Az AfD bedobta, hogy népszavazást tartana Németország kilépéséről az EU-ból

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt egy brexithez hasonló népszavazást szorgalmazhat Németország EU-tagságáról, ha hatalomra kerül, és nem sikerül elérni az unió reformját, jelentette ki Alice Weidel, a szélsőjobboldali párt társelnöke a Financial Timesnak adott interjúban. Azt mondta, hogy a britek kilépése mintát jelent Németországnak, hogy valaki meghozhat egy ehhez hasonló szuverén döntést.
Az AfD-t 2022 óta vezető Weidel szerint kormányon azon dolgoznának, hogy megreformálják az EU-t, és megszüntessék a „demokratikus deficitet”, többek között az Európai Bizottság jogköreinek a csorbításával. De ha a reform nem lehetséges, és nem sikerült újraépíteni a tagállamok szuverenitását, akkor Weidel szerint az emberekre kellene bízni a döntést, ahogy azt a briteknél is tették. „És akkor jöhetne egy referendum a dexitről” – mondta a német kilépés brexithez hasonló elnevezésére utalva.
A Financial Times hozzáteszi, hogy az ötlet felvetése is komoly tabunak számított Németországban, ahol a legfontosabb pártok mind elkötelezetten EU-pártiak. A német alkotmány emellett szigorú korlátokat tartalmaz a népszavazásokra vonatkozóan, és ha tartanának is ilyet, a felmérések egyértelműen jelzik, hogy a német társadalom elsöprő többsége az EU-ban akarna maradni.
Azonban az is látszik, hogy a mostani az ország második legerősebb pártjává váló AfD szavazói között a legalacsonyabb az EU-pártiak többsége. A Financial Timesban közölt felmérésben az összes német választónak csak a 10 százalék lépne ki az EU-ból, 90 százalékuk a bennmaradásra szavazna. Az Afd táborán belül viszont 45-55 az arány az EU-pártiak javára.
A hétvégén mindkét nap százezren tüntettek német nagyvárosokban, hogy tiltakozzanak az AfD és annak idegenellenes álláspontja ellen. A tüntetési hullámot az váltotta ki, hogy sajtóhírek szerint egy szélsőjobboldali találkozót tartottak tavaly novemberben Németországban, amelyen az AfD képviselői is részt vettek, és ahol több millió bevándorló kitelepítése is felmerült. A Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok remigrációról beszéltek.
Az ügyből hatalmas botrány lett, és minden korábbinál komolyabban felmerült, hogy a kormány vagy a parlament kezdeményezheti az AfD betiltását. Itt írtunk arról, hogy ez jogilag is nagyon nehézkes lenne, de politikailag még nagyobb a kockázat: már az eljárás elindítása radikalizálhatja az AfD támogatóit és ellenzőit is. Arról itt írtunk részletesen, hogyan lett az AfD jelenleg Németország második legnépszerűbb pártja, 23 százalékon áll a felmérésekben.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!