Irán megtudhatta, hogy túlterhelésesnek szánt támadással is alig éri el Izraelt

„Méretét tekintve ez nem szimbolikus akció volt, valódi kárt akart okozni, de Teherán ezzel inkább saját hitelességét rombolta – összegzett a Guardiannek a londoni Royal United Services Institute elemzője az Iránból Izrael ellen indított szombati rakéta- és dróntámadás után.

Irán 170 drónt, 120 ballisztikus rakétát és 30 robotrepülőgépet indított Izrael felé, ezek 99 százalékát semmisítették meg, nagy részük el sem érte Izrael légterét. Csak a Negev-sivatagban található Nevatim légi bázisban sikerült kisebb károkat okozni. Személyi sérülést a csapás közvetlenül nem okozott, de az izraeli légvédelem egyik rakétájából lehulló repesz súlyos fejsebet ejtett egy hétéves lányon. A csekély mértékű rombolás ellenére is példátlan az iráni támadás, amely újabb háborúval fenyegethet a Közel-Keleten – írtuk legutóbbi elemzésünkben, azzal is számolva, hogy Izrael megtorolhatja az iráni lépést, bár ebben Washington nem venne részt, épp a válság eszkalációjától tartva.

Hétfőn többször is összeült az izraeli háborús kabinet, Herzi Halevi vezérkari főnök pedig azt mondta, az iráni támadásra választ fognak adni. Azonban az izraeli lapok szerint azt mérlegelik, hogyan tudnak olyan kemény választ adni, ami nem sodorja a régiót egy regionális háborúba.

A rakéták töredéke jutott el Izraelig

Az iráni támadás persze az izraeli légvédelmi rendszerek tesztjeként is felfogható, így Iránnak is szolgált információval, ám úgy tűnik, ennek alapján túlterheléssel – azaz nagy mennyiségben egyszerre útnak indított rakétával, drónnal – sem számíthat biztosan arra, hogy eléri a kijelölt célpontokat, bár ballisztikus rakétákból Irán készleteit 3000 darabra becsülik.

Az Izrael megsemmisítését deklaráló, 1979 óta fennálló teokratikus síita iszlám rezsimnek részben belpolitikai céljai lehettek a támadással, és arra alkalmasnak tűnt. Ezt jelzi, hogy Irán közölte, lezártnak tekinti az „Igaz ígéret hadművelettel” végrehajtott „bosszút” – amelyet a damaszkuszi iráni konzulátust ért, vélhetően Izrael által végrehajtott légi csapásra adott válasznak nevezett.

Izrael nem egyedül semlegesítette a nagyon különböző sebességű támadó elemeket, amelyek közül a Shahed 136 drón hat, a Shahed 238 két óra alatt képes elérni az Irán legközelebbi pontjától is ezer kilométerre fekvő Izraelt. Ennek megfelelően az Iráni Forradalmi Gárda a lassabb drónok után egy órával lőtte ki a rakétákat. Ugyanígy 2 órára van szükségük a Paveh-351 típusú robotrepülőgépeknek, de a leggyorsabb ballisztikus rakéták az indítástól 15 perc alatt eljuthatnak Izraelig. A ballisztikus rakétákból öt csapódhatott be, de csak mérsékelt károkat okozva.

A Vaskupolán túl is van védelem

Az interkontinentális ballisztikus rakétákat az állami Israel Aerospace és az amerikai Boeing által kifejlesztett és 2015-ben hadrendbe állított Arrow-3 (Nyíl) rakétarendszer szedte le, amely az atmoszféra legfelsőbb rétegeiig, száz kilométer fölé eljutó hiperszonikus rakéták megsemmisítésére képes. Az Arrow-3-at egy 3,5 milliárd dolláros, tavaly kötött megállapodás keretében Izrael Németországnak is leszállítja – emlékeztetett a New York Times. Mivel a rakéták, robotrepülőgépek és drónok meglehetősen nagy távolságból indultak, az izraeli légierő F-35-ös vadászgépei is feladatot kaptak a kiiktatásukban.

A több elemű izraeli légvédelemben a 300 kilométer hatósugarú, 2018 óta működő Dávid Parittyája rakétarendszer a rövid hatótávú ballisztikus rakéták, a robotrepülőgépek és a drónok ellen használható. A főszerepet tehát ezúttal nem a Vaskupola vitte, amely az Irán által bevetett ballisztikus rakétáknál alacsonyabban érkező rakéták ellen nyújt védelmet. Drónokat sem kellett megsemmisítenie a rendszernek, mivel azok el sem érték Izrael légterét. Hogy az izraeli fejlesztésű, 2011 óta működő Vaskupola mennyire hatékony, az először a Hamász által 2014-ben 1500 rakétával indított támadáskor derült ki, majd a palesztin terrorszervezet tavaly október 7-i támadása során, amikor szűk két nap alatt több mint háromezer rakétával kellett megbirkóznia.

Irán legfeljebb a költségeket tekintve volt hatékonyabb: ballisztikus rakétái 80 ezer dollárba kerülhettek, míg az Arrow-3 és a Dávid Parittyája rakétarendszerek által használt rakéták az előbbinél 3,5, utóbbinál 1 millió dollárba kerülnek darabonként.

Az USA, Nagy-Britannia és Jordánia is segített

A lassú drónok egy részét Jordánia szedte le a lakossága védelmében, miután azok megsértették a légterét. A döntően szunnita arab ország viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol Izraellel, bár ez jóval feszültebb, miután a Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadása után Izrael válaszcsapást indított a Gázai övezetben a Hamász ellen, amely súlyos humanitárius válsághoz is vezetett.

A nemzetközi együttműködés azonban ennél jóval szélesebb volt, hiszen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légiereje is részt vett Izrael védelmében. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a hétvégi események is megmutatták, hogy Iránnal ellentétben Izrael nincs elszigetelve, és a szövetségesei is a védelmére siettek.

A britek Cipruson erősítették meg légierejüket, Rishi Sunak kormányfő szerint a Typhoon vadászgépek több drónt likvidáltak (pontos számot nem árultak el). Az amerikaiak pedig vadászgépeiken túl újabb hadihajókat küldtek a Földközi-tenger keleti medencéjébe a már ott állomásozók mellé a szombati támadás előtt.

A CNN szerint két vadászgép vett részt a műveletben, két amerikai romboló pedig az Aegis rendszerrel három ballisztikus rakétát semmisített meg. A központi parancsnokság (Centcom) adatai szerint az amerikaiak összesen 80 drónt és hat ballisztikus rakétát semmisítettek meg, írja a BBC. Ezek közül hét drónt és egy ballisztikus rakétát az iráni támogatást élvező jemeni húszik területén, Izraeltől legalább 1600 kilométerre, több drónt pedig Szíria és Jordánia határán szedtek le az amerikaiak.

Az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi vezetője szerint ugyanakkor az Egyesült Államok elsősorban hírszerzési információkkal segítette Izraelt. Az információkat Giora Eiland rendkívül pontosnak minősítette, megjegyezve, hogy az elmúlt négy évben az Egyesült Államok, Izrael és több térségbeli arab ország hatékonyan jelzi az esetleges fenyegetésekkel kapcsolatos értesüléseket. Arról is érkeztek hírek, hogy Franciaország is részt vett a légtérfigyelésben, de az nem derült ki, hogy lelőttek volna bármilyen katonai eszközt.

Emellett a támadás előtt titkosszolgálati információkkal segítséget nyújthatott Szaúd-Arábia is, írta a Times of Israel. Az ország Izraellel szembeni ellentéteit tehát felülírhatták az Iránnal meglévő ellentéteik, bár tavaly volt közeledés a regionális vezető szerepért rivalizáló síita perzsa állam és a szunnita arab királyság között.

Az iráni, ellenzékinek tekintett Iran International szerint az iráni Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi vezetője Moszkvát kritizálta az iráni támadás kudarcáért: „Izraelnek a világ minden hatalma segített, míg Oroszország nem biztosította számunkra a szükséges felszerelést” – nyilatkozta Hesmattulah Falahatpise. Nyilatkozatának azért is lehet súlya, mert Irán 2022 októbere óta nagyobb mennyiségben juttatott Oroszországnak Shahed drónokból, amelyeket Ukrajna ellen vetnek be.

Igaz, Irán földrajzilag nem volt egészen egyedül, hiszen a rakéták nem csak saját területéről indultak útnak. A Teherán által támogatott csoportok révén lőttek ki rakétákat a lakosságon belül síita többségű Irakból, de Szíriából és a már említett Jemenből is. Emellett Libanonból is lőtt rakétákat a Hezbollah a Golán-fennsíkra, írta a BBC.

Az iráni támadó potenciál korlátait azonban Izrael védelmi képességeitől függetlenül már jelzi az is, hogy egy, a CBS-nek nyilatkozó amerikai forrás szerint a kilövésre szánt rakéták közel fele, 60 már eleve a indítóállásnál sült be vagy felmondta a szolgálatot a levegőben.

Izrael területét összesen öt rakéta érte el, ebből amerikai források szerint négy a Negev sivatagban lévő katonai bázisnál csapódhatott be, kisebb károkat okozva. Az egyik egy éppen üres, a másik egy egyébként is használaton kívüli hangárt talált el, egy a futópályába csapódott, egy pedig egy közelebbről meg nem határozott, nem használt repülőgépet talált el. A Nevatim katonai bázis volt minden bizonnyal Irán fő célpontja, miután itt F-35-ösöket is állomásoztat Izrael. A bázis azonban a találatok után is üzemképes maradt. Az ötödik rakéta Észak-Izraelben csapódott be, feltehetően egy radarállomás lehetett a célpontja, de célt tévesztett, írta a BBC.