A kínai hatóságok keresztbe feküdtek az amerikaiak 23 milliárd dolláros Panama-csatorna-üzletének
Donald Trump amerikai elnök a beiktatása óta többször is hangoztatta, hogy az USA-nak kell a Panama-csatorna, és meg is fogja szerezni azt bármi áron – és amúgy is óriási hiba volt azt annak idején átengedni Panamának. Trump szerint óriási nemzetbiztonsági kockázat, hogy az Atlanti- és Csendes-óceán közti átjárót a kínaiak kontrollálják. Egyébként nem ők kontrollálják, hanem a panamai állam, aminek hatalmas, évi 5 milliárd dolláros bevétele van a csatornán áthaladó hajóktól szedett díjakból. A csatorna két végénél levő kikötők azonban valóban egy hongkongi cég, a CK Hutchison birtokában vannak, ahogy még 43 kikötő szerte a világon.
A csatorna körüli trumpi beszólások, illetve az, hogy a külügyminiszter Marco Rubio oda is utazott Panamába, hogy a kormánnyal az átvételről tárgyaljon, sok feszültséget keltettek a két ország között – és mellékesen a vámháborúskodással terhelt amerikai–kínai kapcsolatokat is tovább tépázták. Ezt a helyzetet oldotta volna meg legalább részben egy március elején belengetett üzlet: az amerikai Blackrock, a világ legnagyobb befektetőcége egy konzorcium élén 23 milliárd dollárt ajánlott a CK Hutchison többségi tulajdonáért.
Ez a biznisz esett most kútba, legalábbis átmenetileg, amikor a kínai hatóságok bejelentették, hogy versenyhivatali vizsgálatot indítanak „a tisztességes piaci verseny védelme és a közérdek védelme érdekében”, és amíg ez zajlik, a Blackrock-féle szerződést nem lehet aláírni.
Trumpnak azonban nem csak a kínai befolyással kapcsolatban vannak követelései, azt is megüzente Rubióval, hogy nem tetszik neki, hogy az amerikai hajóktól is pénzt kérnek Panamában a két óceán közötti átkelésért. Az elnök azt mondta, az USA bármilyen konfliktus esetén kész fegyverrel megvédeni a csatornát is, és ezért a védelemért cserébe az a minimum, hogy a panamaiak engedjék át ingyen az amerikai hajókat. A Panama-csatornán át halad egyébként a világ tengeri kereskedelmének nagyjából 4 százaléka és az amerikai konténerforgalom 40 százaléka.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!