Több millió köbméter jég, sár és szikla zúdult alá, a virágzó településből pedig szinte semmi sem maradt

„Szóhoz sem jutottam. Ez volt a legrosszabb forgatókönyv, ami előfordulhatott”

– mondta Matthias Huss, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola vezető gleccserszakértője a Birch-gleccser leomlása után. A múlt hét végén a házak 90 százaléka, a templom és a népszerű szálloda is teljesen megsemmisült a gleccser alatt fekvő svájci Blatten faluban.

A katasztrófa sokkolta a világot, a falut elárasztó saras-köves jégözönről készült képek pedig bejárták a lapok címlapjait. Áldozatokról nem tudni, egy 64 éves férfit azonban még mindig eltűntként tartanak számon. A helyi hatóságok csütörtök délután felfüggesztették a keresést arra hivatkozva, hogy a törmelékhalmok túl instabilak, és további sziklaomlásokra figyelmeztettek.

Az ennél is nagyobb bajt azzal sikerült elkerülni, hogy a helyszínt megfigyelő geológusok tanácsára a tragédia előtt hetekkel elrendelték a település evakuálását. A falu fölé magasodó Nesthorn-hegyet az elmúlt hetekben megfigyelő tudósok ugyanis arra lettek figyelmesek, hogy a hegy egyes részei omladozni kezdtek, és darabjaik a Birch-gleccserre zuhantak, nyomást gyakorolva a jégre.

A hegyoldalon ezután kisebb szikla- és jégcsuszamlások indultak meg, ezért döntöttek a falu 300 lakosának és az állataiknak az evakuálásáról. A legtöbben abban bíztak, hogy a hegy instabil részei néhány hét alatt fokozatosan leomlanak, egy nagy csuszamlás híján pedig mindenki visszatérhet az otthonába.

Az optimista forgatókönyv helyett azonban a legrosszabb valósult meg.

A gleccser ugyanis a nyomás alatt teljesen beomlott, azaz nem állt be egy újabb egyensúlyi állapot a fokozatos, kisebb csuszamlások után. Az még nem tiszta, vajon a hegyoldal omlott össze, katalizálva ezzel a gleccsert, vagy a gleccser önmagában indult meg.

Geológusok szerint a szeizmográf által rögzített adatok idővel mindent elárulnak majd, az eseményt ugyanis jól dokumentálták. Mathieu Morlighem, a Dartmouth College gleccserkutatója szerint azt viszont már most meg lehet állapítani, hogy a gleccsert körülvevő permafroszt, azaz az állandóan fagyott talaj olvadása vezetett az omláshoz.

Ráadásul az omlás következtében a közeli Lonza folyó útját közel két kilométer szélességben törmelékhalmok torlaszolták el, ami lényegében egy tavat alakított ki a romok között. Így félő, hogy a felduzzadt folyó elárasztja a környéket, az árvíz pedig további pusztítást végez.

Svájcban nem ritkák a földcsuszamlások, az elmúlt 20 évben azonban megsokszorozódott a számuk. Ez minden bizonnyal a globális felmelegedéshez, illetve a gleccserekre gyakorolt hatásához köthető. A magasabb átlaghőmérséklet miatt ugyanis csökken a jég és a permafroszt kiterjedése, a gyorsabban olvadó gleccserek pedig instabillá válnak.

Jön a hegy!

Blattenre több millió köbméter jég, sár és szikla zúdult, a faluban lévő épületek elsöprő többsége pedig teljesen megsemmisült. Az egyelőre nem egyértelmű, mi lesz a sorsa a falunak, illetve a faluból kimenekített embereknek és állatoknak. Jonas Jeitziner, a szomszédos Wiler település egy tisztviselője azt mondta a jövőt firtató kérdésre, jelenleg olyan mély a sokk, hogy még nem lehet erről gondolkodni.

A helyiek beszámolói ugyanezt az érzetet erősítik. Többen válaszolták azt újságíróknak, hogy mindent elvesztettek, és hogy nem tudják, hogyan építsék fel újra az életüket.

„Nem akarok most beszélni. Tegnap mindent elvesztettem. Remélem megértik”

– mondta a sajtónak egy blatteni lakos, aki a szomszéd faluban húzta meg magát. A katasztrófa után tartott sajtótájékoztatón Blatten polgármestere azt mondta, a közösség elvesztette a faluját, amely jelenleg romokban hever. Azonban fogadkozott, hogy újjá fogják építeni a települést.

A 65 éves kultúrtörténész Werner Bellwaldnak az 1654-ben épült, Riedben álló faháza pusztult el. A Blatten melletti kis falu ugyanis szintén áldozatául esett a gleccseromlásnak. Mások csak közvetetten érzékelték az eseményeket: Barbara és Otto Jaggi például épp a kéményüket javíttatták a szomszédos Kippel faluban, mikor észrevették a hegyomlást. A szerelő lent ellenőrizte a rendszert, amikor Barbara szerint hangos dübörgés hallatszott, a lámpák pedig egyszerre mind kialudtak. A házaspár először azt hitte, a szerelő okozott valamilyen hibát, de a zaj egyre erősödött, a dübörgés is egyre hangosabb lett. Ekkor a szerelő felrohant a lépcsőn, és rémülten jelentette, hogy jön a hegy.

Karin Keller-Sutter, a Svájci Államszövetség elnöke eközben írországi útját félbeszakítva hazatért, és pénteken meglátogatta a helyszínt. Az elnök biztosította az alpesi falvak lakóit, hogy nem maradnak magukra azok, akik elveszítették otthonaikat és üzleteiket a gleccseromlásban. A kormány szerinte jelenleg azt vizsgálja, hogyan tudna hatékony segítséget nyújtani az érintetteknek. „Leírhatatlan az az erő, amellyel a hegy itt egy egész falut elpusztított” – mondta Keller-Sutter.

„Szeretném elmondani mindenkinek, hogy nem vagytok egyedül. Egész Svájc veletek van, ahogy a nem svájciak is.”

Az elnök ezután hozzátette, bár a hatóságok nem tudták megakadályozni a természeti katasztrófát, az ország rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és pénzügyi forrásokkal, hogy megbirkózzon az ilyen eseményekkel.

Nem biztos, hogy itt a vége

Bár még a károk pontos mértékét sem sikerült feltérképezni, korántsem biztos, hogy a környék teljes biztonságban van. A közeli Lonza folyó vízszintje ugyanis óránként 80 centiméterrel emelkedett az eltorlaszolt folyó és az olvadó gleccserjég miatt, magyarázta Stephane Ganzer, Valais kanton biztonsági osztályának vezetője.

A hatóságok azóta korlátozták a belépést az érintett területre, és figyelmeztettek: a Lonza vizét hatalmas, több tíz méter magas lerakódások torlaszolták el közel két kilométer hosszan a völgyben, így az egy ideiglenes tóvá duzzadt. A víz további útját jelenleg még nem lehet pontosan előre jelezni.

Ganzer ezután kifejtette, egyelőre nem terveznek evakuálást a Blatten alatti falvakban, noha ezek árvízveszélynek lehetnek kitéve, amennyiben a folyó megduzzadt vize áttöri a természetes gátat.

„Nem akarjuk, hogy több eltűnt személy legyen” – mondta a tisztviselő, vélhetően arra a 64 éves férfira utalva, akit továbbra sem találtak meg. Az nem derült ki, vajon a férfi az evakuálás során tűnt el, vagy később, az omláskor. Ganzer szerint a helyszínen senki sincs közvetlen veszélyben, azaz a rendőrök, a katonák, a szakértők, a polgárőrség vagy a tűzoltóság tagjai sem.

Azonban az árvízen túl is akadhatnak még komplikációk. Ganzer felvázolt például egy olyan forgatókönyvet, amelyben egy újabb törmelékhullám áttörné a közeli Ferden-gátat. Hozzátette, hogy ennek az esélye jelenleg csekély, de a gátat elővigyázatosságból kiürítették, hogy egy esetleges pufferként szolgálhasson. A svájci hadsereg pedig arról számolt be, hogy a helyszínen körülbelül 50 katona, valamint vízszivattyúk, kotrógépek és más nehéz gépek állnak készenlétben, hogy segítséget nyújtsanak, amennyiben szükséges.

A globális felmelegedés csak ront a helyzeten

Szakértők egyetértenek abban, hogy a jövőben több hasonló esetre kell számítani. Matthias Huss gleccserkutató rámutatott, hogy bár Blatten talán a legnagyobb és legdrámaibb alpesi katasztrófa az elmúlt években, maga a gleccseromlás korántsem egyedülálló eset. A jelenlegi adatok alapján biztosnak tűnik, hogy a világ összes gleccsere 39 százalékot fog veszíteni a tömegéből, és ez akkor is így lesz, ha holnaptól mindent másképp csinálunk – derül ki a Science című folyóiratban közölt egyik friss tanulmányból.

Sok hasonló jelenséget tapasztalunk – mondta a szakértő, aki szerint az utóbbi évek alpesi eseményeinek jelentős része összefügg a globális felmelegedéssel. Ráadásul szerinte az összefüggés egyre nyilvánvalóbb, ugyanis a felmelegedés hatással van a permafroszt olvadására, ami a hegyek stabilitásának egyik alapja.

Amikor ugyanis ez a fagyott talaj felenged, a hegyek meggyengülnek, és elkezdenek omladozni. Ezzel párhuzamosan a gleccserek is visszahúzódnak, jégtakarójuk elolvad, feltárva a csupasz hegyoldalakat, amelyek a stabilizáló jég nélkül egyre sérülékenyebbé válnak.

Bár ezek a természeti veszélyek nem teljesen újak, az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott a számuk és az előfordulási helyszínek is megváltoztak. A szezonális lavina- és földcsuszamlások általában ugyanis rendszeres útvonalakon haladnak le a hegyekről. Az alpesi közösségek hozzászoktak ehhez, és Svájcban kiterjedt kockázati térképeket készítettek, hogy világossá tegyék a veszélyeket. A Blattenhez hasonló falvak pontosan azért virágoztak ott fel, ahol vannak, mert ezeket nem tekintik veszélynek kitett területnek.

A svájci jégtömeg ma már viszont kevesebb mint fele a száz évvel ezelőttinek, több gleccser pedig teljesen eltűnt. A svájci gleccserek 2000 óta csaknem térfogatuk 40 százalékát vesztették el, a 2022-es és 2023-as rekordmagas nyári hőmérsékletek pedig 10 százaléknyi gleccserjégveszteséget okoztak az országban.

A gleccserek tekintetében eddig az okozta a legnagyobb aggodalmat, hogy az eltűnésükkel az európai édesvízkészlet egy jelentős része is megszűnhet. A gleccserek ugyanis télen elraktározzák a havat, majd nyáron lassan kiengedve táplálják a folyókat és öntözik a mezőgazdasági területeket.

Blatten esete azonban sokak szerint túlmutat ezeken a kockázatokon.

Minden elővigyázatosság és megfigyelés ellenére a gyors olvadás olyan mértékű kiszámíthatatlanságot eredményezhet, hogy a veszélyek pontos előrejelzése gyakran szinte lehetetlen.

Jó példa erre a Landslide nevű szakblog május 27-i bejegyzése, amely szerint kisebb csuszamlások átmenetileg csökkentették egy nagyobb kőomlás kockázatát Blatten felett. Ugyanakkor figyelmeztettek: a figyelem most már a Birch-gleccserre irányul, amely napi 10 méteres sebességgel mozgott. Egy nappal később a gleccser összeomlott.

Tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy amennyiben a globális felmelegedés mértéke túllépi a Párizsi Klímaegyezményben vállalt 1,5 °C-os határt, Svájc gleccsereinek nagy része a század végére eltűnhet. Addig pedig még gyakrabban fordulhatnak elő a blattenihez hasonló csuszamlások. „Úgy gondolom, hogy a jövőben több ilyen eseményre számíthatunk” – mondta Morlighem gleccserkutató, összefoglalva kollégáinak egyöntetű véleményét.