Fehér Ház: Trump két héten belül dönt az amerikai szerepvállalásról az izraeli-iráni konfliktusban
- A csütörtöki iráni csapások eltaláltak egy izraeli kórházat is, az izraeli egészségügyi minisztérium szerint legalább 71-en megsérültek. Netanjahu azt ígérte, Teherán megfizet a csapásért. Izrael kijelentette: Irán vezetője nem létezhet tovább.
- Izrael csapást mért Irán aráki nehézvizes reaktorára, később több atomerőműre is.
- Irán pénteken Genfben tárgyal az EU-val, illetve három európai ország külügyminiszterével.
- Irán azt állítja, más stratégiát fog alkalmazni, ha egy harmadik fél is beavatkozik a konfliktusba Izrael oldalán.
- A Fehér Ház szóvivője közölte: Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Kedves Olvasóink, köszönjük a figyelmüket, közvetítésünket lezárjuk.
Naím Kászim, a Hezbollah főtitkára szerint a libanoni síita szervezet „úgy fog cselekedni, ahogyan azt jónak látja” az izraeli-iráni konfliktusban. Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, a Hezbollah „nem semleges” ebben a konfliktusban, és „brutális izraeli-amerikai agressziónak” nevezte azt.
Ez azután történt, hogy az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, Tom Barrack figyelmeztette a Hezbollahot, hogy ne keveredjen bele a konfliktusba. „Trump elnök nevében mondhatom, amit ő nagyon világosan kifejezett... ez egy nagyon, nagyon, nagyon rossz döntés lenne” – mondta Barrack.
Az Irán által támogatott szervezetet az Egyesült Államok, Izrael és az Arab Liga is terrorszervezetnek tartja.
(BBC)
Egy iraki központú síita milícia csütörtökön megesküdött, hogy megtámadja az Egyesült Államok közel-keleti katonai támaszpontjait, ha a Trump-kormány belép az izraeli-iráni konfliktusba.
„Még egyértelműbben megerősítjük, hogy amennyiben az Egyesült Államok belép ebbe a háborúba, a zavart Trump elveszíti mindazokat a trilliárdokat, amelyek elkobzásáról álmodozik ebben a régióban. Erre a célra operatív terveket dolgoztunk ki” – közölte az Irán által támogatott Kataib Hezbollah biztonsági vezetője.
Azzal is fenyegetőzött, hogy a milícia lezárja a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti Hormuzi-szorost, valamint a Vörös-tengerbe délről vezető Bab-el-Mandeb vízi utat. Hozzátette, hogy „a Vörös-tenger menti olajkikötők leállnak – nem is beszélve azokról a váratlan meglepetésekről, amelyek az égen várhatnak a repülőgépeire”.
(CNN)
Keir Starmer brit miniszterelnök és Bahrein trónörököse, Szalmán bin Hamad al-Halífa egyetértett abban, hogy szorosabb kapcsolatokra van szükség a közel-keleti stabilitás támogatása érdekében – közölte Starmer hivatalának szóvivője.
„A vezetők deeszkalációra szólítottak fel, és mindketten egyetértettek abban, hogy a stabilitás támogatása érdekében tartós és szorosabb kapcsolatokra van szükség az egész régióban” – mondta a szóvivő.
Starmer és Szalmán herceg csütörtökön Londonban találkozott.
(Reuters)
A norvég külügyminisztérium közölte, hogy kapcsolatban állt az izraeli nagykövetségével, és a csütörtök este Tel-Avivban történt robbanásban nem sérült meg egyetlen munkatársuk sem.
„Ma este kapcsolatba léptünk a nagykövetséggel. Az incidens során a nagykövetség egyetlen munkatársa sem sérült meg” – olvasható a norvég külügyminisztérium közleményében. Az nem derült ki, hogy mi okozta a robbanást.
(Reuters)
Az olajárak csütörtökön csaknem 3 százalékot ugrottak, miután felmerült, hogy az USA beavatkozik az izraeli-iráni konfliktusba. A Brent jegyzése 2,8 százalékkal, hordónként 78,85 dollárra emelkedett, ami január vége óta a legmagasabb záróérték.
Netanjahu azt ígérte, Teherán megfizet azért, hogy az iráni csapások eltaláltak egy izraeli kórházat is. Irán pedig óva intett attól, hogy egy „harmadik fél” is beavatkozzon a konfliktusba. A Fehér Ház szóvivője később közölte: Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem.
Ez a kilátás a nyersolaj árát magasabbra vitte – mondta Rory Johnston elemző. Majd hozzátette, „egyre inkább kialakul a konszenzus [a piacon], hogy az Egyesült Államok valamilyen formában részt fog venni” a konfliktusban.
A JP Morgan csütörtökön egy szélsőséges forgatókönyvet is felvázolt: ha a konfliktus a tágabb régióra is kiterjed, és a Hormuzi-szoros lezárását is magában foglalja, akkor az olajárak hordónkénti 120-130 dollárra is megemelkedhetnek. A DBRS Morningstar azonban azt írta, hogy várakozásai szerint az olajárak hirtelen megugrása csak átmeneti lesz.
Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagjai közül a harmadik legnagyobb termelő, napi 3,3 millió hordó nyersolajat termel ki.
(Reuters)
Vida Benjámin
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön nem zárta ki, hogy az Irán elleni hadművelet részeként célba veszi Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot – írta a CNN egy izraeli műsorszolgáltatóra hivatkozva.
Megkérdezték az izraeli kormányfőt, hogyan kommentálja védelmi minisztere, Jiszráel Kác korábbi kijelentését, miszerint Hamenei ajatollahnak „többé nem szabad léteznie”. „Utasítottam, hogy Iránban senki ne élvezzen mentességet” – válaszolta erre Netanjahu.
„Ezen túl nem hiszem, hogy helyénvaló vagy szükséges lenne bármit is hozzátennem. Úgy vélem, a tetteknek sokkal hangosabban kell beszélniük, mint a szavaknak” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
Donald Trump kedden azt írta a közösségi oldalán, „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”, és hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni őt, legalábbis egyelőre”. A Reuters információi szerint Trump korábban megvétózta az Ali Hamenei ajatollah megölésére vonatkozó izraeli terveket.
Az elmúlt napokban a Trump-kormány igyekezett fenntartani a stratégiai kétértelműség légkörét, nyilvánosan nem árult el sokat a terveiről vagy a lehetséges cselekvési irányokról – olvasható a BBC elemzésében.
Karolin Leavitt eddig többször is elutasította, hogy „hipotetikus kérdésekről” beszéljen, egyebek mellett arról, hogy iráni tisztviselők ellátogatnának-e a Fehér Házba, vagy hogy Trump jóváhagyást kérne-e az amerikai Kongresszustól bármilyen amerikai beavatkozáshoz.
„Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem” – mondta Trump korábban arról, hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e az Irán elleni légicsapásokhoz.
Az egyetlen állandó az amerikai kormányzat álláspontjában eddig az volt, hogy Irán „soha nem volt még közelebb” az atomfegyver előállításához. Ugyanakkor Tulsi Gabbard, az USA hírszerzési igazgatója egy szenátusi meghallgatáson kijelentette, hogy nem tudnak arról, hogy Irán épp atombombán dolgozna.
Az iráni IRNA hírügynökség az AFP szerint közölte, hogy „Irán légvédelme ellenséges célpontokkal száll szembe Teherán északi részén”.
(Guardian)
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón, egy jövőbeli megállapodásban benne kell lennie, hogy Iránnak nem szabad uránt dúsítania. Újságírók arról is kérdezték a szóvivőt, hogy milyen közel jár Irán az atomfegyver előállításához.
„Legyünk teljesen világosak, Iránnak mindene megvan ahhoz, hogy atomfegyverhez jusson. Mindössze a legfelsőbb vezető döntésére van szükségük ehhez, és néhány hétbe telne, hogy befejezzék a fegyver előállítását” – válaszolta Leavitt.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte: Donald Trump két héten belül döntést hoz arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem.
A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Leavitt először amerikai belpolitikai témákról beszélt, majd kitért a közel-keleti konfliktusra is.
„Tekintettel arra, hogy a közeljövőben jelentős esély van a tárgyalásokra Iránnal, amelyek megtörténhetnek vagy nem, a következő két héten belül döntök arról, hogy belemegyek-e [a konfliktusba] vagy sem” – idézte Trumpot a Fehér Ház szóvivője.
Vagyis az amerikai elnök még adna esélyt arra, hogy a felek diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, mielőtt végleges döntést hozna a katonai beavatkozásról.
Arra a kérdésre, hogy mit üzen a Trump-támogatóknak, Leavitt azt válaszolta, „bízzanak Trump elnökben”. A szóvivő dicsérte az elnök ösztöneit, és azt mondta, Trump az első elnöki ciklusa alatt az erő által elért béke politikájával biztonságban tartotta a világot. Hozzátette, Iránnal folytatódnak a kapcsolatfelvételi kísérletek, de azt nem árulta el, Trump miért hiszi azt, hogy „jelentős esély van” a tárgyalásokra Iránnal.
Kérdezték arról is, hogy Trump mit gondol az iráni rezsimváltásról. Leavitt erre azt válaszolta, az elnök „legfőbb prioritása” annak biztosítása, hogy Irán ne tudjon sikeresen atomfegyvert építeni.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétvégén Törökországba utazik – közölte az iráni Tasnim hírügynökség. Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet ülésén vesz majd részt, a találkozó szombaton és vasárnap lesz Isztambulban. A Tasnim szerint a találkozón külön beszélni fognak az Irán és Izrael közötti konfliktusról.
(CNN)
Benjámin Netanjahu az Irán által eltalált Szoroka kórháznál azt mondta, lehet az lesz az izraeli támadások eredménye, hogy megbukik az iráni rezsim – írta a Reuters hírügynökség.
„Az emberek azt kérdezik tőlem, hogy a rezsim bukását célozzuk-e? Lehet, hogy ez lesz az eredmény, de az iráni népen múlik, hogy kiáll-e a szabadságáért, a szabadság ugyanis sosem olcsó” – mondta az izraeli miniszterelnök.
Korábban egy interjúban arra a kérdésre, hogy rezsimváltás-e Izrael célja, azt mondta, minden bizonnyal ez lesz a támadás eredménye, mert az iráni rezsim „nagyon gyenge”. Ennek az eshetőségnek a realitásáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Vida Benjámin
Afganisztán Herat tartománya határos Iránnal, ide naponta több ezer afgán tér vissza – állítja a BBC helyszíni tudósítója. Több tucat afgánnal találkozott, akiknek volt iráni vízumuk, de elhagyták az országot, miután Izrael megtámadta Iránt.
A 24 éves kabuli Safiullah az elmúlt két hónapban Iszfahánban élt. Azt mondta, három napig várt egy jegyre, amivel visszatérhet Afganisztánba. Hozzátette, hogy megemelkedtek a jegyárak, és egyébként sem könnyű beszerezni őket. Iszfahán Közép-Iránban található, nagyjából 240 kilométerre Teherántól.
A 35 éves Mehran évekig az iráni építőiparban dolgozott. Azt mondta, látta, hogy az irániak megpróbálják elhagyni a városokat, és vidékre költöznek. Szerinte minden megdrágult, és még kenyérhez is nehéz hozzájutni.
„Három építési projektben dolgoztam, a támadás után mindegyiket leállították. Úgy döntöttem, hogy elhagyom az országot” – mesélte Mehrán.
Keir Starmer brit miniszterelnök arra kérte Donald Trumpot, hogy ne indítson katonai hadműveletet Irán ellen. A brit kormányfő szerint a konfliktusban „valós eszkalációs kockázat” van, és sürgette a feleket, hogy diplomáciai úton keressenek megoldást.
David Lammy brit és Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtök este Washingtonban tárgyal majd a közel-keleti helyzetről.
(BBC)
Az izraeli egészségügyi minisztérium szerint 271 ember sérült meg a csütörtök reggeli iráni támadásokban, 71-en a Szoroka kórház elleni légicsapásokban.
„A könnyű sérültek többsége a védett területre vezető úton sérült meg, vagy pánikrohamot kapott” – olvasható a minisztérium közleményében. Az izraeli miniszterelnöki hivatal közölte, hogy a konfliktus kezdete óta legalább 24 ember halt meg az iráni támadásokban.
Az iráni egészségügyi minisztérium legutóbbi helyzetjelentésében azt közölte, hogy múlt péntek óta legalább 224 ember meghalt és több mint 1200 megsebesült az izraeli légitámadásokban. De a Human Rights Activists News Agency (HRANA) nevű emberi jogi szervezet állítja, hogy múlt péntek óta már 639-en meghaltak Iránban.
(BBC)
Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter többször beszélt telefonon azóta, hogy Izrael a múlt héten megkezdte az Irán elleni csapásokat. Megbeszéléseik célja az volt, hogy diplomáciai úton rendezzék a konfliktust – közölte három diplomata a Reuters hírügynökséggel.
A diplomaták szerint Aragcsi azt mondta, Irán addig nem tárgyal, amíg Izrael nem hagy fel a támadásokkal. Azt állítják, a megbeszéléseken röviden szóba került egy amerikai javaslat. Ez egy olyan regionális konzorcium létrehozását célozza, ami Irán területén kívül dúsítana uránt, Teherán azonban az ajánlatot eddig elutasította.
Egy Iránhoz közel álló regionális diplomata szerint Aragcsi azt mondta Witkoffnak, hogy Teherán „rugalmasságot mutathat a nukleáris kérdésben”, ha Washington nyomást gyakorol Izraelre a konfliktus lezárása érdekében.
Egy európai diplomata viszont arról beszélt, hogy Aragcsi azt mondta Witkoffnak, Irán kész visszatérni a nukleáris tárgyalásokhoz, de nem tud, ha Izrael folytatja a támadásokat. Egy másik regionális diplomata szerint az első hívást Washington kezdeményezte.
Az eheti megbeszélések voltak a legtartalmasabbak azóta, hogy a felek áprilisban megkezdték a tárgyalásokat Irán atomprogramjáról.
Irán más stratégiát fog alkalmazni, ha egy harmadik fél is belép a háborúba Izrael oldalán – állítja az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács.
Egy másik iráni testület korábban arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy bármilyen, Izrael oldalán történő beavatkozás esetén „kemény válaszlépésekkel” fog szembesülni. Az Őrök Tanácsa az iráni állami televízió által közvetített nyilatkozatban közölte:
„A bűnöző amerikai kormánynak és ostoba elnökének biztosan tudnia kell, hogy ha hibát követnek el, és fellépnek az iszlám Irán ellen, kemény válaszlépésekkel fognak szembesülni az Iráni Iszlám Köztársaság részéről.”
Vida Benjámin
Friedrich Merz német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és mérsékletre szólította fel Izraelt az Irán elleni konfliktusban.
Merz Németország elvi támogatásáról biztosította Izraelt az iráni nukleáris infrastruktúra elleni támadásokat illetően. Ugyanakkor a német kancellár hangsúlyozta, hogy diplomáciai úton kell megoldani a konfliktust.
Az iráni külügyminiszter pénteken Genfben találkozik a brit, francia és német kollégáival, valamint Josep Borrell-lel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Németország célja a tárgyaláson, hogy biztosítékokat kapjon Irántól arra vonatkozóan, hogy atomprogramját kizárólag polgári célokra használja.
(Reuters)
Donald Trump csütörtökön azt írta a közösségi oldalán: „A Wall Street Journalnek fogalma sincs, mit gondolok Iránnal kapcsolatban!”
Az amerikai elnök arra a cikkre reagált, amelyben a lap azt állította, Trump kedden jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de a végső parancsot még nem adta ki.
A Wall Street Journal információi szerint Trump azt reméli, az amerikai beavatkozással való fenyegetés arra készteti Teheránt, hogy felhagyjon a nukleáris programjával. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint több lehetőség van az asztalon, és Trump továbbra is figyelni fogja, mit lépnek az izraeliek.
A lap pentagoni forrásai szerint az amerikai kormányzat mérlegeli az Irán elleni támadás végrehajtásának lehetőségeit, de Trump még nem adott végleges parancsot rá. Eddig az Egyesült Államok katonai szerepvállalása arra korlátozódott, hogy segíti Izraelt az iráni rakéták és drónok elleni védekezésben – mondták a tisztviselők a lapnak.
Az iráni ENSZ-misszió az X-oldalán kategorikusan visszautasította Izrael „hamis állításait”, miszerint egy kórházat vett célba. „Önvédelmi intézkedéseink pontosak és teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi joggal, és csak olyan létesítményeket vesznek célba, amelyek közvetlenül részt vesznek a rezsim törvénytelen agressziójában és támogatják azt” – olvasható a posztban. Irán a bejegyzésben állítja, hogy elkötelezett a nemzetközi humanitárius jog mellett, és támadásai nem céloznak civileket és a civil infrastruktúrát.
Irán újabb rakétákat indított Izrael északi része felé az izraeli hadsereg szerint. A CNN arról számolt be, hogy a Haifa városa és környékén megszólaltak a szirénák. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) X-en csak annyit közölt, hogy Észak-Izraelben szirénáznak az Iránból érkező ballisztikus rakéták miatt.
A lakosságot arra kérték, hogy kövessék a belügyi parancsnokság utasításait. Az IDF azt is közölte, hogy az izraeli légierő dolgozik a fenyegetés elhárításán.
Egy izraeli szóvivő a BBC-nek azt mondta, Izrael nem kért segítséget Nagy-Britanniától az iráni drónok és rakéták elfogásához. Hozzátette, hogy a britek sem ajánlottak fel semmilyen segítséget.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellátogatott az izraeli Szoroka kórházhoz, miután egy iráni rakéta csütörtök reggel eltalálta az épületet. A helyszínen az amerikaiak térségbeli szerepvállalásáról is kérdezték Netanjahut.
„Trump elnök azt fogja tenni, ami a legjobb Amerikának. Bízom az ítélőképességében, óriási barát, óriási világvezető, Izrael és a zsidó nép óriási barátja” – mondta az izraeli kormányfő.
Szerinte Izrael megteszi, amit meg kell tennie, és elkötelezett abban, hogy elhárítsa az iráni nukleáris fenyegetést. „De azt kell mondanom, hogy a partnerség az Egyesült Államokkal, a partnerség Trump elnökkel, akivel szinte minden nap beszélek, hihetetlenül jó” – tette hozzá Netanjahu, aki szerint Trump világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere. Szerinte ennek előfeltétele, hogy Irán nem dúsíthat uránt.
Azt mondta, Trump megadta az irániaknak az esélyt, hogy tárgyalások útján rendezzék a konfliktust, „ők pedig megvezették” az amerikaiakat. „Tudja, Donald Trumpot nem lehet megvezetni, ő ismeri a játékot, és úgy gondolom, hogy mindketten elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, és nem is lesz.”
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beavatkozik-e a konfliktusba, Netanjahu azt válaszolta, ezt maga Trump dönti el. Majd hozzátette, az USA „már most is sokat segít” azzal, hogy hozzájárul Izrael légterének megvédéséhez.
(Sky News)
Míg Irán szerdán és csütörtök délelőtt is az Egyesült Államokat fenyegette megtorlással a háborúba lépés esetére, csütörtök délután már Izraelhez szólt az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah: azt írta, az amerikai beavatkozás szerinte Izrael „gyengeségének és tehetetlenségének a jele”.
Az iráni vezető arra reagált, hogy a Pentagon harci repülőgépeket és egy repülőgép-hordozót helyezett át a közel-keleti régióba. Eközben csütörtökön Oroszország óva intette Washingtont a háborúba lépéstől, jelezve, hogy az „rendkívül veszélyes lépés lenne, kiszámíthatatlan következményekkel járna”.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökök megvitatták csütörtökön a közel-keleti helyzetet a két ország közötti telefonos csúcstalálkozón, jelentette a Kreml. Mind Oroszország, mind Kína Izraelt ítélte el az „ENSZ-alapokmányt sértő lépései miatt”.
Kína a találkozón szorgalmazta, hogy Oroszország közvetítésével elősegítsék a konfliktus enyhítését. A két államfő megállapodott arról is, hogy augusztus 31. és szeptember 3. között tárgyalásokat folytatnak Kínában.
(MTI)
Jiszráel Kác, Izrael védelmi minisztere szerint Ali Hamenei ajatollahnak „nem szabad tovább léteznie”. Kác azután adott sajtónyilatkozatot, hogy Irán eltalálta az izraeli Szoroka kórházat csütörtök reggel. Kác szerint az iráni ajatollah személyesen ad parancsot a kórházak elleni csapásokra, mert „célja Izrael állam elpusztítása”.
Az izraeli hadsereg szintén csütörtökön azt is közölte, hogy három nukleáris atomlétesítményre is csapást mértek. Köztük volt Irán egyetlen működő atomerőműve is, amely Busehrben található.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi csütörtökön megerősítette, hogy pénteken Genfben találkozik a brit, francia és német kollégáival, valamint Josep Borrell-lel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Aragcsi kitért arra is, hogy a találkozóra a három európai állam kérésére kerül sor. Ez az első személyes diplomáciai találkozó a válság kitörése óta. A Reuters egyik diplomáciai forrása szerint a három ország külügyminisztere nukleáris tárgyalásokat tervez Iránnal.
(Guardian)
Molnár Réka
A dél-iraki Bászrában a helyi hatóságok orvosi segélykonvojt szerveznek Iránba. A segélyt a túlnyomórészt síita város gyógyszertárai adományozzák Iránnak. Mindezt nem sokkal azután, hogy Irak legfőbb síita hitszónoka, Ali asz-Szisztáni óva intette az országokat attól, hogy célba vegyék Irán vezetését.
Ali asz-Szisztáni arról beszélt, az iráni vezetés megtámadása szerinte az egész régiót káoszba taszítaná.
(Reuters, France24)
Eszmail Bagai, az iráni külügyminisztérium szóvivője Rafael Grossinak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának üzent, azzal vádolva a NAÜ-t, hogy az partner egy „igazságtalan háborúban”. Posztjában Bagai egy Grossi által a CNN-nek adott interjúra válaszolt – ebben a főigazgató úgy fogalmazott, a NAÜ-nek nincs bizonyítéka arra, hogy Irán szisztematikusan nukleáris fegyvereket fejlesztene.
„Túl késő, Grossi úr” – írta Bagai, majd azt állította, hogy a NAÜ Irán atomfegyverkezéséről szóló határozata vezetett ahhoz, hogy Izrael „agresszív háborút indítson Irán ellen, törvénytelenül támadva békés célú nukleáris létesítményeinket”.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!