsnak Olekszandr Sirsin, az elit 47. gépesített lövészdandár katonája.

Az elsőre furcsa sufnituningnak tűnő megoldások azonban működnek: ez már csak abból is látszik, hogy széles körben kezdték el alkalmazni őket, amit nem csinálnának, ha teljesen haszontalanok lennének – mondta az ABC Newsnak Mick Mulroy, az amerikai védelmi minisztérium egykori magas rangú vezetője, egykori harckocsizó tengerészgyalogos.

Ezek a kiegészítő páncélok működnek, erősítette meg a Telexnek Takács Márk is. Például egy drónról ledobott RPG-gránát esetében, ha az „elműködteti a drót, akkor már nem egy több ezer bar nyomáson és több mint ezer Kelvin-fokon átolvadó rézsugár hatol át a páncélon, hanem az csak szétfröccsen a páncélon kívül, és a nagyobb ijedtségen kívül más kárt nem csinál”, a jármű pedig, bár lehet, hogy elveszíti az optikát és az antennát, de megy tovább.

Ezt bizonyította egy 2024 decemberében közzétett videó, amin egy ilyen extra védelemmel ellátott ukrán Abrams harckocsi legénysége túlélt egy több orosz FPV-drónnal végrehajtott orosz támadást. A harckocsi parancsnoka Rob Lee és Michael Kofman amerikai védelmi szakértőknek azt mondta, hogy 4-6 találat érte a harckocsit, de mindenki sérülések nélkül túlélte a támadást, köszönhetően a saját maguk által felrakott drónvédő hálóknak, valamint a robbanó páncélzatnak. Azok nélkül „biztosan mind halottak lennénk”, mondta.

Közben a világ hadseregei nagyon figyelnek, és az ott tanultakat el is kezdték már alkalmazni. „Rájönnek, hogy enélkül nincs túlélés” – mondta Takács. Az amerikai hadsereg legfrissebb, a nyáron elkészült harckocsizó harcszabályzatában több mint száz alkalommal említik a drónokat, és az azok elleni védekezést a legfontosabb feladatok közé sorolták, külön fejezetet is szenteltek neki.

Miután közzétették a dokumentumot, a közösségi oldalakon sokan nevettek azon, hogy a drónok ellen azt javasolták, hogy a tank ágyújával lőjék le őket. „Nyilván hülyeségnek tűnik, amíg bele nem gondolunk, hogy az M1 Abrams legújabb verziójának van olyan célzórendszere, ami lézerrel simán rá tud mérni egy ilyen FPV-drónra”, majd pedig egy hatalmas repeszfelhőt kilövő kartácslőszerrel (ami több mint ezer tungstengolyót lő szét) le is lehet szedni azokat – mondta Takács Márk.

Az amerikai hadsereg közben a 2026-os költségvetési tervezetben 92 millió dollárt (kb. 30,5 milliárd forintot) szánna arra, hogy utólagos kiegészítő páncélzattal lássanak el több mint 1500 harckocsit, hogy védve legyenek a felülről érkező támadásoktól. „Jelenleg nincsen olyan harckocsi a világon, beleértve az M1 Abramseket is, aminek hatékony passzív védelme van a felülről érkező modern fenyegetések elhárításához” – mondta a War Zone amerikai haditechnikai lapnak Michael Liscano nyugalmazott őrnagy.

„Eddig nem nagyon volt a harckocsi felülről páncélozva, hiszen a Javelinen kívül nem sok minden éri felülről, de most már muszáj” – mondta Takács. Ez pár éven belül meg fog változni, a páncélosok drónvédelmét meg fogják oldani, és onnantól a páncélozott manőver visszakerül a harcmezőre – mondta a katonai szakértő. A következő generációs amerikai tankokat, mint az M1E3-at már kifejezetten a drónháborúra tervezik passzív és aktív védelemmel, megerősített felső páncéllal és mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerekkel.

Nem ölik ki a drónok a tankokat és a tüzérséget a harcmezőkről

Takács Márk szerint a harci helikoptereket valószínűleg feleslegessé teszik a drónok, esetleg drónrajhordozó platformként lehet majd hasznuk, de „a harckocsi és a tüzérség továbbra is nélkülözhetetlen” lesz. Emellett érvelt Justin Bronk, a RUSI brit katonai intézet kutatója is, aki szerint

hiba lenne, ha a NATO a hagyományos fegyverek kárára a drónokra kezdene el koncentrálni, mert sokkal nehezebb szembeszállni egy tüzérséget, légierőt és páncélozott harcjárműveket bevető, mint egy főleg olcsó FPV-drónokra támaszkodó ellenséggel.

A NATO-nak inkább csak a már meglévő erősségeinek támogatására kellene használnia a drónokat – mondta Michael Kofman, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója a Defense News védelmi szaklapnak.

És bár a tüzérségre nagy veszélyt jelentenek a drónok, nagy tűzerejüknek, gyorsaságuknak és egyszerű kezelhetőségüknek köszönhetően az aknavetők továbbra is fontos szerepet kapnak az ukrajnai fronton – írta augusztus végén a Wall Street Journal. A drónokat le lehet lőni, elektromos zavarással működésképtelenné lehet tenni, és az időjárás is korlátozza, hogy mikor lehet bevetni őket, miközben a tűzerejük sem olyan nagy.

„Egy drónnal be lehet repülni egy ház ablakán és ott felrobbantani, vagy használhatsz egy tíz kilós lövedéket az egész épület lerombolására” – mondta a lapnak az ukrán tüzérség parancsnokhelyettese. „Amikor át akarsz kelni egy folyón, és beásott ellenség vár, és nincsenek civilek, nem drónokkal akarod egyenként leszedni őket”, hanem tüzérséggel „akarod felgyújtani az egész túlpartot” – jelentette ki a Journalnek James Rainey tábornok, az amerikai hadsereg modernizálásáért felelős parancsnokság vezetője.

Optikai kábelek erdeje

A drónok azonban egyre inkább megkerülhetetlen részei az orosz–ukrán háborúnak, ahol olyan gyorsasággal zajlanak a drónellenes fejlesztések, hogy egy-egy technológia pár hét alatt elavulttá válhat. A drónok elleni leghatásosabb védekezés az, amikor rádiózavarással igyekeznek kilőni az irányítórendszert, de az oroszok és az ukránok folyamatosan igyekeznek ellesni egymástól a legújabb módszereket, és kitapasztalni, hogyan lehet megkerülni a zavarást. Így válik egy véget nem érőnek tűnő macska-egér játékká a védekezés és annak kijátszása a két fél között.

Ennek legújabb módszere a már említett optikai kábelen keresztül irányított drónok elterjedése. Ilyeneket először az oroszok alkalmaztak 2024-ben nagy sikerrel az oroszországi Kurszkba betörő ukrán csapatok ellen. Ezek a drónok egy tekercsen viszik magukkal a távirányítóhoz kötött vékony kábelt – akár több tíz kilométeres távolságba is. Amellett, hogy nem lehet rádiózavarással védekezni ellenük, sokkal jobb videójelet is biztosítanak a rádiójelekkel működő drónokhoz képest, és olyan helyekre is be lehet velük repülni, ahol a vasbeton építmények leárnyékolják a rádiójeleket. Az egyetlen védekezés ellenük, ha lelövik a drónokat, vagy sikerül elvágni a kábelt.

Ukrán katonák a Wall Street Journalnek azt mondták, hogy már olyan frontvonalat képzelnek el, amit borotvaéles, ollószerű szerkezetek borítanak, amik elvágnak minden közéjük eső kábelt. Azonban mielőtt ez bekövetkezne, az optikai kábeles drónok elavulttá fognak válni, ahogy megjelennek a mesterséges intelligenciával irányított drónok.

A jövő drónháborúját gépek vezérlik majd

A rádiózavarás elleni védekezés legújabb módszere, hogy a drónokat olyan mesterséges intelligenciával látják el, ami képes a kameráján keresztül befogni a kiválasztott célpontot, majd onnantól kezdve önállóan hajtja végre a támadást. Ezek már meg is jelentek az ukrajnai háborúban – mondta még májusban egy panelbeszélgetésen Kateryna Bondar és Samuel Bendett, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (Center for Strategic and International Studies – CSIS) kutatója.

A mesterséges intelligenciás drónok egyelőre nem repülnek teljesen önállóan, és nem döntenek arról, mit támadjanak meg, legfőbb funkciójuk, hogy megkerüljék a rádiózavarást – mondták a szakértők.

Ennek továbbfejlesztett változata, amikor egy egész drónrajt irányít egy mesterséges intelligencia. Ezzel már 2016-ban is kísérletezett az Egyesült Államok, de egyelőre csak a fejlesztések zajlanak. A Wall Street Journal azonban szeptember elején arról számolt be, hogy Ukrajnában idén már több támadást is végrehajtottak mesterséges intelligencia irányította, kicsi drónrajokkal orosz katonák, felszerelések és infrastruktúra ellen. Egy ukrán katona szerint több mint száz támadást hajtottak végre, jellemzően három drónból álló rajjal, de más egységek nyolc drónt is bevetettek egyszerre.

Az erre használt szoftvert kifejlesztő Swarmer nevű cég állítása szerint rendszerük 25 drónt is képes egyszerre irányítani, és már készülnek arra, hogy teszteket hajtsanak végre több mint száz drónnal.

„Már évtizedek óta beszélnek arról, hogy a drónrajok megváltoztathatják a hadviselést, de egészen mostanáig ez inkább volt jóslat, mint valóság” – mondta a Journalnek Zak Kallenborn, a londoni King’s College drónháborúval foglalkozó szakértője.

Bár az Egyesült Államok, Kína, Izrael és több európai ország is igyekszik kifejleszteni azt a technológiát, amivel akár több száz vagy több ezer drónból álló rajt is szinte élő organizmusként irányíthat a mesterséges intelligencia segítségével egyetlen ember, kérdés, hogy ezek mikor jelennek meg harci körülmények között. Takács Márk úgy véli: „Harctéri kísérletek már zajlanak, ez annyira a jövő, hogy szerintem idén év végén már fogunk látni bevetést.”