Látszik, hogy fogy Trump türelme, de az oroszok blöffnek gondolhatják az új ultimátumát

Donald Trump tizenhárom nap elteltével jelentősen lerövidítette a Moszkvának korábban adott ötvennapos ultimátumát egy ukrajnai tűzszüneti megállapodás tető alá hozására. „10 vagy 12 nap”, ennyit adott hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a megállapodásra, arra hivatkozva, hogy szerinte semmi oka sincs tovább várni.

Az amerikai elnök az elmúlt hetekben először kezdte igazán keményen fenyegetni Putyint, és szankciókkal próbálja rávenni Moszkvát, hogy érdemi tárgyalásokat kezdjenek az ukrajnai békéről. A Skóciában Keir Starmer brit kormányfővel tárgyaló Trump azt is megerősítette, hogy a Fehér Ház korábbi közlése szerinti 100 százalékos másodlagos vámokat valóban be akarja vezetni az oroszokkal kereskedő országokkal szemben – ez az orosz olajat és gázt vásárló Magyarországot is érintheti.

Minden határidő egy lépés a háború felé, „méghozzá nem Oroszország és Ukrajna között, hanem a saját országával”, reagált először fenyegetően a Kreml megmondóembereként használt Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a biztonsági tanács elnökhelyettese Trump bejelentésére. Utána viszont a Kreml hivatalosan annyit jelzett, hogy tudomásul vették az amerikai elnök újabb határidejét arra, hogy megállapodjon Oroszország és Ukrajna.

„Azért is mérsékelt az orosz válasz, mert azt gondolják erről, hogy blöff” – mondta a Telexnek Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem Oroszországgal foglalkozó munkatársa, akivel Trump bejelentésének vetületeit elemeztük.

Trump csalódott Putyinban

Trump családi cége egyik golfközpontjába érkezett Skóciába, ahol fontos politikai találkozókat is lebonyolított az elmúlt napokban. Így leült tárgyalni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel bejelentették az EU–USA kereskedelmi megállapodást, amit itt elemeztünk részletesen. Trump utána fogadta a brit kormányfőt, akivel a gázai humanitárius válságról is beszéltek, és vele közösen jelentette be a 10-12 napos új határidőt. Ez tehát augusztus 7-én vagy 9-én, jövő hét csütörtökön vagy szombaton jár le.

Az amerikai elnök megint jelezte, csalódott Putyinban. Szerinte nagyon mást mutat, amilyen hangnemben egymással beszélnek, és az, hogy az oroszok közben szinte minden éjjel ukrán városokra dobnak le bombákat. „Lenne egy fegyverszünetünk és talán békénk… aztán hirtelen rakéták repülnek Kijev és más helyek felé” – magyarázta Trump újságíróknak. Kijelentette, elfogyott a türelme: „Mondom, felejtsük el. Nem fogok többet beszélni. Túl sok alkalommal történt ez, és nem tetszik ez nekem” – mondta. „Minden alkalommal, amikor azt hiszem, vége lesz ennek, embereket öl” – mondta csalódottan Putyinról a Financial Times szerint.

A Putyinnal szembeni kritikájával párhuzamosan Trump július közepén azt is bejelentette, hogy európai NATO-országokon keresztül Patriot rakétavédelmi rendszert adnak Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij szerint három Patriot légvédelmi rendszer már biztosan érkezik, további hétről még tárgyalások folynak.

Az ukrán elnök a BBC szerint hétfőn megköszönte Trump lerövidített határidejét, ami „épp időben” jött. Zelenszkij megköszönte Trumpnak a világos álláspontját, hogy életeket akar menteni és „véget vetni ennek a szörnyű háborúnak”. „Ukrajna elkötelezett marad a béke mellett, és fáradhatatlanul azon fog dolgozni az Egyesült Államokkal, hogy mindkét országot biztonságosabbá, erősebbé és virágzóbbá tegyük” – mondta. Zelenszkij később arról is beszélt, hogy a szankciók veszteségeket okoznak az oroszoknak. Korábban az 50 napos, elvileg szeptember 2-án lejáró határidős fenyegetést még úgy kommentálta Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, hogy Putyin csak az erő nyelvén ért, és békét is így lehet teremteni.

A BBC megjegyezte, hogy Putyin sosem kommentálta az amerikai határidős ultimátumokat, most is mások reagáltak rá. „Tudomásul vettük Trump elnök tegnapi nyilatkozatát” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy erre vonatkozó kérdésre, és hozzátette, hogy „szeretné elkerülni az amerikai vezető szavainak bármilyen értékelését”. Peszkov annyit mondott még, hogy egy Trump–Putyin-találkozó szeptemberben lehetséges lenne, amikor az orosz elnök Kínába látogat.

Az ennél harciasabb nyilatkozatok jóval alacsonyabb szinteken hangoztak csak el. Trump ultimátumai „nem működnek többé... sem a frontvonalon, sem Moszkvában”, „Oroszországnak pedig megvannak a fegyverei, elvei és ereje”, mondta Andrej Guruljov orosz képviselő. Medvegyev pedig azt üzente: „Trump ultimátumosat játszik Oroszországgal: egyszer ötven nap, aztán tíz. Ugyanakkor nem lenne szabad elfelejtenie két dolgot. Először is, Oroszország nem Izrael, de még csak nem is Irán.” Második pontként pedig utalt egy esetleges orosz–amerikai háború lehetőségére.

Zelenszkij a hibás -> Putyin a hibás

Az első nyilvános jel, hogy az orosz elnökről sokáig szinte már barátságos hangnemben beszélő Trump hozzáállása kezd megváltozni, július elején jött, amikor az amerikai elnök közölte, hogy csalódott a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés miatt. Azt mondta, egyelőre nem tűnik úgy, hogy Putyin az Ukrajna elleni háború leállítására törekedne. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten szintén jelezte, Trump kezdi elveszíteni a türelmét, és hamarosan el fog jönni a tettek ideje.

A változás azért is szembetűnő volt, mert Trump elnöksége elején nagyrészt Ukrajnát okolta azért, hogy még nem álltak le a harcok. Zelenszkijt nevezte diktátornak is, és J. D. Vance alelnökkel együtt az Ovális Irodában is vitába keveredett az ukrán elnökkel. Azóta már sokat javult a viszonyuk, Zelenszkij megtalálta a hangot Trumppal, miután Ukrajna az amerikaiak minden tűzszüneti tervét támogatásáról biztosította, és a ritkaföldfémekről is megállapodtak.

Rácz András Oroszország-szakértő a másik félről korábban azt mondta, hogy az oroszok eddig is hajlandóak voltak leülni tárgyalni, de „azt nem szabad összekeverni a megegyezés szándékával”. A szakértő szerint „orosz oldalon nem látszik, hogy a megegyezésre törekednének”: a tárgyalások célja ehelyett a régi orosz diplomáciai gyakorlatot követve csak a katonai erőfeszítések elősegítése, az időhúzás, az ellenfél szövetségi rendszerének megosztása és a nyomásgyakorlás.

Noha Isztambulban már több körben közvetlenül is tárgyalt Oroszország és Ukrajna, hadifoglyok ezreinek kicserélésén túl más kézzelfogható eredmény nem született. Ukrajna felajánlotta, hogy tarthatnának egy Putyin–Zelenszkij-találkozót augusztus végén, amit azzal utasítottak el az oroszok, hogy amíg nincs konkrét, aláírandó egyezmény, nem érdemes a két államfőnek találkoznia – írta a Guardian.

Az utóbbi hónapokban Oroszország fokozta rakéta- és dróntámadásait az ukrán városok ellen, valamint erőteljesen igyekszik nyugat felé tolni a frontokat – írta a BBC. Hétfőre virradóra is 22 civil áldozatuk volt az orosz támadásoknak, az Independent szerint egy börtönre is bomba hullott, amit az ukrán vezetés háborús bűnnek nevezett.

Trump hétfőn azt is mondta, szerinte Oroszország olyan gazdag ország lehetne, úgy fejlődhetne, mint semelyik másik a világon. Ráadásul neki azt mondta Putyin, hogy érdekelt kereskedelmi alkuk megkötésében. Trump pedig szívesen hozzáférne az Oroszországban is bányászható ritkaföldfémekhez, amik a digitális eszközök alapelemei. „Ehelyett minden pénzüket háborúra költik” – zárta gondolatmenetét a Bloomberg szerint.

A CNN ugyanakkor óvatosságra intett Trump új fenyegetésével kapcsolatban, szerintük rengeteg ilyen határidőt módosított már, többek közt a vámháború során is. Össze is szedték, hogyan módosultak Trump határidejei Irán, az orosz–ukrán háború vagy épp a TikTok betiltása ügyében.

Megvárják, mivel állnak elő Trumpék

„Voltak különböző hírek az elmúlt hetekben, amik alapján úgy tűnik, Trump meglehetősen impulzív” – rajzolt fel az általános képet Jójárt Krisztián. A mostani trumpi fenyegetés szerinte „egyfajta jelzés Moszkva felé”, olyan nyomásgyakorlás, amivel az elnök próbálja elhitetni az orosz vezetéssel, hogy nem zárkózik el a keményebb eszközöktől. A kérdés, mennyire hiszik el Moszkvában, hogy Trump képes keményebb eszközökhöz nyúlni.

Ennek tükrében „nem várható semmi keményebb retorika orosz részről”, az érdekük, hogy a kétoldalú kapcsolat ne szakadjon meg. Nem akarják eszkalálni az amerikai viszonyt, „úgy vannak vele, hogy megvárják, Trumpék mivel állnak elő, ennek fényében mondanak valamit”.

A gazdasági jellegű szankciók és vámok rövid távon beszűkíthetik az orosz olaj piacát, ezáltal fontos forrásoktól eshet el a Kreml és a katonai gépezet.

Trump viszont belpolitikai okokból nem akarja az egekbe tolni az olajárakat, és kérdés az is, mennyire akarják a szövetséges országokat, például Indiát beleszorítani az oroszokkal folytatott kereskedelem miatt bevezetett büntetővámokba.

Jójárt idézte Ivan Tyimofejevet, a Kremlhez közel álló elemzőt, aki az amerikai szankciós politikával foglalkozik. Tyimofejev azt mondta, eddig 800 szankciós kezdeményezés került az amerikai kongresszus elé az utóbbi években, de jó, ha 30 élesedett. Nagy kérdés, lesz-e új szankciós törvény, aminek a betartatásában is újabb nagy manőverezési lehetőség van, lehet „elég szelektíven alkalmazni”. Jójárt szerint „az oroszok ettől nem ijedtek meg”, és ugyan az Ukrajnának folyósított katonai támogatást is növelheti Trump, de az oroszok ezt illetően is szkeptikusak.

Trump céljáról Jójárt azt mondta, hogy az 50 napos ultimátum bejelentése előtt volt egy telefonbeszélgetése Putyinnal. Az orosz elnök akkor állítólag azt mondta, nyár végéig végeznének offenzívájukkal. Az annektált területekre kiterjesztenék az ellenőrzésüket 60 nap alatt – habár ahhoz össze kéne omlania az ukrán védelemnek. Trump két héttel később állt elő az 50 napos ultimátummal, így Jójárt szerint összeállt a képlet, a két határidő illeszkedik. „Ez inkább arról szólt, hogy 50 napig az amerikaiak nem fognak csinálni semmit”, nem állnak elő újabb tárgyalási javaslatokkal. Ha mégis kifullad az orosz offenzíva, akkor az oroszok legalább leülnek érdemben tárgyalni, és akkor Trump „előállhat azzal, hogy ez az ő keménykedésének eredménye volt”.

A kitűzött orosz célok távol állnak attól, amik az ukránoknak elfogadhatóak lennének, de attól is, amik Trumpéknak elfogadhatók.

„Nem gondolom, hogy bármi érdemi megállapodás reális lehet az ultimátum lejárta után”

– mondta Jójárt. „Az látszik, hogy Trump türelme fogy”, eleinte azt hitte, hogy érdemi kompromisszumokra lehet jutni. A hiba az volt Jójárt szerint, hogy eddig csak az ukránokra gyakoroltak nyomást, most viszont szembesültek vele, hogy az oroszok részéről nincs érdemi tárgyalási hajlandóság.

Kit érintenének a szankciók?

Felmerül, hogy az esetleges másodlagos szankciók hogyan érinthetik Magyarországot mint az orosz olaj és gáz vásárlóját. Jójárt szerint Magyarország az EU tagja, kérdéses, lehet-e szelektíven alkalmazni a vámokat egyes tagállamokra. A betartatás tekintetében egyébként is nagy mozgástere van Washingtonnak, egyes államoknál számon kérheti, mások mentességet kaphatnak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az eredeti határidő bejelentésekor annyit mondott, hogy reményeik szerint 50 nap múlva ez a kérdés már nem lesz aktuális.

A Financial Times szerint az Egyesült Államok gazdasági erejénél fogva a szankciókkal képes egyéneket, sőt országokat elvágni a világgazdaságtól. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő is azt mondta július elején, hogy nagy károkat tudnak okozni az orosz gazdaságnak, ha akarnak. A múlt héten arra kérték Kínát, állítsa le a kettős felhasználású termékek exportját Oroszországba, ugyanis ezek is segíthetik a háborús gépezetet. Mindenesetre az olajár az EU-USA-megállapodás ellenére megérezte az oroszoknak szóló fenyegetést is, hétfőn 2 százalék feletti mértékben emelkedett mind a Brent, mind a West Texas típus.

Az oroszokkal üzletelő országokkal szemben belengetett szankciók a Bloomberg szerint leginkább Indiát és Kínát, az orosz olaj két legnagyobb vásárlóját érinthetik.

A lap szerint a helyzetet befolyásolja Trump tavasszal meghirdetett vámháborúja is: Újdelhivel zajlanak a tárgyalások a vámokról, és Kína képviselőivel is épp leültek az amerikaiak Stockholmban. A Fehér Ház által bejelentett 100 százalékkal szemben az amerikai kongresszus előtt van egy durvább, 500 százalékos vám terve is, amit az orosz olajat vásárlókra vetnének ki, de erről még nem szavaztak. A CNN szerint ez a terv 80 szenátor támogatását is megkaphatná.

„Nem gondolom, hogy akár Kína, akár India változtatna a hozzáállásán az orosz energiahordozók vásárlásánál, esetleg lehet, hogy kopogtatnak Moszkvában újabb kedvezményekért az orosz olajra, hisz nagy politikai kockázata van a vásárlásnak. A Kreml ezért sem tart attól, hogy az amerikaiak meglépik ezt” – magyarázta Jójárt.

A kínai politikai érdek másfelől az, hogy az USA-t benn tartsák a konfliktusban, Pekingnek nem fontos, hogy lezáruljon a háború. Trumpék azért is szabadulnának meg az ukrajnai háborútól, mert „most két nagyhatalmat kell feltartóztatniuk”, ha pedig sikerülne továbblépniük, akkor ráfordulhatnának Kínára. Ugyanakkor azt a kínaiak se szeretnék, ha Oroszország nagyon meggyengülne.

Trumpék már nagyon lezárnák az Ukrajna-dossziét

A szankciók mellett egy másik lehetőség, hogy ha nem sikerül a megállapodás, lehet, hogy Trump teljesen elengedi az ukrajnai békecsinálást. „Ez volna az oroszoknak a második legkívánatosabb opció.” Az első az, hogy az ukránokat rákényszerítik egy olyan megállapodásra, ami az orosz érdekek mentén szerveződik: semlegesség, a katonai képességek csökkentése, és elvágnák Ukrajnát a nyugati katonai támogatástól. „Láthatóan erre a Trump-kormányzat sem hajlik”, sőt a NATO-bővítés leállítására sem hajlandók. Reálisan Moszkvának a legjobb opció tehát az, ha az amerikaiak kivonulnak a rendezésből és a konfliktusból.

„Trumpék elsődleges célja, hogy maguk mögött kell valamilyen módon hagyni ezt az Ukrajna-dossziét” – fogalmazott Jójárt. Az már zajlik, hogy letolják magukról a katonai szállítások finanszírozását, Trump hivatalba lépése óta nem is fogadtak el újabb katonai támogatást Ukrajnának. A Biden-érában megszavazott csomagok pörögnek ki, ezekben az esetekben aláírt szerződésekről van szó.

Egy tízmilliárd dolláros keretcsomagban megállapodtak, ami alapján a NATO-szövetséges országok adhatnak át amerikai fegyvereket az ukránoknak, de meg kell vásárolniuk azokat Amerikától. Ez európai pénzből mehet, innentől az amerikaiaknak ez nem költség. Erről itt írtunk részletesen.

„Az oroszok eközben arra játszanak, hogy az idő nekik dolgozik”.

Jójárt szerint Putyinék előszeretettel gondolkoznak történelmi analógiákban. Az első világháború példáját hozta fel, amikor megbomlott a társadalmi-politikai stabilitás a cári Oroszországban, és hiába lettek volna később a győztes oldalon, de a forradalmak miatt korai különbékére kényszerültek Németországgal. A tanulság Putyin nézőpontjából kettős – magyarázta Jójárt –, egyrészt a társadalmi-politikai stabilitás megőrzése a kulcs, „másfelől pedig nincs értelme kompromisszumnak, ha a percepció az, hogy a Nyugat politikai akarata és türelme előbb fog elfogyni, illetve az ukrán védelem előbb fog megtörni, mint hogy a gazdasági problémák kikezdenék a rendszer stabilitását orosz oldalon”.