Élő adásban süllyedt káoszba a drogbandákkal háborúzó Ecuador

Új szintre lépett az ecuadori kormány és a helyi drogbandák közötti háború, amikor kedd délután fegyveresek rontottak be a guayaquili TC Televisión stúdiójába, és élő egyenes adásban túszul ejtették a híradó műsorvezetőit és a stáb tagjait. Egész Ecuador valós időben láthatta, ahogy gépfegyvereket és puskákat szegeztek az állami televízió rémült munkatársaira, akik eközben az életükért könyörögtek.

„Ne lőjenek, kérem, ne lőjenek!” – rebegte az egyik földre parancsolt tévés, miközben a háttérben sikolyokat és lövéseket lehetett hallani.

Az is hallható volt, hogy az egyik bandatag mikrofont kért, és azt mondta, üzenetet akar küldeni arról, hogy milyen következményekkel jár, ha „a maffiával szórakoznak”. De mielőtt ezt megtehette volna, a rendőrség közbelépett, és az élő adás megszakadt. Később a rendőrség jelezte, hogy a támadásban senki sem halt meg, az összes túszt kiszabadították, és biztonságban vannak. A hatóságok szerint 13 fegyverest tartóztattak le, akiket terrorizmussal vádolnak. Azt hivatalosan nem közölték, hogy melyik banda tagjai voltak az elkövetők.

Miután a támadókat letartóztatták, Alina Manrique, a TC Televisión hírigazgatója az AP hírügynökségnek beszélt a történtekről: „Fegyvert fogtak a fejemhez. Lepergett előttem az életem, és a két gyermekemre gondoltam”. Mint mondta, a támadók közül néhányan kirohantak a stúdióból, és megpróbáltak elbújni, amikor észrevették, hogy a rendőrök körbevették őket.

„Még mindig sokkos állapotban vagyok. Minden összeomlott... Csak annyit tudok, hogy itt az ideje, hogy elhagyjam ezt az országot, és nagyon messzire menjek innen.”

Jorge Rendon, a televízió igazgatóhelyettese a Reutersnek azt mondta, hogy a támadók lábon lőtték az egyik operatőrt, egy másiknak pedig eltörték a karját. A csatorna esti híradója már rendben lezajlott, és azt is bemondták, hogy a főügyészség még mindig bizonyítékokat gyűjt az épületben.

A televízió elleni támadás a legújabb és leglátványosabb fejezete volt a dél-amerikai országban napok óta tartó erőszakhullámnak, ami azután kezdődött, hogy egy hírhedt bandavezér megszökött a börtönből a hétvégén.

3000 rendőr és katona keresi a szökött bandavezért

A rendőrség vasárnap jelentette be, hogy a Fito néven ismert José Adolfo Macías Villamar, a Los Choneros bűnbanda 44 éves vezetője eltűnt a börtönből, éppen az előtt, hogy átszállították volna egy szigorúbban őrzött létesítménybe. A holléte azóta is ismeretlen, pedig több mint háromezer rendőrt és katonát küldtek a keresésére. Az ügyészek nyomozást indítottak az eltűnése miatt, és vádat emeltek két börtönőr ellen. Egy magas rangú kormánytisztviselő felvetette, hogy Macías egy kormányzati kiszivárogtatásból értesülhetett a közelgő áthelyezéséről. „Ez súlyos korrupcióra utalna a kormányzat legmagasabb szintjein” – mondta Esteban Torres ecuadori alelnök.

Macíast kábítószer-kereskedelemért, gyilkosságért és szervezett bűnözésért ítéltek el, 36 éves büntetését töltötte az Ecuador legnépesebb városában és fő tengeri kikötőjében, a Guayaquilban található La Regional börtönben. 2013-ban egyszer már megszökött, de akkor pár hónappal később újra elfogták. Ő volt a jobbkeze Jorge Luis Zambranónak, a Los Choneros előző vezérének, akit 2020 decemberében gyilkoltak meg.

Ezután Macías vette át a szervezet irányítását. A bűnbanda tevékenységét a cellájából irányította, és úgy tartják, hogy az elsők között volt Ecuadorban, aki kapcsolatokat épített ki a nagyhatalmú mexikói kartellekkel.

Hétfőn, egy nappal Macías szökésének bejelentése után egy sor, látszólag összefüggő incidens történt Ecuadorban. Hat börtönben lázadás tört ki, a rabok több őrt és más alkalmazottakat is túszul ejtettek. Egy riobambai börtönből közel negyven rab szökött meg, köztük Fabricio Colón Pico, a Los Lobos banda vezére. Colón Picót múlt pénteken fogták el egy emberrablási nyomozás keretében, és azzal is vádolják, hogy megpróbálta megölni az ország egyik vezető ügyészét.

Az utcákra is átterjedt az erőszak

A történtek után Ecuador 36 éves elnöke, Daniel Noboa elnök hatvannapos szükségállapotot hirdetett, amely többek között lehetővé teszi, hogy bevessék a hadsereget a bűnbandák által megszállt börtönökben. Egy banánültetvény-birodalom örököseként Noboát október közepén választották meg a 18 millió lakosú ország legfiatalabb elnökének. Már akkor azt ígérte, hogy „helyreállítja a békét” a drogbandák háborúja által sújtott országban.

Az elnök most országos éjszakai kijárási tilalmat is elrendelt. „Vége annak az időnek, amikor a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó elítéltek, bérgyilkosok és a szervezett bűnözés diktálja a kormánynak, hogy mit tegyen” – mondta Noboa a rendkívüli állapotot bejelentő videóban, hozzátéve, hogy a biztonsági erőknek át kell venniük az ellenőrzést Ecuador börtönrendszere felett.

A bandák egyből reagáltak az elnökre, egy közzétett börtönvideón az volt látható, hogy egy foglyul ejtett őr felolvas egy üzenetet, miközben pisztolyt szegeznek a fejéhez:

„Háborút hirdettél, háborút kapsz. Szükségállapotot hirdettél. A rendőrséget, a civileket és a katonákat hadizsákmánynak tekintjük.”

Keddre az erőszak az utcákra is átterjedt: országszerte hét rendőrt raboltak el, robbantásokról, égő járművekről, fosztogatásokról és lövöldözésekről is érkeztek beszámolók. A 2,7 millió lakosú Guayaquil az ország legveszélyesebb városa lett. Aquiles Álvarez polgármester egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy kedd délutánig legalább nyolc ember meghalt a városban történt erőszakos eseményekben. A hatóságok azt is közölték, hogy a bandák öt kórházat is megtámadtak.

Nem sokkal azután, hogy a fegyveresek megrohamozták a TC Televisiónt, az elnök újabb rendeletet adott ki, amelyben kijelentette, hogy az erőszak sújtotta Ecuador „belső fegyveres konfliktusba” került. Noboa terrorista csoportnak minősített 22, az országban működő kábítószer-kereskedő bandát, és felhatalmazta az ecuadori hadsereget, hogy a nemzetközi jog keretein belül semlegesítsék őket. A biztonsági kabinet kedd esti ülésén a fegyveres erők egyesített parancsnokságának vezetője azt állította, hogy a sorozatos támadások a bandák reakciói az ellenük irányuló kormányzati lépésekre.

Egy év alatt 4000-rel nőtt a gyilkosságok száma

A világ legnagyobb kokaintermelő országaival, Kolumbiával és Peruval határos Ecuador az utóbbi években a kábítószer-kereskedelem kulcsfontosságú tranzitállomása lett, és ezzel párhuzamosan erősödött fel az erőszak is. A csepeli Szabadkikötőben tavaly novemberben lefoglalt 155 kilogrammnyi kokain is például Ecuadorból indult Európa felé. Az Ecuadort sújtó erőszakos cselekmények nagy része abból ered, hogy a drogbandák egymással és a kormánnyal harcolnak a kikötők és a csempészútvonalak ellenőrzéséért.

Ezt a harcot súlyosbította a koronavírus-járvány, ami az ecuadori gazdaságot is brutálisan megviselte: a Világbank adatai szerint 2020-ban 7,8 százalékkal csökkent az ország GDP-je, ami együtt járt a közbiztonság további romlásával. Az ecuadori kormány közlése szerint az erőszakos halálesetek száma 2023-ban 8008-ra emelkedett, ami csaknem duplája a 2022-ben feljegyzett több mint 4500 erőszakos halálesetnek. Az állam mindezért az egyre terjeszkedő és egyre befolyásosabb kokaincsempész-bandákat okolta.

Az amerikai Council on Foreign Relations agytröszt Latin-Amerikával foglalkozó elemzője, Will Freeman emlékeztetett rá, hogy a drogbandák a tavalyi választási kampány során meggyilkolták az ellenük felszólaló Fernando Villavicencio elnökjelöltet, és autóba rejtett bombákat is robbantottak kormányépületek előtt. Már akkor is szükségállapotot hirdettek ki az országban, Noboa és fő kihívója pedig golyóálló mellényben és komoly védelem mellett kampányolt és szavazott.

A keddi események mégis az erőszak új csúcspontját jelentik az országban. „Ez egy fordulópont. Attól függően, hogy a kormány hogyan reagál, precedenst teremt az ilyen jellegű incidensek folytatására. Katalizátorként használhatják fel a helyzetet, és végrehajthatnak néhány szükséges strukturális reformot, hogy az állam megnyerhesse a bűnözés elleni háborúját” – mondta.

Egyes biztonsági szakértők úgy vélik, hogy Ecuador 36 börtönének akár egynegyede is bandák ellenőrzése alatt állhat. A novemberben hivatalba lépett Noboa elnök egyik ígérete az volt, hogy visszaveszi az irányítást a börtönök felett, amelyek a bandák főhadiszállásává és egyben toborzóközpontjává váltak. Az elnök kijelentette, hogy nem tárgyal a „terroristákkal”, és azt mondta, hogy kormánya egy új, szigorúan őrzött börtönt akar építeni a bandavezérek számára.

Will Freeman szerint az ecuadori kormánynak meg kell találnia a börtönök ellenőrzésének a módját, ahonnan a bandavezérek továbbra is irányítják műveleteiket, és esetleg fontolóra kellene venniük, hogy néhány bandavezért kiadjanak az Egyesült Államoknak. Szerinte Ecuadorban igazságügyi reformokat is végre kell hajtani, hogy a bírák nagyobb biztonságban legyenek, és névtelenül ítélkezhessenek a drogbandákat érintő ügyekben.

„Ha ezek a fickók képesek megrohamozni egy tévéállomást vagy megölni egy elnökjelöltet, akkor bíróként nem fogsz ellenük fellépni, hacsak nem kapsz komoly garanciát a biztonságodra”

– mondta Freeman, hozzátéve, hogy a kihirdetett szükségállapot átmenetileg segíthet stabilizálni a börtönhelyzetet, de ez nem jelenthet hosszú távú megoldást.

Az ecuadori elnök nemrég bejelentette, hogy népszavazást kíván tartani a biztonsági intézkedésekről, többek között a gyilkosságért és fegyverkereskedelemért kiszabható szigorúbb büntetésekről, a feltételezett bűnözők vagyonának lefoglalásáról, a külföldön körözött ecuadoriak kiadatási tilalmáról, valamint a hadsereg hatáskörének bővítéséről.

(Források: AP | BBC | New York Times | Reuters | El Universo)