Nem a ritkaföldfémekre pályázik Trump, hanem Ukrajna lítium-, titán- és uránkészletét szerezné meg
Ukrajna a világ egyik legnagyobb titánkészletével és hatalmas, még feltáratlan lítiummezőkkel rendelkezik, amelyek értékét ezermilliárd dollárokra becsülik. Bár pontos eloszlásuk és mennyiségük nem teljesen ismert, stratégiai jelentőségük miatt ezek az ásványkincsek kulcsszerepet játszanak a globális gazdasági és geopolitikai versenyben.
Donald Trump és kormányzata az elmúlt hetekben egy cinikus ajánlatot tett Ukrajnának: az Egyesült Államok szeretné biztosítani hozzáférését az ukrán ásványkincsek feléhez, mintha egy háborútól sújtott ország nyersanyagai piaci alku tárgyát képezhetnék. Az ajánlat egy szélesebb tárgyalási csomag része, amely elméletben a háború befejezését célozná, miközben valójában Washington nyersanyagellátását garantálná.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az ajánlatot, kormányának tisztviselői továbbra is kénytelenek keresni az alternatív lehetőségeket. Néhány nappal az ajánlat bejelentése után Zelenszkij Münchenben amerikai szenátorokkal tárgyalt a kritikus ásványi nyersanyagok és ritkaföldfémek közös kitermeléséről.
Trump egyértelműen úgy próbálja meg a háborús helyzetet kihasználni, hogy stratégiai ásványkincsekben fizesse vissza Ukrajna az USA katonai támogatását. Azonban az amerikai elnök állításai félrevezetőek: Ukrajna nem rendelkezik jelentős ritkaföldfémkészletekkel. Egy kevés szkandiumon kívül az ország nem számottevő szereplő ezen a piacon. Ezzel szemben Trump olyan összegeket emleget, mint 500 milliárd dollár – ami teljesen irreális, tekintve, hogy Ukrajna 2014 óta összesen 69,2 milliárd dollár katonai segélyt kapott az USA-tól.
A washingtoni kormányzat állítólag azt javasolta, hogy az USA kapja meg Ukrajna ásványkincseinek 50 százalékát, ami nyilvánvalóan gazdasági kizsákmányolást jelentene. Scott Bessent, az amerikai pénzügyminisztérium vezetője egy partnerségi megállapodás tervezetével érkezett Kijevbe, de az ukrán fél ezt elutasította, mondván, hogy az ajánlat nincs megfelelően kidolgozva, ráadásul súlyosan sértené Ukrajna szuverenitását.
Ukrajna stratégiai ásványkincsei
Míg ritkaföldfémek tekintetében Ukrajna nem releváns szereplő, számos más kritikus ásványi nyersanyagban kiemelkedő tartalékokkal bír. A Washington Post összefoglalta a legfontosabb adatokat:
Lítium – Az ország mintegy 500 000 tonna lítiumkészlettel rendelkezik, amely Európa egyik legnagyobb tartaléka. A lítium elengedhetetlen az elektromos autók akkumulátoraihoz, és a kereslet a következő években akár tízszeresére is nőhet.
Urán – Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb uránkészleteivel, több mint 107 000 tonnával. Az urán kulcsfontosságú az atomenergia-termelésben, és az energiaválság közepette stratégiai jelentősége tovább növekszik.
Grafit – Az elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen anyag, amelyet széles körben használnak a félvezetők és a nukleáris ipar területén is. Ukrajna a világ tíz legnagyobb grafittermelője közé tartozott a háború előtt.
Titán – Az ország egyik legfontosabb ásványa, amely ugyanolyan erős, mint az acél, de 45%-kal könnyebb. A titánt elsősorban a repülőgépiparban, az orvosi eszközök gyártásában és hadiipari alkalmazásokban használják.
Berillium – Egy ritka fém, amely kulcsfontosságú a számítógépek, mobiltelefonok, orvosi képalkotó eszközök és repülőgépipari berendezések gyártásában. Az ukrán bányák bizonyítottan több mint 5 500 tonna berilliumot tartalmaznak.
A nyersanyagokért folytatott háború
Az amerikai ajánlat nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. Kína jelenleg a világ legnagyobb grafittermelője és a lítium egyik fő feldolgozója, így az USA számára stratégiai fontosságú, hogy új forrásokat biztosítson ezekből az anyagokból. Az Európai Bizottság Ukrajnát több mint 20 kritikus nyersanyag potenciális forrásaként írta le, beleértve a kaolin, gallium, mangán és germánium lelőhelyeit. Ezek az erőforrások Oroszország érdeklődését is felkeltették, és elemzők becslése szerint Moszkva több mint 12 ezermilliárd (12 billió) dollár értékű ukrán energiaforrást, fémet és ásványkincset szerzett meg (ez az összeg kőolaj- és szénlelőhelyeket is tartalmaz). Ukrajna egyik legfontosabb lítiumlelőhelye mindössze 16 kilométerre található a frontvonaltól.
Bár Ukrajna nem számít meghatározó globális termelőnek ezekben az anyagokban, a kereslet várhatóan jelentősen megnő a következő évtizedben, ami potenciálisan megemelheti az értéküket.
A Trump-kormányzat hozzáállása sokak szerint egyértelműen egy modern gyarmatosítási kísérlet. A kritikus ásványkincsek megszerzéséért folytatott versenyben az USA gyakorlatilag nyomást gyakorol egy háborúban álló országra, hogy saját gazdasági érdekeit érvényesítse. Ha Ukrajna beadná a derekát, az azt jelentené, hogy stratégiai nyersanyagainak felét az USA uralná – ráadásul konkrét biztonsági garanciák nélkül.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!