Az ENSZ nemzetközi bírósága előtt a palesztin területek izraeli megszállásának sok évtizedes ügye

Hétfőn újabb, Izraelt érintő beadvány landolt a hágai Nemzetközi Bíróságon (International Court of Justice – ICJ). Az ENSZ égisze alatt működő testületet palesztin képviselők arra kérték, minősítse törvénytelennek Izrael palesztin területeket bekebelező politikáját. Az indítvány előterjesztői arra hivatkoznak, hogy bár egy ilyen döntés súlya leginkább szimbolikus, az ICJ tekintélyének köszönhetően mégis hozzájárulhat az izraeliek és palesztinok „békés és tartós együttélésének kialakításához” és az Izrael és a palesztin terrorszervezetek közös aknamunkájával évtizedek óta szabotált palesztin állam létrehozásához.

A testület az ENSZ közgyűlésének felkérésére készít el egy kötelező érvénnyel nem bíró, „tanácsadó” jelegű jogi véleményt. A folyamat szerves részét képezi a több mint 50 állam részvételével a héten zajló nyilvános meghallgatás. Ezen Izrael nem vesz részt, ámde a zsidó állam egy ötoldalas állásfoglalásban arra kéri az ICJ-t, hogy tartózkodjon a véleménynyilvánítástól, mivel az ENSZ közgyűlése által előterjesztett kérdések „előítéletesek”, és csak hátráltatják a konfliktus megoldását. Az ICJ jogi észrevételeinek súlyát jól mutatja, hogy 20 évvel ezelőtt a testület kimondta, hogy Ciszjordániában a zsidó és palesztin lakosságot elválasztó fal illegális és le kell bontani, azonban a két közösséget elválasztó fal azóta is áll, sőt, további kerítéseket és ellenőrzőpontokat fialt.

Az Izrael által 1967-ben megszállt, majd az utóbbi fél évszázadban több százezernyi zsidó telepessel részben gyarmatosított Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem, illetve a 2005-ig megszállt, jelenleg újra izraeli megszállás elé néző Gázai övezet státusza a világ talán legfogósabb diplomáciai/nemzetközi jogi kérdése. Izrael a megszállást azzal legitimálja, hogy az 1967-es hatnapos háborúban meghódított területeket nem a palesztinoktól, hanem a szomszédos arab országoktól foglalta el, és nincs olyan szuverén állam, mely jogot formálhatna rájuk. Ciszjordánia és különösen a Jordán völgyének megszállását Izrael ráadásul biztonsági kérdésnek is tekinti, és ugyancsak az ország biztonságára hivatkozva utasítja vissza – október 7-e óta már mindenféle mellébeszélés nélkül – egy szuverén, védelmi képességekkel rendelkező palesztin állam létrehozását is.

Ahogy arról részletesen beszámoltunk, 2023. decemberében a Dél-Afrikai Köztársaság az ICJ előtt népirtással vádolta meg Izraelt; és bár ennek megállapítása akár éveket is igénybe vehet, de a testület a gázai civil lakosság érdekében „ideiglenes védelmi intézkedéseket” írt elő Izrael számára (az ENSZ ennek betartatására sem rendelkezik eszközzel, előírásainak azóta semmilyen érdemleges hatása nincs a civil lakosság sorsára).

(via Reuters)