Elbukott a bizalmatlansági indítvány az Európai Bizottság ellen

Nem kapta meg a szükséges kettős többséget az Európai Parlament (EP) csütörtöki szavazásán az a bizalmatlansági indítvány, amivel megbuktatták volna Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt és vele együtt a teljes testületet. A javaslatot 175 igen és 360 nem szavazattal utasították el, 18-an tartózkodtak. Ahhoz, hogy átmenjen, a leadott – tartózkodások nélküli – voksoknál legalább kétharmados többség kellett volna és az, hogy a teljes, elnökkel együtt 720 fős testület legalább fele igennel szavazzon. Így a két, együtt szükséges feltételből egyiket sem sikerült elérni.

Az eljárást a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) EP-képviselője, Gheorghe Piperea kezdeményezte. A hivatalos indítványa legtöbbször a koronavírus elleni Pfizer-oltások ügyét emlegette fel, ahol a legnagyobb szerződés előtt Von der Leyen sms-ekben egyeztetett a cég vezérigazgatójával, és májusban az EU bírósága megsemmisítette az üzenetek kiadását elutasító bizottsági döntést. A pfizeres sms-ek ügyéről itt írtunk részletesen. A javaslat több más indokot is hozott a helyreállítási alapról készült számvevőszéki jelentéstől kezdve az Európai Parlament kihagyásán át az uniós védelmi hitel elfogadásánál a bizottsági „jogtalan beavatkozásig” a német parlamenti és román elnökválasztáson. (Utóbbi egy volt uniós biztos szavainak félreértelmezése.)

Az indítvány bukása biztosnak tűnt, de így sem volt mindegy az eredmény

A javaslatot a 719 képviselőből 77-en írták alá, a legtöbben Lengyelországból és Romániából. Végül csak a jobbközép Európai Néppárttól – Von der Leyen pártcsaládjának frakciójától – jobbra álló csoportok és a többnyire szélsőjobboldaliakból álló függetlenek képviselői közül támogatták az indítványt. Egyedüli magyarként a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna is csatlakozott. Piperea és a Politico szerint korábban volt köztük néhány néppárti is, de a végső aláírók között nem voltak.

A javaslatról hétfőn vitáztak. Az már az itt és a korábban tett ígéretek alapján is egyértelmű volt, hogy nem lesz meg a szükséges kettős többség. Ehhez a 719 képviselő abszolút többsége és az igennel vagy nemmel szavazók legalább kétharmada kellett volna. Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak, valamint még a javaslatot benyújtó Piperea frakciójának, az ECR-nek a kétharmada is azt jelezte, hogy nem fogja támogatni. Ők bőven többen vannak a képviselők felénél, így az abszolút többség esélytelen volt.

Ebből a szempontból mindegy volt, hogy valaki tartózkodik-e vagy nemmel szavaz, de előbbi Von der Leyen gyengeségét mutathatta, és nem mindegyik frakció jelezte előre egyértelműen, melyik lehetőséget választja. Von der Leyenék pártcsaládjának frakciója, a jobbközép Néppárt és a tőlük jobbra állók időnkénti összefogása ellen a vitán is szót emeltek a Néppárttal laza nagykoalíciót alkotó szocialisták és liberálisok. Ők a tartózkodással a bizottsági elnök mögötti többség gyengülését mutathatták volna.

Ennek az elkerülésében segíthetett az az engedmény, amit a Politico szerint a jövő héten bemutatott többéves költségvetésnél tenne az Európai Bizottság. A lap információi alapján nem vonnák össze az uniós alapokat, amit már az EP korábbi állásfoglalása sem támogatott, sőt, egy márciusi nyilatkozat alapján az uniós tagállamok kormányai is egyöntetűen elutasítanának. A többéves költségvetést ugyan az Európai Bizottság javasolja, de az elfogadásához az összes kormány és az EP beleegyezése kell. A lap a csütörtöki cikke alapján úgy értesült, hogy az engedmény miatt a szocialisták a nemet választották, amit a leadott voksaik is visszaigazoltak. Ugyanakkor a Politico szerint egy szerdai szavazás felpaprikázta a baloldali pártokat. A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért adhatja a 2040-es klímacélok tárgyalásáért felelő jelentéstevőt, a zöldek viszont hiába kértek gyorsított tárgyalást, a néppártiak a többi jobboldali frakcióval ezt elvetették.

Hét tiszásból csak kettő szavazott

A szavazási jegyzőkönyv alapján

• a Fidesz és a Mi Hazánk támogatta a bizalmatlansági indítványt;
• a tiszások zöme nem adott le szavazatot;
• a pártból Dávid Dóra és a delegációt vezető Tarr Zoltán, valamint a DK elnöke, Dobrev Klára nemet nyomott.

A hét tiszásból úgy nem adtak le öten voksot, hogy más, csütörtöki szavazásokon a bizalmatlansági indítványnál hiányzók közül általában legalább hárman nyomtak gombot. (Magyar Péter Tisza-elnök, a DK-s Molnár Csaba, valamint a KDNP-s Hölvényi György ezekről is hiányzott.)

Mivel a javaslat egyik feltétele az abszolút többség volt a képviselők teljes létszámához képest, abból a szempontból mindegy, hogy valaki nemet nyom, tartózkodik vagy – akár szándékosan – nem ad le voksot. Ugyanakkor az a szocialistáknak tett költségvetési engedménynél is látszik, hogy Von der Leyennek sem volt mindegy, hányan szavaznak nemmel. A bizottsági elnök ráadásul az Európai Néppárthoz tartozik: a Tisza a pártcsaládnak nem része, de az európai parlamenti frakciójának igen.

A frakciók közül a szélsőbaloldaliaktól és a kezdeményező képviselő csoportjából, az ECR-ből is feltűnően sokan hiányoztak. Utóbbinak így is több mint a fele nyomott igent, alig volt tartózkodó vagy nemmel szavazó. A zöldek általában tartózkodtak.

A Fidesszel együtt a Patrióták Európáért, valamint a Mi Hazánkkal a Szuverén Nemzetek Európája frakciókból is csak igenek érkeztek, ahogy a függetlenek és a szavazatot leadó szélsőbaloldaliak túlnyomó részétől is.

A szavazó képviselők közül a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok szinte mind nemet mondtak a javaslatra (előbbieknél csak az RMDSZ-esek nyomtak tartózkodást).

Összeursulázás kontra összeaurozás

A Fidesz-KDNP, majd a Tisza Párt is már napokkal a szavazás előtt igyekezett saját narratívával ekézni a másikat a várható szavazata miatt.

„Von der Leyen a brüsszeli bürokráciának azt az elhibázott politikáját képviseli, amelyik súlyos károkat okozott Európának, az európai nemzeteknek és az európai családok millióinak” – közölte a hétfői vita alkalmából hétfőn a Fidesz-KDNP delegációja. A csoport „és a Patrióták Európáért EP-frakció a kezdetektől elutasította az újraválasztását. A helyzet az elmúlt évben csak tovább romlott. Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia katasztrofális döntéseinek szimbóluma. Magyar Péterék brüsszeli pártja saját elnökükként támogatja – vagyis nyíltan kiállnak az európai emberek életét megnehezítő döntések mellett.”

Von der Leyen politikájának támogatása „egyet jelent a háború támogatásával, az illegális migráció további ösztönzésével, a genderideológia erőltetésével, a nemzeti szuverenitás jogállamisági beavatkozásokkal történő folyamatos támadásával, Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának kritikátlan elfogadásával.

Akik Von der Leyent támogatják, azok mindezt támogatják.”

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő a szavazás után arról írt Facebookon, hogy „az Európai Bizottság elnöke csak a baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja a munkáját. Jóval kevesebb támogató szavazatot kapott, mint tavaly ősszel.” (Von der Leyennek bizottsági elnökjelöltként abszolút többségre volt szüksége, 401 igent kapott. Maga a testület 370 támogatóval szerezte meg a könnyebben megugorható sima többséget. Most a bizalmatlansági indítványra 360-an nyomtak nemet.)

„Ha ott középen a weberi néppárt képviselői, Magyar Péter főnökei nem a baloldallal szavaznának, Európa nem itt tartana.” Dömötör hozzátette, hogy a „szavazáson részt vevő tiszás képviselők kiálltak Ursula von der Leyen mellett, és leszavazták a bizalmatlansági indítványt. Pont úgy, mint az egész baloldali nagykoalíció. Ennyit arról, hogy ki hova tartozik. Minden más csak duma, sunnyogás és lényeget elfedő pózolós kép.”

„Baloldali többséggel Ursula von der Leyen bizottsági elnök hivatalban marad, de ha megnézik a piros részt, elég lukacsos a háló…” – utalt a tartózkodókra és hiányzókra Facebookon Győri Enikő fideszes EP-képviselő.

“Ursula von der Leyen csakis a Tiszások frakciója, a weberi néppárt vezette baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja hibás politikáját, de ”ez a szavazás csak az első felvonás volt. Jönni fog a következő bizalmatlansági indítvány" – ígérte a Fidesz-KDNP EP-delegációjának elnöke, Gál Kinga.

Az üzengetésbe még szerdán Orbán Viktor is beszállt. „Balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa” – írta Facebook-oldalán. X-en egy korábbi néppárti bejegyzést megkontrázva csak annyit üzent, „ideje távozni”.

Magyar Péter azzal rekontrázott, hogy

• az indítvány az egész Európai Bizottságot megbuktatná, benne a magyar kormány delegáltjával, Várhelyi Olivérrel (nem tette hozzá, hogy ez a biztos nehézkes elfogadtatása alapján mekkora gondokat okozna a kormánynak, de Várhelyi és Magyar korábbi kapcsolata miatt külön érdekes az emlegetése);
• Von der Leyent „nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte” (2019-ben valóban támogatta, de a mostani ciklusánál, 2024-ben épp Orbán szavazott egyedüliként nemmel a jelölésére);
• és a Fidesz „most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt”.

A leginkább viszont amiatt igyekezett visszatüzelni, hogy az indítványt az AUR politikusa kezdeményezte. A román pártot a Fidesz „szélsőségesen magyarellenesnek” nevezte, amikor tavaly az AUR felvételére hivatkozva közölte: nem csatlakozik az ECR frakcióhoz. (Korábban Orbán Viktor gyakorlatilag tényként beszélt olasz újságíróknak arról, hogy az ECR-be ülnek be, és francia lapoknak is csak idő kérdésének nevezte ezt.) Orbán májusban már úgy szólt az AUR elnökjelöltjéről „teljesen egyetértünk”, hogy „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje”. Magyar Péter erdélyi gyalogtúrával igyekezett kihasználni az Orbán szerint is vihart kavaró mondatot, és ezt fűzte tovább a bizalmi szavazásnál is.

„Egészen példátlan gyalázatra készül ma a Fidesz az Európai Parlamentben. Orbánék megtámogatnák a magyargyűlölő román elnökjelölt, Simion pártjának az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványát, ezzel az általuk jelölt biztost is a süllyesztőbe küldve. Ma végleg összenő, ami összetartozik” – feküdt rá erre a vonalra a szavazás előtti órákban is. A párt szavazás után kiadott közleménye is arról írt, hogy soha nem szavaznák meg „sorsdöntő európai kérdésben egy magyargyűlölő párt javaslatát. A Fidesz ma megtette”.

Az EP „elutasította az Orbán-Simion paktumot. A magyar miniszterelnök nemcsak Magyarországon, de Európában is egyre kisebbségben van.

Ami ma történt, az fekete betűkkel íródik be a magyar történelembe: soha nem volt még példa arra, hogy egy magyar párt nyíltan szövetségre lépjen egy magyarellenes román formációval.”

A DK elnöke, Dobrev Klára újságírók egy csoportjának szerdán – frakciójához, a szocialistákhoz hasonlóan – Strasbourgban arra panaszkodott, hogy

a Néppárt „számos alkalommal szavaz együtt a szélsőjobboldallal”, ezzel billenékennyé tette a többséget.

Az európai nagy ügyekben működik a nagykoalíció, de meg-megbomlik. Remélte, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber tanul ebből.

A Mi Hazánk Európai Bizottság elleni szavazata nem volt kétséges, miután a párt képviselője, Borvendég Zsuzsanna magát az indítványt is aláírta szinte a teljes frakciójával, a Szuverén Nemzetek Európájával együtt. „A képviselőket nyomás alá helyezik, hogy vonják vissza az aláírásukat, frakciókon belül is folyik egymás ellen a fenyegetőzés! A mi frakciónkban ilyesmi természetesen nincs, az aláírást teljesen a képviselők lelkiismeretére és belátására bízták, de a frakció vezetősége támogatja az indítványokat” – írta erről korábban Facebookra, ahol azt a kérdést is feltette, van-e összefüggés eközött és egy „rövid időn belül másodszor is elindított pénzügyi vizsgálat között” nála. Kedden az Ultrahangnak arról beszélt, hogy rá nem próbáltak nyomást gyakorolni, de ez „jó eséllyel az ECR-en belül történhetett”. Neki is

el kellett gondolkodnia amiatt, hogy a kezdeményező AUR-tag, de ez a kérdés nem a nemzetpolitikájukról, hanem Európa jövőjéről szól, hogy központosítottat vagy szuverén nemzetekre alapulót akarnak.

Akár megnyert bizalmi szavazás után is meg lehet bukni

Ahogy azt az indítvány hátteréről szóló cikkünkben írtuk, eddig 13-szor volt példa hasonló bizalmatlansági indítványra, és ezek egyszer sem mentek át. Ugyanakkor Von der Leyent egy régi elődje, Jacques Santer esete alapján az sem nyugtathatja meg teljesen. Santer mögött eleve vékony többség állt 1994-ben, miután a britek kigolyózták az előző esélyest. Von der Leyent elsőre szintén nem a legesélyesebbként jelölték a tagállami vezetők, 2019-ben elsőre papírvékony, a második ciklusára tavaly nyáron már magabiztosabb előnnyel szavazták meg az EP-ben.

A Santer bukásához vezető ügy előtt is elégedetlenkedtek a képviselők azzal, ahogyan kezelték őket a kutatószolgálati elemzés szerint, és egy elhúzódó folyamat vezetett ahhoz, hogy a teljes testület lemondjon. Itt az első bizalmatlansági indítvány ugyan nem kapott többséget, de a nyomán létrehoztak egy szakértői bizottságot, és miután ez kritizálta a testületet, egy elkerülhetetlennek látszó újabb bizalmi szavazás elől inkább lemondásba menekült a Santer-bizottság.

Cikkünk frissült a szavazási jegyzőkönyvvel, a Tisza Párt közleményével, valamint fideszes EP-képviselők Facebook-bejegyzéseivel.