Aki Putyinnal kezet fog, annak a kezéhez is vér tapad

„Apuci, ne halj meg” – a felnőtt fiú még megpróbálja vérző apját az autó mögé húzni. Védtelen civilek, kutyáikat mentették ki otthonukból, amelyet megszálltak az oroszok. Az autót a megszállók tűz alá vették, hosszasan lövik, minden látható katonai ok nélkül. Végül a tűz abbamarad, de már későn, az apa már halott. Egy felvétel a sok közül abból a kétórás filmből, amelyet Alan Badojev készített a háború első óráiban és heteiben készült több mint 200 órányi civil felvételből. A film hivatalos premierje az Ukrajna egészét elérő orosz támadás második évfordulóján volt. Azóta több mint ötven országban vetítették, az ukrán nagykövetség szervezésében egyszer már Magyarországon is, de pénteken a Corvin Moziban is látható a zuglói ukrán kisebbségi önkormányzat és az ukrán kisebbség országgyűlési szószólója, Grexa Liliána szervezésében.

A vetítésre a 200 hely hamar elfogyott az előzetes regisztráción, de a film a Youtube-on is elérhető:

A film most új értelmet nyer azoknak a nyilatkozatoknak az ismeretében, amelyeket az Egyesült Államok elnöke tett az utóbbi napokban, a külügyminiszteri szinten levezényelt amerikai-orosz megbeszélések után. Donald Trump diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akinek szerinte a háború kitörésében is felelőssége van.

„Ukrajna elszántságán semmi sem változtat, Trump nyilatkozatai sem. Harcolni fogunk a végsőkig. Meg kell érteni, miért zajlik ez a háború. Ha mi és partnereink, az európai országok gyengeséget mutatnak, akkor Vlagyimir Putyin nem áll meg Ukrajnában” – mondta az ukrán nagykövetségen szervezett beszélgetésen Badojev. A 44 éves rendező – aki a háború előtt főként zenei klipeket forgatott, ukrán mellett sok élvonalbeli orosz és más FÁK-országbeli előadónak – a háború elején az 1+1 csatornánál dolgozva kérte a nézőket, küldjenek felvételeket.

200 órányi, mobiltelefonnal készült felvételt gyűjtött össze, ezekből tevődik össze a film. „Az átlagemberek felvételein keresztül akartam megmutatni, mit jelent ez a háború. A készítők azt sem tudhatták, vajon túlélik-e a pillanatot, amelyet rögzítenek. Ez egy időkapszula, amelyet kinyithatunk és láthatjuk, mit mondtak az ukránok a háború első perceiben” – valamivel előtte. Sok családi felvétel is érkezett, a boldog életről, nyaralásokról, amelyek után néhány hónappal-héttel a fiatal egyetemista, a családapa, vőlegény a fronton van, a gyerekek és a feleségek pedig menekültek vagy beszorulva rettegnek rommá lőtt városaik pincéiben.

„A legvéresebb jeleneteket nem is tettem bele, de a felvételeken van sok minden abból, amit az orosz katonák követtek el. Bármilyen hatósági vizsgálathoz át tudom őket adni” – mondta Badojev.

Így sem csupán mozaikokat mutat a film, néhány történetszálnak teljes íve van. Mint annak a fiatal nőének, akinek a férje a fronton volt, üzeneteket is küldtek egymásnak, majd a férj telefonja egyszer csak elnémult. A következő kép egy virágcsokor a feleség kezében. A hatodik házassági évfordulójukra küldte a férje, de mire a küldemény megérkezett, ő maga már halott volt.

A filmet több mint ötven országban mutatták be. A rendező szerint voltak olyan országok, ahol a film előtt Ukrajnához kevesebb megértéssel viszonyultak, de a bemutató után változott a nézők hozzáállása. Példaként Brazíliát és Spanyolországot említette. Ami Magyarországot illeti, ismeri a kormány Oroszországgal kapcsolatos álláspontját. „Erről először a magyaroknak kell véleményt mondaniuk, persze látjuk és halljuk a nyilatkozatokat, ezért is örülök, hogy Magyarországon is bemutatják a filmet. Jobb lenne, ha Ukrajna európai országként és szomszédként nagyobb megértést kapna Magyarország felől, de a mérleg sokszor Oroszország javára billen.”

Arra is vér fröccsen, aki Putyinnal egyezkedik

Ezek persze lehetnek nagypolitikai szempontok, reálpolitika, gazdasági érdek, de a rendező szerint fontos látni, hogy „Oroszország semmit nem ad csak úgy, az olcsó gázt sem, amellyel végül térdre kényszeríti az országokat. Bármit tesz, az egy terv része, és aki ebben közreműködik, az ennek a tervnek lesz a részese. Putyin testesíti meg mindazt a gonoszt, amely legyilkolt gyerekeket, megerőszakolt nőket, romba döntött városokat hagy maga után.”

„Aki kezet fog Putyinnal, annak vér tapad a kezéhez, ez nagyon egyszerű.”

A magyar kormány viszonya korábban is feszült volt Ukrajnával a kisebbségi törvény miatt, amely a kormány szerint ellehetetlenítette volna magyar nyelvű oktatást. Bár ezen módosítottak, a viszony nem javult. A magyar kormány a háború három évében megszavazta ugyan, de kritizálta az Oroszország elleni szankciókat, lassította az EU-s pénzügyi segítséget. Nyilatkozataiban azonban Trump ezen is túltett, a Kremlhez hasonló szavakkal támadva Ukrajnát, ami aggasztóan új helyzetet teremthet globálisan is.

„A politikai showműsorok idejét éljük. Trump egy nagy showman, akinek a mondatai percről percre változnak. Ezért nem is a szavaira kell figyelni, hanem arra, hogy mit tesz. Ezek egyelőre csak szavak, még ha nekem csacsiságoknak is tűnnek.”

Badojev szerint ezzel együtt elgondolkodtató, hogy Trump egy úton halad Putyinnal, legitimálja az orosz vezetést, így rá is fröccsen a véres felelősségből.

A bucsai mészárlásban ma már lehetetlen ködösíteni

„Akarja Trump vagy sem, de Ukrajna védeni fogja saját határait, hogy ne ismétlődjön meg Bucsa” – mondja a Kijev mellett egy hónapos megszállást átélt város lelőtt civiljeire utalva, akiknek legyilkolására számtalan bizonyíték, térfigyelő kamerák felvételei, műholdas koordináták, szemtanúk vannak, név szerint azonosított elkövetőkkel, ennek ellenére Trump nyilatkozata után a Magyar Nemzetben egy véleménycikkben a bucsai mészárlás már „hamis zászlós akciónak” állít be, – azaz olyannak, amelyet az ukrán fél hajtott végre az oroszok kompromittálására.

„Nos, az én filmem producere történetesen bucsai. Egy hetet volt a pincében a gyerekeivel, felettük a házukat szétlőtték, a szomszédok meghaltak, a közeli házon átment egy orosz tank, miközben ott még emberek voltak” – mondta Badojev. „Végül találtak egy működő autót, azon hozták ki a katonák őt és a gyerekeket. Azt mondja, egyetlen nyugodt éjszakája sem volt azóta, hogy látta az utcán heverő holttesteket, amelyek között kimenekültek. Annyit tudott tenni, hogy eltakarta gyerekei szemét.”

Arra nem akar szót vesztegetni, hogy a bucsai mészárlás megtörtént. Ezt mindenki tudja és azt is, mi történt máshol, például Mariupolban, amelyet a „20 nap Mariupolban” című dokumentumfilm is megmutatott. Onnan is van egyébként felvétele Badojevnek: egy anya és kislánya próbál túlélni a rakéták között. „Az utolsó pillanatban nekik sikerült is elmenekülniük, ma Lengyelországban élnek, a kislány hegedülni tanul, szimfonikus zenekarra lép fel, Ukrajna képviseletében” – mondta a rendező.

Ő is látja, hogy vannak kísérletek a háború véres bűneinek átértelmezésére, de szerinte „az értelmes emberek képesek a sorok között olvasni, tudják, miért és hogyan történik mindez. Ettől még tudjuk, mi az igazság, az én filmemben sem tettem hozzá semmit, azon kívül, ami a telefonokban volt, senki sem mondhatja, hogy ami ott van, az nem igaz.”

„És ezt az igazságot semmilyen Trump ezt nem írhatja át. Az a vér, ami Oroszország lelkén szárad, a diktátorukén és azokén, akik ezt megengedték, az maga a bizonyíték.” De még sok bizonyítékot, tömegsírt rejthetnek azok a földek, amelyeket Oroszország megszállva tart, és amelyeket Badojev reményei szerint egyszer majd felszabadítanak az ukrán erők, ahogyan történt Izjumban, Bucsában és máshol.

„Az ukránok nem várják a békét, hanem küzdenek érte. Szabadok akarunk lenni, nem akarunk Oroszország terrorista államában élni. Három éve harcolunk, pedig csak három napot adtak nekünk. De Ukrajna áll, és Oroszország semmit sem tud tenni, pedig már bevonta Észak-Koreát, Kínát, és másokat. Trump ezen nem változtat, az az ukrán nép tudja, mit akar. Élni akar és is érte.”

Putyin az erőből ért, nem az alkudozásból

Szerinte az ukránok nem hisznek a csodában, hiába akarja Trump gyorsan befejeztetni a háborút. „Ezen sokat kell dolgozni, az egyetlen út ehhez Putyin legyőzése. Ő csak az erőből ért, sarokba kell szorítani, mint egy banditát”. Önámítás, hogy létezhet kompromisszum, Ukrajna rovására a külvilág saját biztonságát sem tudja szavatolni.

„Putyinnak Ukrajna egésze kell. Nem akar tűzszünetet vagy békét. Ukrajna minden forrására szüksége van, hogy annak birtokában újabb országokra támadjon. Vissza akarja állítani a Szovjetunió befolyási övezetét” – mondta Badojev, aki egyébként az 1981-ben, az akkori Szovjetunióban, a ma Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia fővárosában, a tragikus sorsú Beszlanban született, amelynek iskolája ellen 2004-ben csecsen terroristák indítottak túszszedő támadást. A merényletben sokan meghaltak, de a 314 áldozattal – köztük 186 gyerek halálával – zárult akció nagy veszteségeihez hozzájárult az is, ahogy a túszok kiszabadítását célozva az orosz erők megindultak az épületben lévő terroristák ellen.

Badojev apja oszét, édesanyja ukrajnai, a gyerekkorát már a donyecki Horlivkában töltötte. Jellemzően oroszul beszéltek otthon, ukránul kevésbé, bár értette, ahogy az oszétot is. „Természetes volt az orosz használata is, ez így is maradt volna, ha nem lett volna háború. Most már tudatos választás, hogy áttérünk az ukránra, az orosz nyelvből annak az országnak az eszköze lett, amely meg akar minket ölni.”

Azután, amit Ukrajna az elmúlt három évben átélt, a béke nem lehet felszínes, hiába akar gyors rendezést Trump. „A háborút nem politikai nyilatkozatokon keresztül, hanem az emberek tapasztalatán át kell nézni. Milyen békét akarhat az a nő, aki elvesztette a férjét, megerőszakolták, akna vitte le a lábát? Igazságosat, hogy a bűnösök bűnhődjenek. Nagy árat fizetett Ukrajna azért, amit eddig elért”