Miután kezet fogott Orbánnal az EP-ben, Magyar Péter közölte vele, hogy mindennek vége

Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban mutatta be az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségi programját. Az esemény azonban nem csak a program ismertetéséről szólt, hanem a magyar jogállamisági helyzetről is éles vitát váltott ki, amire sokan készültek, többek között Magyar Péter is, aki élesen kritizálta Orbánt. De nemcsak a magyarországi ellenzék képviselőitől kapott bírálatot a magyar kormányfő, hanem Von der Leyentől Weberig nagyon sokan, de Orbán nem hagyta szó nélkül a támadásokat.

A Fidesz és az Orbán által alapított Patrióták-frakció tagjai sem ültek tétlenül, megvédték a magyar miniszterelnököt. Felszólalt Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő is, aki elmondta, hogy szerinte dialógus kéne, de most erőn alapuló vitákat látni. „Az európai politika a dialógusra kell, hogy épüljön és arra épült. Most az erőn alapuló vitákat látunk, és nem a magyar elnökségről beszélünk” – mondta Vincze, az Európai Néppárt tagja. Az RMDSZ-es politikus arról beszélt, hogy a kisebbségvédelem is része a magyar tervnek, ami szerinte fontos. „Ne legyen kettős mérce” – tette hozzá.

Orbán két beszédet mondott, egy nyitó- és egy zárószöveget. A kettő között volt a vita, amelyhez mindenki hozzászólhatott. „Ébresztőt fúj” az EU-nak, és az Európai Uniónak változnia kell, kezdte a magyar kormányfő nyitóbeszédét. Ha ismerős a szlogen, nem véletlen, hisz ezzel, a Fidesztől átvett panellel kampányolta végig az RMDSZ az EP-választások előtti hónapokat, hogy aztán képviselői beüljenek ismét a néppárti frakcióba.

Orbán szerint a magyar elnökség célja egy új, versenyképességi paktum elfogadása, amely szerinte az európai gazdaság és kohéziós politika új irányát mutatná meg. Beszélt arról is, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozását még idén el kell érni. Kiemelte továbbá, hogy a migráció problémáját határozottabb fellépéssel kell kezelni, mert az EU jelenlegi migrációs politikája nem hozott eredményt, sőt, a homofóbia és nőgyűlölet erősödését hozta magával Európában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagálásában élesen kritizálta Orbánt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország embercsempészeket engedett szabadon, és ez szerinte az EU biztonságának megsértése. Kiemelte a magyar vízumrendszer hiányosságait, amelyek az EU többi tagállamára is kockázatot jelentenek. Von der Leyen szerint Orbán és a magyar kormány folyamatosan vétózta az EU intézkedéseit, miközben pont azokat a területeket kritizálja, ahol saját hibáiból fakadóan hátrányos helyzetet teremtett.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szintén kritikával illette Orbánt, mondván, hogy a magyar miniszterelnök a nyilvánosság előtt jobbközép vezetőnek nevezi magát, valójában azonban olyan nacionalista és euroszkeptikus szövetségeseket gyűjt maga köré, akik Európa egysége ellen dolgoznak. Weber szerint Orbán nem nyerte meg az EP-választást, hiszen a Fidesznek mindössze tíz képviselője van az EP-ben, és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke le fogja őt győzni.

A vitában Magyar Péter is felszólalt. A Tisza Párt elnöke azt mondta Orbán Viktornak az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy „mindennek vége”, arra utalva, hogy a magyar miniszterelnök rendszere és politikája a végéhez közeledik. Beszédében Magyar Péter a magyar gazdaság és társadalom súlyos helyzetét, a romló oktatási és egészségügyi állapotokat, valamint a magas inflációt és a kormányzati korrupciót említette, amely szerinte az ország hanyatlásához vezetett.

Kijelentése arra vonatkozott, hogy Orbán Viktor 14 éves kormányzása során nem sikerült megoldania az ország problémáit, sőt, a helyzet egyre rosszabbá vált. Magyar szerint Orbán elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és elmarta magától az EU-val való szövetségeit is. Ezért azt üzente neki: „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van.”

A Fidesz EP-frakciója, a Patrióták Európáért tagjai ugyanakkor többször megtapsolták Orbán Viktort, különösen akkor, amikor a migráció és a schengeni övezet bővítésének kérdéséről beszélt. Gál Kinga, a frakció képviselője üdvözölte Orbán helyzetértékelését és bírálta von der Leyent, amiért szerinte egy tagállam ellen kampányol, ahelyett, hogy az EU valódi problémáiról beszélne.

A vitában a zöld frakció vezetője, Terry Reintke nyíltan támadta a magyar miniszterelnököt, mondván, hogy az EP „az európai demokrácia háza, nem a korrupcióé és a propagandáé”. Hangsúlyozta, hogy Orbán Putyin szolgálatába állt, és gyenge vezető, aki „csak elárulja az európai értékeket”. A szélsőbaloldali frakciók szintén kemény kritikát fogalmaztak meg, egyik képviselőjük, Martin Schirdewan pedig „kis diktátornak” nevezte Orbánt, aki a közszolgáltatások leépítésével és a gazdasági nehézségekkel sújtja saját országát.

A liberális frakció képviselője, Valérie Hayer is bírálta Orbánt, felhívva a figyelmet a magyarországi korrupcióra és arra, hogy a magyar fiatalok tömegesen hagyják el az országot. Kiemelte, hogy Felcsút egy „fideszes Disneyland”, ahol Orbán és körei milliárdokból gazdagodnak meg.

Orbán válaszbeszédében visszautasította a korrupciós vádakat és az EP liberális és baloldali képviselőinek kritikáit, mondván, hogy ezek mind „politikai intrikák és hazugságok”. Azt állította, hogy Magyarország jogszerűen cselekszik, és a kormány nem fog engedni az EU nyomásának. Hozzátette, hogy szerinte Weber és von der Leyen személyes sérelmekből kifolyólag támadják őt, és arra kérte őket, hogy különítsék el a politikai vitákat a személyes konfliktusoktól.

Záróbeszédében a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy, hogy a vita túllépett az „észszerűség határain”. Szerinte ez a hozzáállás ellehetetlenítette a konstruktív párbeszédet, amelyre ő készült volna. Állítása szerint Magyarország minden uniós követelménynek megfelel, és „állja a sarat” a korrupció elleni küzdelemben.

„Ócska propaganda terepévé” vált az EP, állította továbbá a magyar miniszterelnök, és cáfolta, hogy a Magyarországgal szembeni korrupciós vádak megalapozottak volnának, ezek pusztán politikai támadások, mondta, amelyeket ő jól visel, mert „mindenki tudja, hogy semmi sem igaz” belőlük. Külön kiemelte Daniel Freund EP-képviselő nevét, akit Soros György embereként emlegetett, és azzal vádolta, hogy az ő célja Magyarország lejáratása. Hozzátette, hogy az EU-s pénzek kérdésében az Unió is „keresni akar a magyarokon”, és szerinte inkább egy „jó deal” felajánlására lenne szükség a támadások helyett.

Orbán beszédében Magyar Pétert is megemlítette, és azzal vádolta, hogy a politikus a mentelmi jogával próbál „elbújni” a telefonos ügye elől. Elmondta azt is, hogy szerinte az európai demokráciát a baloldali támadások fenyegetik, amelyek ellen ő fel fog lépni. Beszéde végén meghívta Magyarországra azokat a politikusokat, akik őt kritizálták, hogy ott személyesen vitázhassanak tovább.