A püspök, aki irgalmat kért az LMBTQ+ emberek és a bevándorlók számára Trumptól

Az Egyesült Államok szövetségi ügynökségeinél és minisztériumainál bezárták az úgynevezett diverzitás-egyenlősítés-inkluzivitás-hozzáférhetőség irodákat (DEIA) Donald Trump elnök kedden aláírt rendelete alapján. A döntést Trump az „érdem alapján működő” társadalom kialakításának jegyében hozta meg, ahogyan azt már választási kampánya során megígérte. Az elnöki rendelet szerint a DEIA-irodák tevékenységeinek azonnali megszüntetése mellett a szövetségi kormányzati szervezeteknél minden munkavállalót tájékoztatni kell az intézkedésről.

Ezzel párhuzamosan a figyelem Mariann Edgar Budde püspökre, az Amerikai Episzkopális Egyház washingtoni egyházkerületének vezetőjére irányult, aki Donald Trump hivatalba lépését követően a nemzeti imaszolgálaton szokatlanul kemény üzenetet fogalmazott meg. Budde az elnöki beiktatást követő keddi szertartáson arra kérte az új elnököt, hogy „legyen irgalmas” a bevándorlókkal és az LMBTQ+ közösséggel szemben.

Budde-ról a Guardian szedte össze a legfontosabb tudnivalókat, a rövid portréból kiderül, hogy a 65 éves egyházi vezető az első nő, aki az Amerikai Episzkopális Egyház washingtoni egyházkerületének spirituális vezetőjeként szolgál. 2011-es megválasztása előtt 18 éven keresztül a minneapolisi Szent János Episzkopális Templom rektora volt. Hivatalában Budde mindig is a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság elkötelezett szószólója volt.

A keddi eseményen Budde arra szólította fel Trumpot, hogy mutasson irgalmat „minden politikai háttérrel rendelkező meleg, leszbikus és transznemű gyermek iránt, akik közül sokan féltik az életüket.” Ezen kívül kiállt azok mellett is, akik félnek a deportálástól, vagy akik háború és üldöztetés elől menekülnek. Beszédében hangsúlyozta az amerikai bevándorlók értékét, mondván: „A bevándorlók túlnyomó többsége nem bűnöző,” és „jó szomszédok, hűséges tagjai templomainknak, mecseteinknek, zsinagógáinknak, gurdwaráinknak és templomainknak.” Hozzátette: „Istenünk arra tanít bennünket, hogy legyünk irgalmasak az idegennel, hiszen mi is egyszer idegenek voltunk ezen a földön.”

A The New York Times szerint utólg a püspök bevallotta, hogy kissé félt a prédikáció előtt. Eredetileg három egységteremtő elemről – méltóságról, őszinteségről és alázatról – akart beszélni, de Trump hivatalba lépése és a hatalomgyakorlásával kapcsolatos fenyegetések miatt hozzáadta a negyedik elemet: az irgalmat. Budde azért érezte kötelességének a felszólalást, mert úgy vélte, hogy sokan aggódnak, és azt kérdezik: „Mond valaki bármit is?” Emiatt határozta el magát, hogy fölemeli hangját.

A washingtoni nemzeti katedrális egyébként történelmi jelentőségű helyszín, ahol korábban háborúk lezárását és elnökök temetését is megünnepelték. Budde a Canterbury szószékről prédikált, amelyet a keresztény történelem és az igazság szimbólumaként tartanak számon, hiszen onnan hirdette Martin Luther King Jr. is utolsó vasárnapi prédikációját.

Budde hangsúlyozta, hogy felszólalása nem követelés, hanem alázatos kérés volt: arra kérte Trumpot, hogy lássa meg a legkiszolgáltatottabb emberek emberi mivoltát. Ez az irgalomért való könyörgés, ahogy fogalmazott, „nagyon alázatos cselekedet.”

Az egyház szándékosan vette át a szertartás tervezését, hogy elkerüljék a politikai elfogultságot és a szertartás ne tűnjön „koronázásnak”. Így a prédikáció szövegét és témáját is teljes mértékben a püspök választotta ki, nem pedig Trump csapata.

Budde elismerte, hogy nem számított ekkora indulatokra. Bár mindig ugyanazokat az elveket képviselte, a nyilvánosság most először figyelt fel rá ennyire. Úgy érezte, hogy beszéde elismerte Trump hatalmát és az őt megválasztó embereket, de ez a szándék nem úgy érkezett célba, ahogy remélte, nyilatkozta a New York Times-nak.

Trump és Budde korábbi konfliktusai

Ez nem az első alkalom, hogy Budde nyíltan szembeszáll Trump politikájával. 2020 júniusában Trump szereplése a washingtoni Szent János Episzkopális Templom előtt, amikor a Bibliát magasba emelve fényképezkedett, különösen nagy visszhangot váltott ki Budde részéről. Akkor a püspök elítélte Trumpot, mondván, hogy „szent szimbólumokat használt fel, hogy magára ruházza a spirituális tekintély köpenyét, miközben olyan álláspontokat képvisel, amelyek ellentétesek az általa tartott Biblia üzenetével.”

Budde többször is hangot adott annak a véleményének, hogy Trump vezetése megosztó, és az ország méltóbb irányítást érdemel. Közösségi médiájában és interjúiban kiállt a George Floyd halála után kitört békés tüntetések mellett, „a szent békés tiltakozás aktusának” nevezve azokat.

A washingtoni egyházkerület hivatalos weboldala szerint Budde „a társadalmi igazságosság kérdéseinek szószólója és szervezője, beleértve a faji egyenlőség, a fegyveres erőszak megelőzése, a bevándorlási reform, az LMBTQ+ személyek teljes befogadása és a teremtett világ gondozása ügyét.”

Budde történész diplomáját a Rochesteri Egyetemen szerezte magna cum laude minősítéssel, teológiai mesterdiplomáját és doktori fokozatát pedig a Virginiai Teológiai Szemináriumban. Férjével, Paullal két felnőtt fiuk van, és nagyszülőként is tevékenykednek. Három könyvet is írt, többek között a „How We Learn to Be Brave: Decisive Moments in Life and Faith” című művet.

A prédikáció hatása

A keddi imaszolgálat után Budde a The View című műsorban elmondta, hogy kötelességének érezte, hogy az egész nemzet nevében imádkozzon az egységért. „Az egység alapjaihoz hozzátartozik minden ember tiszteletének és méltóságának elismerése, az alapvető őszinteség és alázat,” mondta. Hozzátette: „Az egységhez szükség van irgalomra, együttérzésre és megértésre is. Tudván, hogy az országban sokan nagyon félnek, úgy éreztem, kötelességem ezt elmondani, és hangsúlyozni, hogy mindenkit méltósággal kell kezelni.”
A prédikáció óriási megosztottságot váltott ki. Konzervatív politikusok és véleményvezérek támadták, egyesek még az ország elhagyására is felszólították. Ugyanakkor több mint 14 000 ember írt alá egy petíciót a támogatására néhány órán belül, és sokan kifejezték hálájukat azért, hogy Budde képviselte keresztény hitüket.

Trump kiakadt Mariann Edgar Budde prédikációján és egy hosszú közösségi médiás bejegyzésben „Radikális Baloldali Trump-gyűlölőnek” nevezte a püspököt, és azt állította, hogy „durva módon hozta be egyházát a politikába.” A prédikációt „unalmasnak” és „inspirálatlannak” minősítette, valamint bocsánatkérést követelt Budde-tól és egyházától.

Trump szövetségesei közül többen csatlakoztak a püspök bírálatához, írta a Guardian. Mike Collins georgiai képviselő azt javasolta, hogy Budde-t „vegyék fel a deportálási listára”, míg Sean Hannity, a Fox News műsorvezetője „úgynevezett püspöknek” nevezte, és „woke tirádának” minősítette imáját. Robert Jeffress, Trump támogatója és dallasi lelkipásztor, szintén elítélte Budde-t, mondván, hogy „megsértette a nagy elnököt” ahelyett, hogy bátorította volna, és hogy „kézzelfogható volt a hallgatóság felháborodása a szavaival kapcsolatban.”