Megint felszállt a fekete füst, még mindig nincs új pápa

Hosszas várakozás után, a pápaválasztás harmadik köre se hozott jelentős eredményt: fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök dél körül, tehát nincs új pápa. Ha a füstöt fehérre színezték volna az adalékanyagokkal a pápaválasztó bíborosok, az jelezte volna, hogy új egyházfőt választott a 133 fős testület. Szerda este már volt egy szavazási kör, akkor is fekete füst jelezte annak sikertelenségét.

A bíborosok még szerda késő délután zárkóztak be a Szent Péter-székesegyház melletti híres Sixtus-kápolnába, és a szabályzat szerint addig nem hagyhatják el a környéket, amíg nem szavaznak meg valakit kétharmados többséggel egyházfőnek. Persze nem ragadnak be a kápolnába, a Szent Márta-házba járnak át a szavazási fordulók közt aludni, reggelijüket sem a kápolnában költik el.

Csütörtökön összesen négy szavazási forduló várható, ha nem sikerül a negyedikig pápát választani, majd ugyanez folytatódik pénteken is. Viszont minden sikertelen pápaválasztási kört nem jeleznek már fekete füsttel, csak minden második esetén kormozzák feketére a római eget.

Így kezdődött

Szerdán Diego Giovanni Ravelli érsek, a pápai liturgia mestere zárta rá az ajtót a pápaválasztókra, miután latinul kijelentette: „Extra omnes”, azaz mindenki hagyja el a termet, aki nem bíboros. Ezalatt lassan megtelt a Szent Péter tér érdeklődőkkel és hívekkel, hatósági források szerint mintegy 45 ezer ember követi a Vatikán főterén a történéseket, néha spontán tapsviharban törve ki.

A hívők és laikusok az ilyenkor felállított vatikáni kémény füstjének színéből tájékozódhatnak róla, sikeres volt-e az adott szavazási kör: fehér füst esetén igen, fekete esetén nem, ilyenkor újra szavaznak a kardinálisok. A füst alapvetően az elégetett szavazócéduláké, de belekevernek némi színezőanyagot is. 1958 októberében nem volt ilyen egyértelmű a helyzet – emlékeztet a BBC –, akkor ugyanis kétszer is fehér füst szállt föl, majd feketére váltott a színe, a hívek pedig elbizonytalanodtak, van-e pápa. Végül XXIII. Jánost választották akkor pápává. A füsthelyzetet ezen az élő videón lehetett követni, ahogy azt is, ott van-e még a CNN által is leírt sirály a tetőn.

Ferenc pápa április 21-én halt meg, a hagyományoknak megfelelően ilyenkor az egyház először a temetésére koncentrál – az eseményre a Telex tudósítói is ellátogattak. Az ún. sede vacante idején a camerlengo, magyarul kamarás intézi az egyház technikai ügyeit. Idén az ír-amerikai Kevin Farrellre hárult a feladat.

Hogy a konklávé hogy zajlik, azt korábbi cikkünkben ábrákkal megtámogatva leírtuk, de összefoglaljuk itt a lényeget. A pápaválasztáson 135 bíboros jogosult szavazásra. Ők a világ minden tájáról, Mongóliától Ausztráliáig érkeznek Rómába. Közülük ketten – egyikük Bosznia-Hercegovinából, másikuk Spanyolországból – előre jelezték, hogy betegség miatt nem tudnak részt venni a szavazáson. Nem vesz részt a konklávén végül az eurószázmilliókkal zsonglőrködő Angelo Becciu bíboros sem, aki eredetileg szavazni akart. Annak ellenére, hogy Ferenc pápa korábban eltiltotta ettől.

Csak azok a bíborosok vehetnek részt a szavazásban, akik az egyházfő haláláig nem töltötték be a 80 éves kort. A létszámot 120 főben maximálták, ehhez képest először történik olyan, hogy 133 fővel túllépik ezt a limitet. Így is érvényes lesz minden kardinális szavazata. A Ferenc pápa utódját megválasztók nagy része, nagyjából 80 százaléka olyan bíborosokból áll, akiket maga Ferenc pápa emelt bíborosi rangra. Magyarországot Erdő Péter képviseli a konklávén.

Ha a jelölt elfogadja a felkérést, megvan a következő pápa: a világi választásoktól eltérően itt beiktatásról nem lesz szó, onnantól, hogy a leendő pápa elvállalja a posztot, ő lesz az egyházfő.

Bár Ferenc pápa hatása erősen látszik a konklávén, azt előre nem lehet tudni, hogy mi alapján döntenek majd a következő pápáról. Olyan alapvető kérdések merülhetnek fel, minthogy az utód folytatja-e majd Ferenc pápa hagyatékát. Walter Kasper német bíboros emeritus szerint ez a konklávé a korábbiaknál hosszabb lesz. 2005-ben a konklávé másnapra megválasztotta a pápát, 2013-ban is kevesebb, mint két napig tartott Ferenc pápa kinevezése. Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mi a három fő szempont, amely téma lehet a konklávén: ezek a leendő pápa származási országa, progresszív vagy konzervatív nézőpontja és végül a fő elérendő cél az új egyházfővel.

Hogy miként nézne ki ideálisan a pápaválasztás folyamata és eredménye, arról Gégény István katolikus teológus írt a Telexre kedden.