Súlyos a kercsi hidat ért kár, az ukránoknak három hónapjuk van jelentősebb eredményt elérni az ellentámadással

Legfontosabb

2023. július 18. – 22:25

Súlyos a kercsi hidat ért kár, az ukránoknak három hónapjuk van jelentősebb eredményt elérni az ellentámadással
Műholdképen a megsérült kercsi híd 2023. július 17-én – Fotó: Maxar Technologies / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfő éjjel robbanás rázta meg a Vlagyimir Putyin orosz elnök büszkeségének tartott kercsi hidat, amely az oroszok által megszállt Krím félszigetet köti össze Oroszországgal. A közúti és vasúti részből álló híd fontos részét képezi a Krímben és Dél-Ukrajnában harcoló orosz csapatok ellátásának, a tavaly októberi támadáshoz hasonlóan pedig a megrongálása súlyos katonai következményekkel járhat.

Oroszország később azt állította, ukrán dróntámadás érte a hidat, de Ukrajna nem ismerte el a felelősséget a támadásért, amelyben egy autó súlyosan megrongálódott, a benne utazó két felnőtt meghalt, 14 éves lányukat pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az ukrán Déli Parancsnokság orosz provokációról beszélt, de az AFP forrásai szerint is az Ukrán Biztonsági Szolgálat hajtott végre „különleges hadműveletet” a krími hídnál.

Putyin terrortámadásnak nevezte az esetet, amiért az orosz elnök az ukránokat tette felelőssé. Azt is közölte, hogy az orosz hadsereg „válaszlépéseket” készít elő a támadásra reagálva. Kedden aztán Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen.

Emellett hétfőn Oroszország nem hosszabbította meg a tavaly nyáron megkötött, azóta pedig többször meghosszabbított ukrán–ENSZ–török és orosz–ENSZ–török ikermegállapodást, amelynek értelmében Ukrajna tengeri úton tudta biztonságban exportálni különböző mezőgazdasági termékeit.

Ukrajna többek között a világ egyik legnagyobb búza- és napraforgó-exportőre, így az exportcsökkenés egyszerre növelné az élelmiszerárakat világszerte, és okozna gondot az így is küszködő ukrán háborús gazdaságnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben arról beszélt, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszország nélkül is működhet.

Rácz András Oroszország-szakértővel, a Corvinus Egyetem oktatójával beszéltük át az orosz–ukrán háború fejleményeit. A frontvonalakat pedig itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

A kieső gabona rossz hír a világnak, rossz hír Ukrajnának

Rácz András gyorsan leszögezte, hogy az oroszok és az ukránok nem egymással kötötték meg a gabonamegállapodásként elhíresült egyezményt, sőt, nem is egy egyezményről van szó. „Amikor ezt az ikermegállapodást megkötötték, Ukrajna és Oroszország nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni egymással. Így tavaly júliusban az ENSZ közvetítésével született meg a megállapodás, pontosabban a két megállapodás: egy Oroszország, Törökország és az ENSZ között, és egy másik Ukrajna, Törökország és az ENSZ között” – mondta a szakértő. Rácz szerint Ukrajna megállapodása attól még érvényben van, hogy Oroszország felmondta a sajátját.

Rácz András szerint tehát elméletileg elképzelhető az a variáció is, hogy az ukrán teherhajók kijuthatnak a kikötőikből, és a török flotta azt mondja, biztosítja a hajók biztonságát. Ennek kicsi az esélye, de ebben az esetben elvileg folytatódhatna az ukrán agrárexport, hiszen a NATO-tagállam Törökországot Oroszország valószínűleg nem támadná meg.

Ha nincs ilyen török garancia, nagyon valószínűtlen, hogy az ukrán hajók elindulhatnának a kikötőkből, hiszen az oroszok bármikor rájuk lőhetnek, vagy elaknásíthatják az útvonalat. Nem meglepő módon az oroszok figyelmeztették a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (International Maritime Organisation), hogy most már nincs biztonsági garancia a Fekete-tengeren haladó teherhajók számára.

„Másképp fogalmazva: innentől lövünk”

– értékelte a helyzetet a szakértő.

Kérdés az is, hogy Oroszország kilépett belőle, vagy csak felfüggesztette a hétfő éjfélkor lejáró megállapodást. Utóbbi ugyanis egy visszafordítható folyamat, azaz elképzelhető egy jövőbeni újraindítás. Egyelőre nem tiszta, mi történt pontosan, az orosz sajtóban pedig mindkét narratíva fellelhető.

Arra, hogy Oroszország miért pont most rúgta fel a megállapodást, Rácz a már említett határidő lejártát, illetve a követeléseik nem teljesítését említette. A szakértő szerint az oroszok egyrészt az Odessza-Togliatti ammóniavezeték újraindítását, másrészt az orosz mezőgazdasági export pénzügyi részét bonyolító Rosszelhozbank elleni szankciók feloldását akarta elérni, mindkettőt annak érdekében, hogy újraindulhasson az orosz műtrágyaexport.

Az azonban kérdéses, mennyire voltak akármikor reálisak ezek a kérések: a háborús területen áthaladó vezeték a háború eleje óta nem működik, az újraindítása így teljes abszurditás lett volna. Az Európai Unió pedig nem volt része a gabonamegállapodásnak, így érdekes volt az egyezmény jövőjét ahhoz kötni, hogy az EU leveszi-e a bankot a szankciós listájáról, vagy sem.

Búzát takarít be egy mezőgazdasági munkás egy gabonatárolóban, Zaporizzsja régióban, 2023. július 14-én – Fotó: Stringer / Reuters
Búzát takarít be egy mezőgazdasági munkás egy gabonatárolóban, Zaporizzsja régióban, 2023. július 14-én – Fotó: Stringer / Reuters

Rácz szerint az ukrán tengeri export elmaradása nagyon fog hiányozni a világpiacnak. Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, és takarmányt, kukoricát, napraforgómagot és még megannyi agrárcikket exportál nagy mennyiségben. Ukrajna általában 41-42 millió tonnányi mezőgazdasági terméket exportál, ennek jelentős része pedig az orosz invázió előtt tengeri úton hagyta el az országot.

Bár az elmúlt egy évben Ukrajna gőzerővel dolgozott azon, hogy a kieső tengeri exportot más úton, például szárazföldön vagy a Dunán felhajóztatva pótolja, a silókban így is sok gabona rekedhet, ami jelentős bevételkiesést eredményezhet a már így is súlyos gondokkal küszködő ukrán gazdaságnak. A háború előtt a mezőgazdasági kivitel Ukrajna teljes exportjának közel 40 százalékát tette ki, kulcsfontosságú ágazatról van szó tehát.

Súlyos a kercsi hidat ért kár

A hétfői nap másik nagy eseménye a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi híd megrongálása volt. A közúti és vasúti részből álló hidat ért tavaly októberi támadásban a közúti pálya részleges leszakadása mellett a vasúti híd is megsérült, ugyanis a robbanás felgyújtott egy éppen arra haladó, dízelolajat szállító tehervonatot is. Órákig tartott, mire el tudták oltani a lángokat, így a hő miatt a vasúti híd acélszerkezete jelentősen károsodott.

Rácz szerint hivatalos, részletes vizsgálati adatok még nincsenek a hétfői új támadásról. A hivatalos orosz kommunikáció szerint a közúti híd egyik oldalán az útpálya részlegesen leszakadt, a másik oldalon csak károsodott, de ott is komoly helyreállításra lesz szükség, mert megsérült néhány, az útpályát tartó elem. A vasúti híd hivatalosan csak „elhanyagolható” károkat szenvedett, a közúti híd érintett pillére pedig az első, vizuális vizsgálatok szerint épségben maradt. Az egyik fő kérdés Rácz szerint az, hogy ténylegesen milyen állapotban van a pillér a sérült hídszakasz alatt, igaz-e, hogy nem rongálódott meg. A másik kérdés pedig, hogy igaz-e, hogy a vasúti híd jelentéktelen sérülésekkel megúszta.

Amennyire meg lehet most fényképekről mondani, komoly strukturális kár érte a hidat,

állította a szakértő, aki szerint az igazán komoly gondot a pillér, pontosabban a pilléren nyugvó tartóelem sérülése okozza. Ezt ugyanis a két útpálya részleges lebontása nélkül nem tudják kicserélni.

Rácz elképzelhetőnek tartja, hogy valamiféle átmeneti megoldással stabilizálni tudják a hidat, esetleg korlátozott személyautó-forgalmat is átengednek. Kedd reggeli képek alapján úgy tűnik, ez történt, a közúti hídon ugyanis már újra jár a forgalom, azonban csak egy irányban. Azonban a híd teljes megjavítása hónapokat vehet igénybe. A stratégiai és szimbolikus jelentőségű hídról a tavaly októberi támadáskor írtunk részletesebben.

Az akkori és a mostani támadás jelentősen megnehezítheti a Krímben (és Dél-Ukrajnában) állomásozó orosz csapatok utánpótlását, hiszen nincs másik ilyen építmény, ami biztosítaná a Krím és az orosz szárazföld közötti közvetlen összeköttetést. A háborúban Oroszország arra használja a hidat, hogy felszerelést, lőszert és katonákat szállítson az orosz területekről a dél-ukrajnai harctérre.

Létezik egy alternatív útvonal az Azovi-tengertől északra, ott egy vasúti pálya is keresztülmegy Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részén. Ám ez az ukránok lőtávolságán belül van, ráadásul ukrán partizánok nagyon-nagyon aktívak abban a térségben.

Akármennyi időbe is telik megjavítani a hidat, Rácz szerint nem valószínű, hogy humanitárius katasztrófa veszélyeztetné a krími lakosságot, amelynek az ellátását is a kercsi hídon keresztül biztosították. Szintén fontos megjegyezni, hogy ha igaz az, hogy a vasúti híd tényleg nem sérült meg, akkor azon tovább folyhat az utánpótlás azon a csökkentett kapacitáson, ami a tavaly októberi támadás után megmaradt.

Bár a támadást követő este Putyin válaszcsapást ígért, ebből mostanáig csak annyi látszik, hogy az orosz légierő és flotta a szokásosnál némileg intenzívebb rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna ellen az éjszaka folyamán. Mivel azonban a kercsi híd elleni, októberi támadás után két nappal indult meg a szisztematikus orosz támadás az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, előfordulhat, hogy Oroszország ezúttal is valami hasonló megtorlással próbálkozik majd, tehát például az ukrán kritikus infrastruktúrát kezdi célzottabban támadni.

Adaptív ukrán ellentámadás

A tavaszra várt, végül nyárra csúszott nagy ukrán ellentámadás egyelőre nem hozta azokat a látványos eredményeket, amiket vártak tőle. Rácz szerint az ukrán politikusok korábban azt kommunikálták, hogy idén jelentős területszerzést várnak, nagy gépesített hadműveletek végrehajtására pedig az ukrán hadseregnek körülbelül egy három hónapos időablaka van hátra.

„Október közepén, végén szokott jönni az a rettenetes esős időszak, amikor minden sárrá változik, és sár is marad egészen addig, amíg január elején meg nem fagy. Tehát itt három hónapjuk van az ukránoknak, hogy jelentősebb eredményt érjenek el”

– mondta a szakértő, aki szerint az ukránok az ellentámadás második hete óta markánsan másképp harcolnak, mint azelőtt. Rácz szerint ezt lehet úgy is értelmezni, hogy az ukránok akkor eléggé adaptívak voltak, mert viszonylag hamar felismerték, hogy az első megközelítés nem jó, és most elkezdenek valami szisztematikusabbal próbálkozni.

Viszonyításképp hozzátette, hogy az amerikai légierő 41 napig bombázta az iraki védelmet az öbölháborúban, még mielőtt megindították volna a szárazföldi támadást. Mindezt ráadásul úgy, hogy az amerikaiknak előbb légi fölényük, majd légi uralmuk volt: az ukránoknak egyik sincs, sőt, az oroszoknál van a légi fölény.

13 éves fiatal egy lőszert mutat egy futballpályán az ukrajnai Limanban július 14-én – Fotó: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency / AFP
13 éves fiatal egy lőszert mutat egy futballpályán az ukrajnai Limanban július 14-én – Fotó: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency / AFP

Ennek ellenére egyértelmű, hogy az ukránok nem tudják a végtelenségig puhítani az orosz állásokat, egyrészt az időkorlát, másrészt a véges lőszerkészlet miatt. Egyesek szerint ezt a munícióhiányt hivatottak enyhíteni a kazettás bombák, amelyeknek az első adagját pár napja szállította le az Egyesült Államok Ukrajnának.

A kazettás lőszer használata rendkívül vitatott, száznál is több ország, köztük a NATO elsöprő többsége betiltotta használatukat a civil lakosságra jelentett veszély miatt. Rácz szerint itt döntő lehet, hogy mennyire fegyelmezettek az ukrán erők, azaz például a lakott területek ellen bevetik-e a kazettás lőszert. Felhasználás tekintetében a szakértő úgy gondolja, valószínűleg az orosz tüzérséget, illetőleg menetben lévő orosz erőket, konvojokat fogják az új munícióval lőni.

„Igyekeznek majd vele minél több precíziós lőszert kiváltani. Az tehát a fő logika, hogy a meglévő precíziós lőszereket más célokra, más, pontosabban eltalálandó célokra lehessen tartalékolni. Tehát helyettesítő szerepe lesz a kazettás lőszernek”

– mondta a szakértő. Rácz András szerint Putyin fenyegetőzése, miszerint válaszképp ők is bevetnek kazettás lőszert, semmi más, csak a hazai közönség felé irányuló kommunikáció. Az oroszok ugyanis a háború kezdete óta használnak kazettás lőszereket, amit nemzetközi megfigyelők részletesen dokumentáltak is, nem is szólva a nagyszámú, elérhető videós bizonyítékról.

Vadászgépek

Szintén a napokban derült ki, hogy az Egyesült Államok zöld utat adott európai országoknak ukrán pilóták kiképzésére F–16-os vadászgépekre. Rácz már az elején leszögezte, hogy itt nemcsak pilótákat, hanem karbantartó személyzetet is ki kell képezni. Ráadásul ahhoz, hogy F–16-osokat lehessen ukrán repülőtereken üzemeltetni, magukat a repülőtereket is át kell alakítani. „Ez egy nagyon komplex logisztikai feladat” – mondta a szakértő, aki szerint az biztos, hogy ebben az ellentámadásban a nyugati vadászgépek nem vesznek részt.

Amikor pedig bevetésre készen lesznek, várhatóan jövő tavasszal, valószínűleg földi célpontok elleni támadásra, illetve az orosz támadóhelikopterek távoltartására fogják őket használni. „Az orosz légvédelem nagyon erős, ahogy az ukrán is.

Jelenlegi ismereteink szerint irreális az, hogy az ukránok teljes mértékben meg tudják semmisíteni, vagy le tudják fogni az orosz légvédelmet, és hogy bármiféle légi fölényt vagy légi uralmat vívhassanak ki az oroszok által megszállt terület fölött”

– mondta. Az elemző szerint az orosz légierő is még szinte teljesen ép, ellentétben az orosz hadsereg szárazföldi és légideszantos haderőnemével, amelyek az eddigi orosz veszteségek legnagyobb részét elszenvedték.

NATO-zárónyilatkozat

Július közepén zajlott a vilniusi NATO-csúcs, ahol a mérföldkőnek számító regionális védelmi tervek és Svédország várható csatlakozása mellett Ukrajna helyzetéről is sok szó esett. Az ukránok eredetileg azt szerették volna, ha a NATO valamiféle konkrét ütemtervet, egy tagsági perspektívát határoz meg, amely szerint az ország belépési folyamata elkezdődhetne.

Rácz szerint nemcsak az azonnali csatlakozás, hanem ez a kérés is irreális volt, és ezt az ukránok is pontosan tudták. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mégis elégedetten távozott a csúcsról. Több NATO-tagállamtól ugyanis kétoldalú ígéreteket kapott arra, hogy tartósan fenn fog maradni az ukránoknak szolgáltatott katonai támogatás. Itt a kulcs az, hogy a fegyverszállítmányokat nem a NATO, hanem az egyes országok adják, így ezt nem tudja megvétózni a szövetség egyetlen „békepárti” tagja sem.

Putyin, Wagner és atomfegyverek Belaruszban

Továbbra is bizonytalanság lengi körül a június végi lázadást, amit a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport nevű orosz magánhadsereg indított névlegesen az orosz védelmi minisztérium ellen. A zsoldoscsoport ellenállás nélkül foglalta el az ukrajnai orosz katonai műveletek parancsnokságát Rosztovban, majd az orosz hadsereg pár repülőjét kilőve vonult Voronyezsen keresztül több száz kilométert, mígnem Moszkva előtt nagyjából 200 km-re megállt, Prigozsin pedig egy Alekszandr Lukasenko belarusz elnökön keresztül megkötött alkuját hangoztatva visszafordította csapatait.

Jevgenyij Prigozsin beszél az orosz déli hadsereg katonai parancsnoki központjának főhadiszállásán az oroszországi Rosztov-na-Don városában egy június 24-én közzétett videóban – Fotó: Press Service Of "Concord" / Reuters
Jevgenyij Prigozsin beszél az orosz déli hadsereg katonai parancsnoki központjának főhadiszállásán az oroszországi Rosztov-na-Don városában egy június 24-én közzétett videóban – Fotó: Press Service Of "Concord" / Reuters

Prigozsin hollétéről azóta nem sokat lehet tudni. Az alkuban kommunikáltakkal ellentétben egy ideig feltehetően nem Lukasenkónál volt Belaruszban, hanem Oroszországban tartózkodott, jelenleg viszont ismét Belarusz a valószínű tartózkodási helye. Rácz sem tud teljesen tisztán látni a kérdésben, és szerinte annak is jobban utána kell néznie, hogy pontosan ki az a Szedoj („ősz”) fedőnevű korábbi Wagner-parancsnok, akit híresztelések szerint Putyin ki szeretne nevezni a Wagner élére. „Az biztos, hogy nem volt olyan emblematikus parancsnok, mint például a Wagner-alapító Dmitrij Utkin” – mondta a szakértő. Szerinte az látszik, hogy

Oroszország mindenképpen szeretné megtartani a Wagnert vagy a Wagner egy részét, mint egységes, hadra fogható alakulatot.

A szakértő azt a félreértést is helyretette, miszerint Belaruszból távoztak volna a nemrég az országba telepített atomfegyvereket őrző orosz katonák. Szerinte annyi történt, hogy a Belaruszban kiképzést kapott orosz alakulatok hagyták el az országot, nem pedig azok az orosz katonák, akik négy különböző szervezeti keretben ott állomásoznak.

Ez a négyféle állomásoztatás úgy áll össze, hogy egyrészt van két, még a szovjet időkből örökölt orosz katonai objektum, amelyeket Moszkva továbbra is működtet. Másrészt pedig 2021 óta Belaruszban működik egy orosz–belarusz közös légvédelmi kiképző létesítmény, valamint orosz vadászrepülőgépek egy belarusz reptérről, a belarusz légierővel közösen védik az ország légterét. A most megalakuló, atomfegyvereket őrző létesítményről még nem lehet tudni, hogy formálisan katonai objektum vagy katonai bázis lesz, ez az orosz terminológiában fontos különbségnek számít.

„Akármelyik is lesz a megfejtés, ebben az öt szervezeti keretben az orosz katonák ott vannak Belaruszban, és ott is maradnak. Nem adták át tehát az atomfegyvereket a belaruszoknak.”

Ennek az interjúnak az elkészülésekor fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!