Meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az emberhez méltó halál jogáért küzdött

47 éves korában meghalt Karsai Dániel, az ALS-betegséggel diagnosztizált budapesti alkotmányjogász, aki évekig küzdött a méltósággal való távozás jogáért. Halálhírét testvére, Karsai Péter osztotta meg, aki méltatta testvérének több éves hősies küzdelmét. Dániel két nappal halála előtt még véleményt írt közösségi oldalán az Orbán Balázs-ügyről, amelyben az életvégi döntés jogáról is szólt. Szerinte „jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni”, és nem akart „sem Putyin, sem a szenvedés szolgája” lenni. Karsai Dániel halálával egy olyan ember távozott, aki a nyilvánosság előtt folytatott harcot azért, hogy a gyógyíthatatlan betegeknek lehetőségük legyen emelt fővel befejezni életüket.

Karsai Dániel hosszú és fájdalmas küzdelmet folytatott az ALS-sel (amiotrófiás laterálszklerózis), egy gyógyíthatatlan és halálos betegséggel. Az ALS a mozgatóidegsejteket támadja, és idővel teljes bénuláshoz vezet, miközben a mentális képességeket nem érinti. A diagnózisát 2022 augusztusában kapta, és állapota az ezt követő hónapokban rohamosan romlott. 2023-ban már alig tudott beszélni és teljesen másokra volt utalva. Tavaly szeptemberben nyilvánosan is beszélt a betegségéről, amikor egy interjúban elmondta, hogy korábban aktív életet élt, rendszeresen sportolt. Az ALS a testét bénította le, de mentális képességeit nem érintette. A Telex májusban készült riportját Karsai Dániellel itt lehet elolvasni.

Karsai Dániel kiállt az aktív eutanázia jogának elismeréséért, mert úgy gondolta, hogy minden embernek joga van méltósággal, saját döntése alapján távozni az életből, ha gyógyíthatatlan betegséggel küzd és elviselhetetlen fájdalmat él át. Az ügy egyik központi kérdése az volt, hogy Magyarországon az aktív eutanázia törvényileg tilos, és csak az életfenntartó kezelések visszautasítása megengedett. Karsai a közbeszédbe emelte az eutanázia kérdését, amiről korábban alig esett szó a nyilvánosság előtt.

Később az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy jogi úton biztosítsák számára a méltóságteljes halál lehetőségét. A bíróság azonban elutasította a fellebbezését, így Magyarországon továbbra is csak az életfenntartó kezelések visszautasítására van lehetőség, az aktív eutanázia tilos. Karsai az ítélet után csalódottságát fejezte ki, mondván, hogy a bíróság gyáva döntést hozott.

Karsai ügyét politikai vita is követte. A Momentum és több ellenzéki párt is támogatást nyújtott, népszavazási kérdéseket nyújtottak be az eutanázia legalizálására, de a választási bizottság és a Kúria is elutasította ezeket. Karsai és testvére februárban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de a Kúria áprilisban kimondta, hogy „az élethez való jog abszolút”, így nem lehet áttörni az emberi méltóságra hivatkozva.

A kormány nem támogatta Karsai ügyét, a strasbourgi bíróságnál is azt kérték, hogy nyilvánítsák kérelmét elfogadhatatlannak. Bár Kósa Lajos fideszes képviselő találkozott Karsaival, és támogatná az ügyéről szóló népszavazást, személyesen nem értett egyet az aktív eutanázia legalizálásával. Az ügy végül nem kapott parlamenti vitát, mivel a fideszes többség leszavazta az erről szóló kezdeményezést. Karsai ügyét halála után testvére viszi tovább, aki folytatni fogja a harcot az eutanázia legalizálásáért.