Európában a romániaiak hisznek leginkább abban, hogy Trump elhozza a békét

A vizsgált európai országok közül Romániában a legelterjedtebb az a nézet, hogy Donald Trump elhozza a békét a világnak, még Magyarországon is kevesebben gondolják így, derült ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) hétfőn közzétett közvélemény-kutatásából.

Az adatok alapján az ECFR elemzése arra a következtetésre jut, hogy Trump újraválasztása az Amerikai Egyesült Államok elnökévé jelentős hatással bírt az európai politikai és geopolitikai identitás átalakulására: az európai szélsőjobbot a „transznacionális forradalmi projekt” kontinentális előőrsévé, a mérsékelt mainstream pártokat pedig „az új európai szuverenistákká” tette és háborús készültséget idézett elő, hiszen az európaiak nagy része támogatja a védelmi költségek növelését, a kötelező sorkatonai szolgálatot, a független nukleáris elrettentés fejlesztését és Ukrajna védelmét az USA kivonulása esetén. Ugyanakkor általános az a vélemény, hogy Európa nem tudja elég gyorsan elérni a védelmi függetlenségét és Ukrajna támogatása mögött valószínűleg az áll, hogy a többség szeretné, ha az ország továbbra is villámhárítóként szolgálna Oroszország felé.

A vizsgált országokban – Magyarország és Románia kivételével – az a vélemény uralkodik, hogy Trump megválasztása rossz az amerikai polgároknak, a válaszadók országának és nem segíti azt sem, hogy béke legyen a világon. Ugyanakkor 2024 novemberéhez, Trump megválasztásának pillanatához képest mind a 12 országban, még a Trumppal leginkább szimpatizáló Magyarországon és Romániában is romlott a második mandátumánál tartó amerikai elnök megítélése.

Májusban Trump megítélése több kérdésben is pozitív volt Romániában és Magyarországon.

Romániában a megkérdezettek 30 százaléka gondolta azt, hogy az országának jó, hogy Donald Trump lett az amerikai elnök, Magyarországon pedig 29 százalék gondolta ugyanígy. Romániában 41 százalék vélte úgy, hogy Trump megválasztása előrelépést jelent a béke irányába, Magyarországon pedig 33 százalék.

A vizsgált országok közül a béke szempontjából Németország, Portugália és Dánia polgárai ítélték meg legnegatívabban Trump szerepét.

Ami Trump második elnöki mandátumának eddigi mérlegét illeti, a Kína hatalmi törekvéseinek ellensúlyozásában a többség szerint sikertelen volt, az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban csak Magyarországon vannak többségben azok, akik szerint jó munkát végzett, az amerikai gazdaság megerősítésében viszont már nem csak a magyarországiak, hanem a romániaiak és a lengyelországiak is inkább elismerik.

A legfontosabb változás az amerikai politikai vezetés európai megítélésében az, hogy az erősen megosztottá vált. Míg korábban az egyes országokban általában minden főbb párt pozitívan ítélte meg az amerikai vezetést, most inkább csak a szélsőjobboldali alakulatokra és választóikra jellemző ez.

Románia helyzete érdekes, mert itt az jött ki a májusi közvélemény-kutatásból, hogy

nem csak a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), hanem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazói körében is többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy az amerikai politikai rendszer jól működik.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy utóbbi két párt esetében kisebb volt a vizsgált minta, így óvatosnak kell lenni a következtetések levonásánál. Az adatok szerint mindenesetre a vizsgált országok közül májusban Romániában voltak a leginkább elégedettek a válaszadók a jelenlegi amerikai politikával (53 százalék).

Az adatokból az rajzolódik még ki, hogy az európai pártok Trump politikáját támogató szavazói kritikusak az Európai Unió politikájával és fordítva. A szélsőjobboldali alakulatok egy részének szavazóbázisa korábban is kritikus volt az EU-val, de például a lengyel PiS, a portugál Chega és a spanyol Vox esetében ez a váltás az elmúlt időszakban történt meg. Ugyanakkor megfigyelhető az EU népszerűségének növekedése is, ami úgy tűnik, Trump újraválasztása után következett be, és arra utal, hogy a választók egy része több reményt fűz az EU-hoz, mint „védőbástyához a trumpi alternatívával szemben”.

Európában szinte alig vannak olyan pártok, amelyeknek a szavazói mind az amerikai, mind az EU politikáját inkább pozitívnak látnák, a kivételek éppen romániaiak: a PSD és a PNL.

A romániai pártok közül a májusi adatok szerint az AUR és a PSD szavazói körében volt a legnépszerűbb Trump politikája, a két szavazóbázis azonban az EU megítélésében élesen eltér egymástól, a PSD szavazói sokkal inkább pozitívnak látják ezt, az AUR szavazói pedig inkább negatívnak. Magyarországon a Fidesz szavazóinak nagy többsége (70 százaléka) Trump-támogató és ez a tábor az egyik legkritikusabb az EU-val szemben, a Tisza szavazóinak pedig 56 százaléka kritikus Trumppal szemben, 36 százaléka egyetért vele. A Tisza szavazóinak Trumphoz való viszonyulása nagyon hasonlít ahhoz, amit a romániai Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) esetében mértek, és mindkét tábor az EU-t leginkább elismerők közé került.

A közvélemény-kutatás szerint az európaiak legerősebb félelme a nukleáris fegyverek bevetése, a harmadik világháború kitörése és az, hogy háború átterjed Ukrajna határain túlra. A romániaiak 62 százaléka tart a nukleáris fegyverek bevetésétől, 59 százaléka a harmadik világháborútól és szintén 59 százaléka az Ukrajna határain kívülre terjedő háborútól. Ugyanakkor a romániaiak 49 százaléka támogatná a védelmi költségek növelését, ugyanennyien a kötelező katonai szolgálat bevezetését, 51 százaléka a saját, az USA-tól független nukleáris elrettentő erő fejlesztését.

A képet árnyalja, hogy a fiatalok körében nem népszerű kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése. Romániában életkor szerinti bontásban a 18-39 év közöttiek egyáltalán nem támogatnák ezt.

Arra a kérdésre, hogy szerintük az EU képes-e a következő öt évben arra, hogy az Egyesült Államoktól függetlenné váljon a biztonságát és védelmét illetően, az európaiak többsége nemmel válaszolt. Románia azok közé tartozik, ahol viszonylag sokan (45 százalék) úgy gondolják, hogy ez lehetséges, ha nehéz is.

A jelentés a Datapraxis és a YouGov közvélemény-kutatásán alapszik. Ezt 18 év felettiek körében végezték 2025 májusában 12 európai országban. A teljes minta 16440 fő, Romániában és Magyarországon május 15. és 27. között 1021, illetve 1028 embert kérdeztek meg.