Több tízezer bangladesi textilgyári munkás tüntet, és gyárakat rongálnak a rendkívül alacsony bérek miatt

Legalább 17 ezren tüntetnek három bangladesi város textilipari munkásai közül, és több helyen gyárakat rongáltak meg a bérükkel és munkakörülményeikkel elégedetlen dolgozók, írja az MTI. A rendőrség könnygázt vetett be azt követően, hogy Gazipur ipari városában tízezren, további hétezren pedig Asuliában és Hemajetpurban tették le a munkát.
Az Asulia régió ruházati szakszervezetének vezetője, Mohammad Ibrahim vitatta ezeket az adatokat, szerinte ugyanis legalább százezer sztrájkolnak a dél-ázsiai országban. A gazipuri ipari övezet rendőrfőnöke, Szarvar Alam szerint a tüntetők legalább 40 gyárat megrongáltak, és megpróbáltak többeket arra kényszeríteni, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A rongálókkal szemben könnygázt és kábító gránátokat vetettek be.
Bangladesben az 55 milliárd dollárra tehető éves export 85 százalékát a textilipar teszi ki, mintegy 3500 gyár működik az ágazatban, ezekben összesen 4 millióan dolgoznak, többségük nő. A munkások havi alapbére mindössze 8300 taka (27 150 forint). Az ország több pontján zajló tüntetések azután törtek ki, hogy a textilgyártók szervezete a minimálbér 25 százalékos emelését javasolta, míg a munkásokat képviselő szervezetek a minimálbér majdnem háromszorosára, 23 ezer takára (75 296 forint) emelését követelték.
A Kisbolygó podcastben szakértők segítségével mutattuk be a divatipar ökológiai hatásait, a magyar textilipar hanyatlásáról szóló cikksorozatunk negyedik epizódjából pedig megtudhatták, milyen súlyos problémákat okoz, hogy a fast fashion cégek fillérekért varratnak ruhákat Bangladesben. A BBC pedig januárban egy ezer ottani textilgyárra kiterjedő felmérés alapján azt írta, hogy a nyugati márkák sokszor a költségeknél is alacsonyabb összeget fizetnek az ottani üzemeknek, amelyekben az utóbbi évek előrelépései ellenére sokszor még mindig embertelen körülmények közt dolgoznak a munkavállalók.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!