Ivan Korčok volt külügyminiszter végzett az élen a szlovákiai elnökválasztás első fordulójában

Legfontosabb

2024. március 23. – 23:46

Ivan Korčok volt külügyminiszter végzett az élen a szlovákiai elnökválasztás első fordulójában
Ivan Korčok és felesége leadja a szavazatát a szlovákiai elnökválasztás első fordulójában 2024. március 23-án – Fotó: Tomas Benedikovic / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ivan Korčok volt külügyminiszter végzett az élen a szlovákiai elnökválasztás szombati első fordulójában, szinte végleges feldolgozottság mellett 42,48 százalékot ért el, míg Peter Pellegrini volt kormányfő és jelenlegi házelnök 37,05 százalékot szerzett. Miután az első fordulóban egyik jelölt sem érte el az 50 százalékot, így az első kettő, Korčok és Pellegrini jutott tovább az április 6-i, mindent eldöntő második fordulóba.

A nacionalista Štefan Harabin 11,74 százalékkal lett harmadik, Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke 2,91 százalékot ért el, őket követi Igor Matovič, Ján Kubis és Marian Kotleba néhány százaléknyi eredményekkel.

Világos volt, hogy ők ketten jutnak majd tovább

Előzetesen az volt a várható, hogy Pellegrini és Korčok szoros eredménnyel végez az élen, csak a sorrend lehetett a kérdés. Az első forduló előtti felmérésekben ugyan Pellegrini vezetett, de az sem volt kizárható, hogy Korčok akár meglepetést is okozhat. Végül 5 százalékponttal be tudta előzni a volt kormányfőt.

A Napunk szerint Korčok az első fordulóban közel 80 ezerrel több szavazatot kapott, mint az újabb ciklusra nem pályázó Zuzana Čaputová a legutóbbi, 2019-es választáson. De magasabb volt a részvétel is, akkor 49, most 52 százalékos.

Ugyan az elmúlt hetekben akadtak felmérések, amelyek Korčokot hozták ki győztesnek, de összességében a miniszterelnök Robert Fico mellett a magyar kormány által is pártolt Pellegrini számított az esélyesnek arra, hogy végül majd április 6-án a leköszönő államfő utódja legyen. A második fordulóban azért volt előzetesen esélyesebb Pellegrini, mert a felmérések szerint a kieső jelöltek támogatói közül több lehet a tartaléka. Azonban a szombati eredmények alapján szoros második forduló várható két hét múlva.

Forró Krisztiánnak, a magyar kisebbségi jelöltnek nem volt esélye a továbbjutásra, a célja főként az lehetett, hogy a júniusi EP-választás előtt mozgósítani tudja a magyar szavazótábort. A kampányt és a választás főbb kérdéseit ebben a cikkünkben elemeztük részletesen Szalay Zoltán, a szlovákiai Napunk vezető szerkesztőjének segítségével.

Korčok szerint reménykeltő a helyzet, Pellegrini nem csalódott

„Reménykeltő a helyzet, de két lábbal állok a földön” – mondta a Napunk beszámolója szerint Korčok az előzetesen jelzettnél jobb eredményéről a beszédében. A következő két hétben megpróbálja majd megszólítani azokat a kormánypárti szavazókat, akik nincsenek megelégedve az ország irányultságával. Szerinte a mostani kormány sértegeti olyan közeli szomszédaikat, mint Csehország és Lengyelország, felégeti a hidakat, ezt pedig az emberek is érzik. „Olyan elnök akarok lenni, aki a Pellegrini által emlegetett nyugalom helyett arról beszél, hogy betartják-e az ígéreteiket” – mondta.

Korčok magyarul is köszönetet mondott, aztán azt mondta, hogy nagyon tiszteli a szlovákiai magyarokat, és fáj neki, hogy magyarellenes politikusként tüntetik fel. Azt is kijelentette, hogy támogatja a kisebbségi törvény megalkotását, a nemzetközi standardokat figyelembe vevő, modern törvényt szeretne.

Pellegrini arról beszélt, hogy nem csalódott, amiért második helyen jutott tovább, a második fordulóban pedig Korčokkal a küzdelmük arról fog szólni, hogyan nézzen ki Szlovákia a jövőben. Szerinte a választók többsége olyan elnököt szeretne, aki nem fogja háborúba sodorni az országot, a békéről beszél, és akinek Szlovákia érdekei a legfontosabbak. „A polgárok kifejezték, olyan elnököt szeretnének, aki nem áll konfliktusban a kormánnyal, aki ott segít, ahol csak tud és akkor bírál, amikor kell” – idézte Pellegrinit a Napunk. Arról is beszélt, hogy megpróbálja megszerezni a kiesett Harabin és Forró támogatását a második fordulóra.

Peter Pellegrini nyilatkozik a szlovákiai elnökválasztás első fordulójának estéjén 2024. március 23-án – Fotó: Zuzana Gogova / Anadolu / Anadolu via AFP
Peter Pellegrini nyilatkozik a szlovákiai elnökválasztás első fordulójának estéjén 2024. március 23-án – Fotó: Zuzana Gogova / Anadolu / Anadolu via AFP

A harmadik helyen végzett Harabin nem szólított fel senki támogatására, de úgy fogalmazott, hogy a szavazói tudják, mit kell tenniük, nemzetileg orientáltak, akiknek a nemzeti szuverenitás és a béke fontos.

Forró Krisztián nem erre az eredményre számított, de magyar jelölt így sem végzett még a negyedik helyen a szlovákiai elnökválasztáson korábban. Szerinte a szombati eredményekben a társadalom megosztottsága látszik, és a mozgósításuk sem sikerült a tervek szerint, de az EP-választáson majd szeretnék hatékonyabban megszólítani a választóikat. Az elnökválasztás második fordulójában fog szavazni, de azt nem mondta el, hogy kit választ majd.

A Fico mögül előbújt Insta-politikus és a nyugatos karrierdiplomata

A most 48 éves Pellegrini volt pénzügyminisztériumi államtitkár, oktatási miniszter, majd pedig házelnök is, 2016-ban pedig miniszterelnök-helyettes lett Fico alatt. Azután lett kormányfő, hogy a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolása utáni botrányba 2018-ban belebukott Fico. Ezt a pozíciót a 2020-as választásokig töltötte be. Az akkori választási vereség után ellenzékben politizált, kilépett a névleg szociáldemokrata és továbbra is Fico vezette Smerből, azaz Irányból, és megalapította a szintén szocdem Hlast (magyarul: Hang).

A 2023. októberi előrehozott választáson a Hlas a harmadik helyen futott be, és Fico új kormánykoalíciójának tagja lett a győztes Smerrel, valamint a régen még erősen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal együtt (emiatt az európai szocdem pártcsaládban felfüggesztették a Smert és a Hlast is). Pellegrinit aztán 2023 októberében másodszor is házelnökké választották.

A most 60 éves Korčok első fontos pozíciója a külügyi és Európa-ügyi helyettes államtitkári volt, amit 2002 és 2005 között töltött be, majd berlini nagykövet lett 2005-ben. Innen Brüsszelbe tette át székhelyét 2009-ben, amikor Szlovákia EU-s nagykövete lett. 2015-18 között ismét a fenti államtitkári pozíciót látta el, majd 2018-2020 között washingtoni követ lett. A legfontosabb pozíciója a külügyminiszteri volt, amit egy párnapos hiátust beiktatva 2020 tavaszától 2022 kora őszéig látott el előbb Igor Matovič, majd Eduard Heger miniszterelnöksége alatt.

A volt külügyminiszter decemberben a Magyarországhoz való viszonyáról is beszélt, szerinte nem kéne csendben maradni a magyar kormány szlovákiai tevékenységével kapcsolatban. Szalay az első forduló előtt azt mondta, a magyar választók többsége azért szavazhat Pellegrinire a másodikban, mert Korčoknak voltak olyan megnyilvánulásai, „amikkel a szlovákiai magyar szavazók nagy részét elidegenítette”, kritikus volt a magyar kormánnyal, nem támogatta a kettős állampolgárságot, a kisebbségi törvénytervezetet pedig az ő külügyminisztériuma torpedózta meg annak idején. A szlovákiai magyar politikusok egy része kifejezett kampányt folytatott Korčok ellen.

Pellegrini ugyan nagy kampányt nem folytatott a magyarlakta területeken, de a magyar kormányzattal jó a viszonya, és Szalay szerint „a magyar kormány kommunikációja úgy állítja be, hogy ő lehet a záloga a jó magyar–szlovák kapcsolatoknak”. A VSquare kedden megjelent oknyomozó anyaga szerint Pellegrini Orbán Viktoron és Szijjártó Péteren keresztül tudta kijárni a 2020-as szlovákiai választások előtt, hogy Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök fogadja Moszkvában.

Nincs nagyobb súlya, mint a magyarnak, de fontos tisztség

A szlovák köztársasági elnöknek nincs kifejezetten nagyobb súlya a magyarhoz képest, de a fő különbség a közvetlen választás adta legitimáció, másfelől van egy olyan hagyomány, hogy respektálják a szlovák elnök megszólalásait. Volt már olyan elnöki beszéd, ami után bukott kormány: évekkel ezelőtt Andrej Kiska elnök kiállása indította el a lavinát Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után is, ő mondta ki, hogy vagy kormányátalakítás, vagy előrehozott választás szükséges.

Ha Pellegrini nyeri az elnökválasztást, „elveszik egy az ellensúlyok közül” Szalay szerint. Čaputová többször működött már ellensúlyként, a büntető törvénykönyv módosítása után az alkotmánybíróságra küldte a törvényt, az Ab fel is függesztette a Btk. egyes részeinek hatályát. Szalay szerint Pellegrini esetén ez másképpen alakult volna, „ő nem fogja a törvényeket vétózni vagy az alkotmánybíróságra küldeni”. Emiatt Ficóék magabiztosabb kormányzásban bízhatnak, megerősíti a kormány stabilitását, ha az államfő nem fogja bírálni a kormányt.

Korčok győzelme esetén folytatná a korrupcióellenes kampánya mentén megválasztott Čaputová irányvonalát. Korčoknak a nyugati szövetségesi rendszerekhez való hűség a fontos, a jó viszony ápolása, helyreállítása, kemény elhatárolódás Oroszországtól és az autokrata államoktól. „Nagyon komoly kritikusa lenne Ficóéknak”, és Szalay szerint a kormány sok törekvését akadályozná.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!