Európa megtette vállalásait, most Trumpnak kell megmutatnia, mit tesz az ukrajnai békéért

Európai és amerikai tisztviselők szinte folyamatosan tárgyalnak azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök három hete előbb Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Alaszkában, majd három nappal később Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az őt elkísérő európai vezetőket fogadta a Fehér Házban. Ez utóbbin egyetértés alakult ki arról, hogy érdemi biztonsági garanciát kell kapnia Ukrajnának.

Az ezek kidolgozásáról szóló tárgyalások csütörtökre értek el oda, hogy a több mint 30, javarészt európai ország tettre készek koalíciójának döntő többsége hivatalosan is jelezte, milyen szerepet vállalna egy eljövendő ukrajnai béke biztosításában. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy az egyes országok pontosan mit hajlandók tenni, csak annyit, hogy többen is ígértek katonákat, vagy más segítséget.

A Párizsban tartott tárgyalásokba videóhívásban csatlakozott be Trump, aki a beszámolók szerint arra utalt, hogy az Egyesült Államok valamilyen részt fog vállalni a biztonsági garanciákban, és egyben felszólította az európai vezetőket, hogy ne vásároljanak több orosz kőolajat. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatóján Zelenszkij arról beszélt, az amerikai elnök nem örül az európai országok vásárlásainak, és az ukrán elnök név szerint megemlítette Magyarországot és Szlovákiát is.

A biztonsági garanciákról szóló, de még továbbra sem nyilvános terv elfogadásával az európai országok leginkább azt igyekeznek bizonyítani, hogy hajlandóak nagy szerepet vállalni az ukrajnai béke biztosításában – az Egyesült Államok támogatásával. Arról az elkövetkező napokban fognak tárgyalni, hogy az amerikaiak pontosan mivel is fognak hozzájárulni a garanciákhoz, amik azonban csak akkor jelentenek bármit is, ha az amerikai elnöknek sikerül rávennie Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tűzszünetre és a béketárgyalásokra.

Trump már többször is pusztító szankciókkal fenyegette meg az egyelőre időhúzásra játszó oroszokat, de még nem váltotta be ezeket. „Nagyot csalódtam benne” – jelentette ki hétfőn Trump már többedszerre az orosz elnökről. A washingtoni találkozó végén telefonon felhívta az orosz elnököt, és jelezte, hogy megkezdte egy találkozó szervezését Putyin és Zelenszkij között, később pedig ő is csatlakozna egy háromoldalú megbeszéléshez. Ebből azóta sem lett semmi. Arra a kérdésre, hogy beszélt-e Putyinnal, Trump annyit mondott, hogy megtudott „dolgokat, amik nagyon érdekesek lesznek”, ezekről az elkövetkező napokban fog beszámolni.

A magyar szál

A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint Trump a csütörtöki találkozón leválásra szólította Európát az orosz olajról, mert Oroszország az olajbevételekből finanszírozza a háborúját. Zelenszkij és Alexander Stubb finn elnök tárgyalás utáni nyilatkozatiból kiderült, hogy ekkor Magyarország neve is előkerült, Szlovákiával együtt, mert ez a két európai ország vásárol közvetlenül Oroszországtól földgázt és kőolajat. Az nem egyértelmű, hogy az amerikai elnök is kiemelte-e Magyarországot a csütörtöki egyeztetés során, vagy sem, az ezt firtató kérdésekre a Fehér Ház nem reagált a Telexnek küldött válaszában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken kora délután a minisztérium közleményében reagált. Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincsen más lehetősége, „míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülő úton orosz kőolajat, mert az olcsóbb”, írta.

A Bild német lap információi szerint a tárgyaláson részt vevő Steve Witkoff amerikai különleges követ azt hozta fel, hogy az európai országok Indián keresztül vásárolnak orosz olajat. Az Egyesült Államok augusztus végén 50 százalékra emelte az Indiára korábban kivetett 25 százalékos vámot büntetésképpen azért, mert az ország orosz olajat vásárol. Arról, hogyan jut be az Európai Unióba kerülőúton az orosz olaj, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Zelenszkij az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján felemlegette azt is, amikor a magyar kormány – Szlovákiával együtt – Trumpnak panaszkodott a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadások miatt. Trump Orbán Viktor erről szóló, kinyomtatott levelére filccel írta válaszul: „Nem örülök, hogy ezt hallom. Nagyon mérges vagyok miatta, szóljon Szlovákiának is. Jó barátom vagy.” A levélről készült fényképet a Fidesz is megosztotta a Facebook-oldalán. A dróntámadás miatt Szijjártóék kitiltották Magyarországról és a schengeni övezet területéről az azt irányító ukrán parancsnokot, a kárpátaljai születésű, „Magyar” hívójelű Robert Brovdit.

Európa megmutatja Trumpnak, mit hajlandó tenni az ukrán békéért

Huszonhat ország vállalta, hogy a békekötés után „szárazföldön, tengeren és levegőben is” részt vesz Ukrajna biztonságának garantálásában, közölte a tettre készek koalíciójának párizsi találkozója után Macron. A francia elnök többet nem mondott arról, hogy mely országok pontosan milyen vállalást tettek, közölve, hogy nem akarnak részleteket elárulni Moszkvának. „Nem akarjuk megmutatni a lapjainkat” – mondta.

A nagyobb országok közül egyelőre csak Franciaország és Nagy-Britannia jelezte, hogy hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába, Litvánia, Észtország, Belgium és Dánia pedig azt, hogy nyitottak a lehetőségre.

A csütörtöki találkozó után Giorgia Meloni olasz kormányfő egyértelművé tette, hogy Olaszország nem fog katonákat küldeni Ukrajnába. A hivatala egy közleményben ugyanakkor jelezte, hogy az esetleges ukrajnai tűzszünetet készek megfigyeléssel és kiképzésekkel támogatni.

Az Ukrajnával határos Lengyelország és Románia szintén közölte, hogy nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába, de készen állnak logisztikai és szállítmányozási segítséget nyújtani. Bulgária nem tervezi katonák küldését Ukrajnába, de készek részt venni a Fekete-tengeren zajló haditengerészeti feladatokban, mint az aknamentesítés, mondta Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő. „A tengeren maradunk” – közölte a miniszterelnök, miután Szófiában találkozott António Costával, az Európai Tanács elnökével.

Az Oroszországgal határos Finnország szintén elzárkózott attól, hogy katonákat küldjenek. „Nem küldünk finneket a háborús frontra Ukrajnába” – mondta Alexander Stubb elnök a párizsi találkozó után a finn sajtónak, de hozzátette, hogy Finnország szerepet vállal majd valamilyen formában, „amikor eljön az ideje”.

Nagy kérdés Németország szerepvállalása. Berlin elkötelezett arra, hogy fegyverekkel és kiképzéssel segítse az ukrán hadsereget, de azt már nem ígérték meg, hogy katonákat fognak küldeni a béke biztosítására.

A csütörtöki találkozó után a német kormányszóvivő közölte, hogy Németország szerepet fog vállalni a biztonsági garanciákban, és készen áll arra, hogy kiszélesítse szerepvállalását az ukrán hadsereg pénzügyi támogatásában, valamint a kiképzésekben. A Spiegel értesülései szerint ebben benne lehet az ukrán légvédelem erőteljesebb támogatása.

Friedrich Merz német kancellár egy nappal a találkozó előtt a német sajtónak nyilatkozva közölte, hogy egyelőre túl korai erről beszélni. „Jelenleg segítünk az ukrán hadseregnek, hogy sikerüljön megnyernie a harcot az orosz agresszióval szemben”, és minden másról majd akkor lehet beszélni, ha legalább egy tűzszüneti megállapodás létrejön. Merz azonban jelezte, hogy még azután is „jelentős fenntartásai” vannak azzal kapcsolatban, hogy német katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

Mit tesz Trump?

A legfontosabb szerep az Egyesült Államoknak jut, mert abban mindenki egyetért, hogy Washington támogatása nélkül az európai országok önmagukban nem tudnák biztosítani az ukrajnai békét. A találkozó legfőbb célja is az volt, hogy megmutassák a Fehér Háznak, hogy Európa kész jelentős részt vállalni Ukrajna védelmében. Ezzel is motiválhatják Washington arra, hogy újból nyomás alá helyezze Moszkvát, és ezzel megsürgesse a közvetlen béketárgyalásokat.

A biztonsági garanciákról szóló tervet „95 százalékban azért csinálják, hogy boldoggá tegyék Trumpot”, és legyen egy helyük a tárgyalóasztalnál,

mondta a New York Timesnak Jana Puglierin, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) vezető kutatója. „Fontos, hogy az Egyesült Államok a mi oldalunkon álljon, sok múlik rajtuk” – jelentette ki Zelenszkij. „Mi, európaiak, készek állunk arra, hogy megadjuk Ukrajnának a biztonsági garanciákat, amennyiben aláírja a békeszerződést” – mondta Macron a találkozó után tartott sajtótájékoztatón. Arról beszélt, hogy az elfogadott tervet az elkövetkező napokban fogják átbeszélni Washingtonnal. Macron szerint az Egyesült Államok nagyon egyértelműen jelezte, hogy készek szerepet vállalni a biztonsági garanciákban, és az elkövetkező napokban fogják letisztázni, hogy pontosan mivel járulnak majd hozzá.

A Washington Post értesülései szerint amerikai kormányzati tisztviselők azt mondták európai kollégáiknak, hogy Washington további légvédelmi segítséget adhat, és egy repüléstilalmi zóna kialakításában vehet részt, valamint hírszerzési, felderítési és megfigyelési információkkal nyújthatnak támogatást. A lapnak egy európai tisztviselő azt mondta, hogy Washington készen áll arra is, hogy részt vegyen egy ukrajnai légvédelmi pajzsban, de arról még nem döntöttek, hogy csak drónokkal, vagy amerikai pilóták által irányított repülőgépekkel.

Az amerikai szerepvállalásról Trump fog dönteni.

„Különbség van egy ajánlat és egy megegyezés között, ez az elnök döntése, de ő egyelőre még nem hozott döntést”

– mondta a Postnak egy amerikai tisztviselő a csütörtöki találkozó előtt. A Fehér Ház csak annyit reagált a lapnak, hogy ezekről a kérdésekről nem a nyilvánosság előtt akarnak tárgyalni.

A francia elnöki hivatal egyik tisztviselője a Politicónak kijelentette, hogy a tettre készek koalíciójának üzenete az, hogy ők készen állnak, és most Washingtonnak kell teljesítenie két ígéretét: rávenni Putyint a béketárgyalásokra, és részleteket közölni arról, hogy milyen vállalásokat hajlandóak tenni a biztonsági garanciák részeként.

Az amerikai elnök július 14-én „súlyos szankciókat” ígért Oroszországgal szemben, ha ötven napon belül nem sikerül elérni a békekötést. Ezt később lerövidítette, majd pedig az alaszkai és a washingtoni találkozók következtek. De az eredeti határidő kedden járt le, noha azóta Trump már újból felülírta. Augusztus 22-én „pár hetet” adott Putyinnak, ahhoz képest pénteken telne le a két hét. Trump kedden arról beszélt, hogy nagyot csalódott Putyinban, amiért még mindig nem jutottak közelebb a béketárgyalásokhoz, és arról beszélt, hogy „tenni fogunk valamit, hogy segítsünk az embereknek életben maradni”, de azt már nem részletezte, hogy pontosan mit is terveznek.

Putyin közben továbbra is időhúzásra játszik, és abban bízik, hogy kifárasztással képesek lesznek megtörni a keleti fronton Ukrajna ellenállását, valamint a gyors eredményekre utazó Trumpot, miközben az oroszok összevissza beszélnek arról, hogy létrejöhet-e egy találkozó Putyin és Zelenszkij között – mondta a hét elején a Telexnek Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

„Most az a kérdés, hogy az amerikaiak hajlandóak, vagy képesek-e rákényszeríteni Oroszországot a tűzszüneti garanciák elfogadására, máskülönben ez az egész csak időpazarlás volt” – mondta a New York Timesnak Makszim Skripcsenkó, a kijevi Transzatlanti Párbeszéd Központ elnöke.

Putyin: A nyugati katonák célpontok lesznek

A Kreml pénteken közölte, hogy az Ukrajnának adott biztonsági garanciákat nem tarthatják be külföldi katonák, írta a Reuters az orosz állami sajtóra hivatkozva. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy Moszkva határozottan ellenzi, hogy „külföldi, különösen európai és amerikai katonai kontingensek” biztosítsák a garanciákat Ukrajnának, hozzátéve, hogy ez „nem lenne elfogadható az országunknak”.

Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök is megerősítette egy vlagyivisztoki fórumon, közölve, hogy az Ukrajnába vezényelt nyugati katonákat legitim célpontnak fogják tekinteni. „Ha bármilyen katonák megjelennek ott, különösen most, a jelenleg zajló ellenségeskedések közepette, katonai csapások legitim célpontjainak fogjuk őket tekinteni” – jelentette ki. Az orosz elnök hozzátette, hogy ha sikerül létrehozni egy hosszú távú békekötést, akkor nem lesz semmi ok külföldi katonákat állomásoztatni Ukrajnában.

Nem kell azzal foglalkozni, hogy Moszkva mit szól ehhez, mondta még a csütörtöki találkozó előtt erről Mark Rutte NATO-főtitkár. „Miért érdekel minket, hogy Oroszország mit gondol a katonákról Ukrajnában? Az egy szuverén ország. Oroszországnak nincsen semmi köze ehhez. Nem kellene túl nagy hatalmat adni Putyinnak” – közölte Rutte prágai sajtótájékoztatóján.