Több mint 120 embert vakítottak meg az iráni hatóságok a 2022-es nőjogi tüntetéseken

Több mint 120 embert vakítottak meg az iráni hatóságok a 2022-es nőjogi tüntetéseken
Szolidaritási demonstráció New York-ban az iráni áldozatok mellett, az iszlám rezsim túlkapásai ellen – Fotó: Selcuk Acar / AFP

294

Az UC Berkeley Emberi Jogi Központjának nyomozása szerint több mint 120, többségében 30 év alatti tüntetőt vakítottak meg az iráni hatóságok a 2022-es iráni demonstrációsorozat alatt. A hetekig tartó, nőjogi tüntetések résztvevői részlegesen vagy teljesen veszítették el látásukat a kormányzati megtorlás miatt.

A jelentés, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén is bemutattak a héten, nem mondja ki, hogy a biztonsági erők célja lett volna, hogy elvakítsák a tüntetőket: csak azt, hogy az áldozatokat közvetlen közelről lőtték arcon, emiatt találták el a szemüket. A nyomozást a Berkeley diákjai irányították, szerintük megrázó volt, hogy az áldozatok között sok, velük egyidős iráni diákot láttak.

„Amikor átnéztem a sérültekről készült fotókat és videókat, sok fiatalt és sok nőt láttam, olyanokat, mint én” – mondta Melinda Zou, a csapat egyik vezetője. A legtöbb áldozat 30 éves vagy annál fiatalabb, a legfiatalabb megerősített sérült pedig egy ötéves kislány volt, aki az erkélyen állt, miközben a demonstráció zajlott.

Alexa Koenig, az ENSZ Emberi Jogi Központjának kari társigazgatója arról beszélt, hogy a diákok nyomozása bizonyítékul szolgálhat az iráni vezetők és hatóságok nemzetközi jogi testületek előtti felelősségre vonásához. A jelentést bemutató ENSZ-szervet, az Iránnal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziót az ENSZ hozta létre 2022-ben, a tanács most mérlegeli, hogy megújítsa-e annak mandátumát, hogy folytassák a nyomozást a nőjogi tüntetéssorozat erőszakos elnyomásáról.

Tüntetések Iránban

A 22 éves kurd Mahsza Aminit 2022 szeptemberében tartóztatták le, mert az iráni erkölcsrendészet szerint megszegte a fejkendő viselésére vonatkozó törvényt. Pár nappal később rendőrségi őrizetbe vették, az eljárás közben pedig meghalt. A lány halála hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki az iszlám fundamentalista rezsim ellen.

A félkatonai szervezetek brutalitása, a több száz halott, a becslések szerint tízezernél több letartóztatott és a szervezést nehezítő súlyos internetkorlátozások ellenére hónapokon át tartott a tüntetéssorozat. Az iszlám rezsim kivégzésekkel és korbácsolásokkal fokozta a megtorlást, egy évvel a tüntetések kitörése után pedig tovább szűkítette a nők jogait.

2022 októberében több iráni nő is nyilatkozott arról lapunknak, hogyan élik meg a fundamentalista rezsim nőellenes politikáját, és hogy mit várnak a demonstrációktól.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!