15 EU-s tagállam, köztük Magyarország is rábólintana a magánüzenetek kötelező megfigyelésére

Péntekre véglegesíthetik az Európai Unió tagállamai a Chat Control néven elhíresült uniós szabályozással kapcsolatos álláspontjukat. A törvénytervezet, amelyről az Európai Unió Tanácsa három éve sikertelenül próbál közös álláspontra jutni, az üzenetküldő alkalmazásokon zajló magánkommunikáció tömeges ellenőrzését javasolja a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló anyagok (CSAM) kiszűrésére, kritikusai szerint azonban súlyos támadás lenne az európai polgárok biztonságára és magánéletére nézve. A kezdeményezés támogatói között Magyarország is ott van, Románia egyelőre nem fogalmazta meg hivatalos álláspontját.

A témát követő, Fightchatcontrol.eu civil kezdeményezésű weboldal szerint jelenleg csak hat tagállam ellenzi egyértelműen a kezdeményezést: Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia és Lengyelország. Németország a korábbi, szociáldemokrata kormány idején szintén ellenezte a kezdeményezést, mára azonban a határozatlan országok közé tartozik, Észtországgal, Görögországgal, Luxemburggal, Szlovéniával és Romániával együtt.

Amint Patrick Breyer, a digitális jogok védelmével foglalkozó volt német kalózpárti EP-képviselő figyelmeztet, Németország álláspontja perdöntő lehet, mert az Európai Unió Tanácsában egy döntést akkor lehet blokkolni, ha legalább négy tagország nem ért vele egyet és ha az ellenző országok lakossága eléri az EU lakosságának 35 százalékát.

A jelenlegi javaslat értelmében az üzenőalkalmazások, email- és felhőszolgáltatások működtetőit arra kötelezhetik hogy az esetleges illegális tartalmakat azonosító technológiát telepítsenek. A felhasználók közötti titkosítással működő alkalmazásoknál – például a WhatsAppnál vagy a Signalnál – ezt az elektronikus eszközön lehetne megoldani, titkosítás előtt vagy után, tehát

az okostelefonok legálisan megfigyelhetőek lennének.

34 ország több mint 500 szakértője figyelmeztetett egy kedden közzétett nyílt levélben a Chat Control-kezdeményezés visszásságaira. Kiemelik, hogy:

lehetetlen felhasználók százmillióinak fotóit és üzeneteit megfelelő pontossággal szkennelni, ezért a hatóságokat hamis riasztások tömkelege áraszthatja el az algoritmus által félreértett fotók miatt

• az automatikus szkennelés rendkívül sérülékennyé tesz minden telefont vagy számítógépet a biztonsági veszélyekre
• az algoritmust könnyű technikailag kijátszani, ezért a bűnözőket nem fogják elkapni vele, de a teljes lakosságot kiteszik az invazív és sok hibalehetőséget tartalmazó szkennelésnek
• eddig példátlan felügyeleti, ellenőrzési és cenzúralehetőség jönne létre, amivel a kevésbé demokratikus országok könnyen visszaélhetnek

Amikor az Európai Bizottság 2022-ben javasolta a gyermekek elleni szexuális abúzus visszaszorítását célzó szabályozást, 134 civil és szakmai szervezet kérte annak visszavonását, köztük a romániai Technológiáért és Internetért Egyesület (ApTI) és az APADOR-CH emberi jogi szervezet is.

2023. november 14-én az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elutasította a titkosított üzenetek tömeges szkennelését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy az elektronikus kommunikáció titkosítása hozzájárul a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásához, illetve segít a hackelés, az adatlopás, a csalás és a bizalmas információkkal való visszaéléssel szembeni védelemben.

A Pegasus kémszoftver sokat vitatott beszerzésével a nemzetközi figyelem központjába került magyar kormány már 2022-ben jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést. Magyarország 2024-es EU-elnöksége alatt javaslatot tett egy kompromisszumos megoldásra, amely „ismert”, azaz korábban már azonosított tartalmakra korlátozta volna a megfigyelést, de végül emellé sem sikerült egyértelmű többséget állítani.

Az európai digitális szervezetek szövetsége, az EDri szerint a 2025 első felében bemutatott lengyel javaslat lett volna eddig a legjobb kompromisszum, mert azt írta elő, hogy a szolgáltatók csak önkéntes alapon szkenneljék az üzeneteket, a tömeges megfigyelés nem lett volna kötelező. A javaslatot azonban 16 ország, köztük Magyarország és Románia is, elutasította.

Az EU soros elnöke jelenleg Dánia, a Chat Control támogatója, és az ország kormánya ismét olyan javaslatot terjesztett elő, amely kötelezővé tenné a csevegések ellenőrzését, a titkosított üzenőalkalmazások esetében a felhasználók magáneszközeit figyelné meg és bevezetné a szövegelemzést a grooming automatikus felismerésére. Az EDri kritikája szerint a dán javaslat semmi újat nem hoz, főleg a korábbi belga és magyar javaslatok zanzásított változata és elveti a lengyel kompromisszumos javaslatot, ezért valószínű, hogy nem sikerül kijutni vele az eddigi zsákutcából.

Az Európai Parlamentben nagyon változatos a javaslathoz való viszonyulás: a zöld, a szociálliberális, a jobboldali és a kalózpártok képviselői között is vannak ellenzői a kezdeményezésnek. Hasonló képet fest a romániai paletta is, eddig Nicu Ștefănuță független EP-képviselő, az Európai Zöldek pártcsalád tagja és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) két EP-képviselője, Maria-Georgiana Teodorescu, illetve Gheorghe Piperea nyilvánult meg közösségi oldalán ebben a kérdésben, egyértelműen elutasítva a tervezetet. Az AUR-os képviselők hangsúlyozták, levelek tömkelegét kapják olyan romániaiaktól, akik arra kérik őket, hogy lépjenek fel a Chat Control ellen.

A Fightchatcontrol.eu oldalán egyébként követni lehet az egyes országok és az egyes EP-képviselők véleményének változását a kérdésben. Az itt szereplő adatok szerint a szociáldemokrata Vasile Dîncu és az RMDSZ-es Winkler Gyula sem ért egyet a Chat Controllal.