Trump ma újra átveszi a hatalmat, és rendeletek sorával készül az amerikai politika felforgatására

Hétfőn, magyar idő szerint este hat órakor hivatalosan is Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, miután a washingtoni kongresszus épületében leteszi a hivatali esküjét, és elbúcsúztatja a távozó elnököt, Joe Bident. Az amerikai fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedések mellett készülnek a republikánus politikus második beiktatására, amin az amerikai politikai élet fontos tagjai mellett részt fog venni az összes még élő amerikai elnök, valamint több nagyvállalat vezetői, külföldi állam- és kormányfők és több százezer nézelődő.

A nap azonban nem csak a beiktatásról fog szólni. Donald Trump az első elnöki idejéhez képest sokkal felkészültebben, és egy, a választási programját teljes mellszélességgel támogató, hozzá hű csapattal vág neki második elnöki ciklusának, és hamar munkába is áll. Pár órával beiktatása után várhatóan már közel száz elnöki rendeletet fog aláírni, hogy megkezdje elképzelései végrehajtását.

Mise, teázás és hivatali eskü

A beiktatás napja egy reggeli istentisztelettel kezdődik a washingtoni St John’s templomban, ami után Donald Trump és felesége, Melania Trump teázásra hivatalos a Fehér Házba Joe Biden leköszönő elnökkel és Jill Biden first ladyvel. Ezt követően mindannyian átmennek a kongresszus épületébe, az új elnök ünnepélyes beiktatására.

A beiktatást általában a kongresszus épületének a hatalmas National Mall park felé néző oldalán külön erre az alkalomra felépített pódiumon tartják, amire az eseményt szervező kongresszusi bizottság korlátozott számú ingyenjegyet biztosít, amit a képviselőkön keresztül lehet igényelni.

Ez idén végül nem így lesz. Donald Trump kérésére

a beiktatási ceremóniát áthelyezték a Capitolium épületébe, ahol a híres Rotunda teremben teszi majd le az elnöki esküt.

A lépést a Washingtonban hétfőn várható rendkívüli hideggel indokolták. Az előrejelzések szerint napközben mindössze –4 Celsius-fok körül lesz a hőmérséklet, ami estére –10-re süllyed. A beiktatást az épületen belül csak a meghívott vendégek nézhetik végig. A kongresszus épületének azon kinti részeit, amit a jeggyel részt vevő nézők számára kerítettek el, lezárták előlük.

A jeggyel rendelkező embereket a húszezer férőhelyes Capital One Arena nevű sportcsarnokba várják, ahol később majd Trump is meg fog jelenni személyesen. Jegyet viszont 250 ezer ember kapott, így sokak jegyei az ABC News cikke szerint most már csak „emléktárgyaknak” számítanak.

A Capitolium mellett lévő National Mallból bárki külön jegy beszerzése nélkül nézheti az elnöki beiktatásokat, és azt most sem fogják lezárni a látogatók elől. Ott általában óriáskivetítőkön követhetik a megjelentek az eseményeket, de azokat a hétvégén elkezdték leszerelni. A tömegrendezvényein megjelenő emberek létszámára nagyon kényes Trumpnak feltehetően még körülmények ellenére is fontos kérdés lesz, hogy mekkora tömeg gyűlik majd ott össze. Főleg, miután az első beiktatásakor az ott készült fényképek azt mutatták, jóval kevesebben voltak rá kíváncsiak, mint Barack Obamára.

Elnökök, techvezérek, külföldi politikusok

A beiktatáson ott lesz az összes élő amerikai elnök. Bill Clinton és George W. Bush a feleségeikkel együtt, Barack Obama azonban neje nélkül vesz részt az eseményen. Michelle Obama az előző héten jelezte, hogy nem jelenik meg. Azt nem indokolta, hogy miért, de köztudott, hogy nagyon nem kedveli Trumpot, és Jimmy Carter temetésére sem ment el – ahol viszont Barack Obama kedélyesen elbeszélgetett Trumppal. Trump négy éve nem vett részt Biden beiktatásán, és még a fővárost is elhagyta aznap reggel.

A beiktatási pódiumon ott lesz egyebek mellett Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg techvezérek is, valamint több politikus is bejelentette részvételét a beiktatáson. Javier Milei argentin elnök hivatala már tavaly decemberben megerősítette, hogy a politikus kapott meghívót. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy január 9-i sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy meghívták az eseményre, és tervei szerint ott is lesz a beiktatáson. Európa több szélsőjobboldali politikusa is bejelentette részvételét, eszerint a brit Nigel Farage, a francia Eric Zemmour, a holland Geert Wilders és a belga Tom Van Grieken is ott lesz az eseményen.

Orbán Viktor nem vesz részt az eseményen. A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy Orbán január 20-án a magyar EU-elnökség eredményeit értékelő konferencián tart előadást Budapesten. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár később azt írta, hogy a magyar kormány egyetlen képviselője sem kapott „hivatalos” meghívást. Gál Kinga fideszes EP-képviselő viszont a Patrióták delegációjával vesz részt Trump beiktatásán.

Az új elnök helyi idő szerint déli 12 órakor veszi át az elnöki hivatalt. Először J.D. Vance fogja letenni az alelnöki esküt, majd Carrie Underwood countrysztár elénekli az „America the Beautiful” című számát. Ezután Trump leteszi a hivatali esküt John Roberts, az amerikai legfelsőbb bíróság főbírója előtt, majd elmondja beiktatási beszédét, aminek az előzetes hírek szerint az „egység, erő és tisztesség” lesz a fő témája. Ezt követi a leköszönt elnök és alelnök, Joe Biden és Kamala Harris ünnepélyes búcsúztatása.

Trump ezután egy ebéden vesz részt a kongresszusban, majd egy katonai felvonulás megtekintése után jönne a parádé, amikor Trump a Capitolium épületéből elmegy a Fehér Házba. Ez idén az időjárás miatt szintén elmarad. Trump a kongresszusból a Capital One Arenába vonul át, majd onnan autókonvojjal megy át a Fehér Házba.

Három bál

A napot bálok sora zárja majd a fővárosban. Donald Trump – nem kis részben a legnagyobb amerikai vállalatok legalább egymillió dolláros adományainak köszönhetően – rekordösszegű, az amerikai sajtó információi szerint több mint kétszázmillió dollárt gyűjtött össze a beiktatására, de mindössze három beiktatási bált rendez. Összehasonlításképpen: Barack Obama tíz bálon vett részt első beiktatásakor, míg Bill Clinton 14-en, amikor másodszor is elnök lett.

Donald Trump első beiktatását hatalmas tüntetések kísérték. Egy nappal később Washingtonban nagyjából félmillióan vettek részt egy nőjogi meneten, a beiktatás napján pedig kisebb-nagyobb tüntetések sora volt a fővárosban, amik közül pár zavargásokig fajult. Idén ez nem várható, a Washington Post információi szerint egy héttel a beiktatás napja előtt a washingtoni hatóságokhoz sokkal kevesebb tüntetésre érkezett kérvény, mint 2017-ben, és azt várták, hogy az egy nappal korábbra tervezett „Emberek menete” tüntetésen sem vesznek részt annyian, mint nyolc éve.

A helyi hatóságok minden idők egyik legszigorúbb biztonsági intézkedéseivel készülnek az eseményre, amire eredetileg több százezer embert vártak a fővárosba. Washingtonban több mint 25 ezer rendőr és katona fog vigyázni a rendre, köztük négyezer más városból érkezett rendőr és a nemzeti gárda 7800 tagja. Majdnem ötven kilométernyi kerítést állítanak fel, és drónok cirkálnak majd a város felett, több metróállomást pedig lezárnak.

Gyorsan munkába áll

Donald Trump első hivatali teendője az Egyesült Államok új elnökeként egy aláírási ceremónia lesz rögtön beiktatása után a kongresszus épületében, az Elnöki Szobában. Ekkor fogja formálisan is benyújtani jelöltjeit a különböző miniszteri és kormányzati pozíciókba. A hagyományok szerint a szenátus már rögtön az elnök beiktatása után elkezd szavazni a kongresszusi jóváhagyást igénylő kormányzati tisztségviselőkről. Trump jelöltjei közül többen az előző héten jártak meghallgatásokra a szenátusi bizottságokban, és Trump azt várja, hogy minél többet a lehető leghamarabb jóvá is hagynak a szűk többségben lévő republikánus szenátorok.

Trump az elnökválasztási kampány alatt egyszer azzal viccelődött, hogy a Capitolium épületében lesz majd egy „pici asztal”, ahova a beiktatás után azonnal leülhet, hogy elkezdje aláírni elnöki rendeleteit. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez megmaradt egy poénnak, Trump és csapata azonban felkészülten, és elnöki rendeletek sorával várja első elnöki napját. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint nagyjából száz rendeletet fog aláírni a beiktatása utáni első órákban, hogy megszüntesse elődje, Biden több döntését, és elkezdje végrehajtani legfőbb választási ígéreteit.

A kiszivárgott részletek szerint a rendeletek fő fókusza a bevándorlás kérdése és a határvédelem lesz, mint például

• a mexikói határfal építésének újrakezdése;
• egy, a Covid-járvány idején alkalmazott szabály újbóli alkalmazása, amivel könnyen kitoloncolhatják az illegális határátlépőket;
• az illegális bevándorolók tömeges deportálásának megkezdése;
• és a menedékjog korlátozása.

Trump jelezte, hogy első elnöki napján elnöki rendelettel akarja megszüntetni, hogy az Egyesült Államokban született gyerekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot, ami egészen biztosan hosszú jogi csatározásokat indít el, hiszen egy, az amerikai alkotmányban szereplő jogról van szó.

Trump az első elnöki ideje alatt kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amit Biden első elnöki napján rendeletben visszacsinált.

Trumpnak várhatóan szintén első dolga lesz, hogy visszacsinálja, amit Biden visszacsinált,

és újra kiléptesse az országot a klímaegyezményből. Emellett több olyan rendeletet is aláír majd, ami megkönnyíti az olaj- és földgázkitermelést, és megszüntet több olyan környezet- és klímavédelmi szabályt is, ami ellen az olajcégek tiltakoztak.

Emellett várhatóan megszünteti a szövetségi kormányzati tisztségviselőket védő szabályokat, ami megkönnyíti kirúgásukat, hogy ezzel megkezdhesse a kormányzat feltöltését hozzá hű emberekkel.

Elnöki kegyelem a Capitolium ostromlóinak

Trump a választás alatt azt ígérte, hogy elnökként azonnal szabadon engedi a Capitolium ostroma miatt bebörtönzött híveit, és első nap elnöki kegyelemben részesíti a 2021. január 6-ai eseménnyel kapcsolatban elítélt embereknek. Az ostromban való részvétel miatt nagyjából 1500 ember ellen emeltek különböző súlyú vádakat. Többségüket, nagyjából kilencszázat csak szabálysértésben, jellemzően birtokháborításban találták bűnösnek, több mint hatszázat azonban különböző erőszakos bűncselekményben, szélsőjobboldali csoportok vezetőit pedig lázító összeesküvésben.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire fogja ezt az ígéretét betartani. Trump a Time magazinnak decemberben azt mondta, hogy az első órákban elkezdi kiosztani a zavargóknak adott kegyelmeket, de nem mindenkinek. Az NBC Newsnak adott interjújában közölte, hogy „lehetnek kivételek”, mint például, „ha valaki radikális, őrült volt”, míg alelnöke, J.D. Vance kijelentette, hogy az erőszak miatt elítélteknek „nyilvánvalóan” nem kéne kegyelmet adni.

Nyilatkozatát azonban gyorsan kénytelen volt finomítani, miután az ostromlók tetteit védő aktivisták támadni kezdték kijelentése miatt, jól mutatva, milyen kényes helyzetben van Trump. Az erőszakos cselekedetek miatt elítélt emberek ugyanis a közösség legismertebb és legaktívabb tagjai, akik elvárják Trumptól a kegyelmet, és hangosan tiltakoznának, ha nem kapnák meg azt, amiért támogatták megválasztását. Ugyanakkor a kongresszus tagjait haragítaná magára, ha az erőszakot elkövető embereket is szabadon engedné.

Nem lesz hirtelen béke Ukrajnában

Arra azonban ne várjon senki, hogy betartja az elnökválasztási kampánya alatt hangoztatott ígéretét, és azonnal véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Bár azt állította, hogy „ha elnök leszek, egy nap alatt, 24 óra alatt leállítom azt a háborút, vége lesz”, megválasztása után már nem volt ennyire magabiztos, és már hónapokról kezdett el beszélni. Egy januári sajtótájékoztatón azt mondta, reményei szerint hat hónap múlva fogja elérni, hogy véget érjenek a harcok, majd gyorsan hozzátette, hogy „sokkal hamarabb, mint hat hónap”.

Közben a Trump orosz–ukrán különleges követének választott Keith Kellogg a Fox Newsnak arról beszélt, hogy „hamarosan”, az általa kitűzött cél szerint „száz napon belül” lesz megoldva a helyzet. A Financial Timesnak pedig két európai tisztségviselő is azt mondta, hogy a megválasztott elnök csapatával folytatott beszélgetések alatt kiderült, hogy még nem döntötték el, hogyan akarják lezárni a háborút. A Reuters pedig arról számolt be öt nappal a beiktatás előtt, hogy Trump tanácsadói már beismerik, hogy hónapokba fog telni az orosz–ukrán háború megoldása.