A súlyos vonatbaleset és a lehallgatási botrány árnyékában választanak Görögországban

Legfontosabb

2023. május 21. – 09:50

A súlyos vonatbaleset és a lehallgatási botrány árnyékában választanak Görögországban
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök egy athéni gyűlésen 2023. május 19-én – Fotó: Aris Messinis / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Vasárnap választásokat tartanak Görögországban, ahol a felmérések szerint Kiriákosz Micotákisz hivatalban lévő miniszterelnök és jobbközép Új Demokrácia pártja az egyértelmű esélyes.
  • Második helyen a görög adósságválság farvizén hatalomra jutó, szélsőbaloldali populistából mainstream balos párttá szelídülő Aléxisz Ciprasz Szirizája áll.
  • A választások fő témái a magyarországihoz képest visszafogottabb infláció és a gazdasági nehézségek, a korábban közkedvelt Micotákisz személyes népszerűségét pedig a februári súlyos vonatbaleset és egy lehallgatási botrány is megtépázta.
  • A technokrata miniszterelnök erősebb határvédelmet és az ország gazdasági növekedését alátámasztó reformok folytatását ígéri, miközben a baloldali pártok jogállamisági visszaélésekkel és nepotizmussal vádolják.
  • A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az új, arányos választási rendszerben egyik párt sem fog tudni többséget szerezni, így koalíciós kormányzás vagy új választások jöhetnek júliusban.

Kiriákosz Micotákisz egy lehengerlően karizmatikus, ízig-vérig nyugati típusú technokrata benyomását keltette 2022 novemberében, mikor a London School of Economics görög kutatóközpontjának meghívására előadást tartott az egyetemi diákság előtt. A téma Görögország jövője volt, de az előadás nagy részében az elit amerikai egyetemeken tanult görög miniszterelnök inkább kormányának eredményeit ecsetelte teljesen folyékony angolsággal.

Erőteljes gazdasági növekedés, az állami szektor modernizálása, piacbarát gazdaságpolitika, határozott határvédelem: ilyen és ehhez hasonló dicséretekkel illette saját magát a kormányfő. Nem teljesen alaptalanul, hiszen 2019-es hatalomra jutása óta Görögország GDP-je tényleg az európai uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt, jelentősen felpörögtek a külföldi tőkebefektetések, és úgy csökkent az ország észveszejtően magas államadóssága, hogy közben megemelték a minimálbért és a nyugdíjakat.

Mindezeknek köszönhetően tavaly augusztusban Görögországnak megengedték a hitelezői, hogy kilépjen azokból a szigorú felügyeleti mechanizmusokból, amiket még az adósságválság ideje alatt felvett mentőcsomagok miatt szabtak ki. Az ország innentől kezdve a szokásos módon vehetett fel hitelt a piacokról, a német kamathoz képest kevesebb mint két százalékpontos felárat fizetve, nagyjából az olasz rátával egy szinten.

Az egyetemi közönség egy-két tagja azonban kellemetlen kérdéseket is feltett a miniszterelnöknek, legfőképpen egy olyan lehallgatási botránnyal kapcsolatban, amelybe Micotákisz unokaöccse és a hírszerzés feje is belebukott. A miniszterelnökön látszott, szívesebben beszélne inkább gazdaságpolitikai nüanszokról, ám politikusi mivoltához híven ügyesen hárított, és sajnálkozott a történtekkel kapcsolatban.

Botrányok árnyékában

Hónapokkal később, a kampányfinishez érve Micotákisz szintén az adósságválságból való kilábalással és a gazdasági növekedéssel próbálja meggyőzni a szavazókat Görögországban, ahol vasárnap választásokat tartanak. Az ellenzéki pártok a kormány nepotizmusát, civil szervezetek pedig a határőrök menekültekkel szembeni embertelen bánásmódját kritizálják, de a jelek szerint

az embereket leginkább az infláció és a februári, 57 halálos áldozattal járó vonatbaleset foglalkoztatja.

Utóbbi volt Görögország történetének legsúlyosabb vasúti balesete, amelyben főleg a húsvéti szünetről Szalonikibe visszatérő egyetemi diákok voltak érintettek. A baleset után országszerte zavargások törtek ki, március elején például tízezrek vonultak Athén utcáin, Molotov-koktélokkal dobálva minisztériumi épületeket. A tömegtüntetések mellett hetekig leállt a vasúti közlekedés is az országban a vasutasok folyamatos sztrájkjai miatt, a kormányzó párt népszerűsége pedig hónapokon keresztül zuhant.

Diákok tüntetnek Athénban Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ellen 2023. március 16-án – Fotó: Gerasimos Koilakos / AFP
Diákok tüntetnek Athénban Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ellen 2023. március 16-án – Fotó: Gerasimos Koilakos / AFP

A tüntetők és a sztrájkoló dolgozók egyetértettek abban, hogy Micotákisznak nem volt igaza, mikor azt mondta, a tragédiát emberi mulasztás okozta. Szerintük ugyanis a baleset hátterében igazából a görög vasúti infrastruktúra évtizedek óta tartó elhanyagolása állt, és csak idő kérdése volt, hogy bekövetkezzen egy ilyen tragikus baleset. Az ütközés hátteréről és a görög vasút kálváriájáról itt írtunk bővebben.

Micotákisz kormányára nem vet jó fényt a tavaly nyáron kirobbant lehallgatási botrány sem, amely szerint a görög hírszerzés (EYD) több újságíró, ellenzéki politikus és üzletember telefonját feltörte a Predator nevű kémprogrammal. A lehallgatások már korábban, 2020 és 2021 folyamán megtörténhettek, az eseteket kivizsgáló görög adatvédelmi hatóság viszont nem tudta tájékoztatni a sértetteket arról, lehallgatták-e őket, mivel a kormánypárt salátatörvényekbe olyan módosításokat csempészett bele, amelyek korlátozzák az egyén hozzáférését ezekhez az információkhoz.

2022 nyarán azonban a második legnagyobb ellenzéki párt, a szocialista PASOK elnöke megtudta, hogy megpróbálták lehallgatni, és panaszt nyújtott be a görög legfelsőbb bíróságnál. Az esetet követően lemondott az EYD vezetője és Micotákisz kabinetfőnöke is. Utóbbi a miniszterelnök unokaöccseként régóta az ellenzék kereszttüzében volt, mivel Micotákisz annak ellenére nevezte ki, hogy korábban ígéretet tett arra, nem ültet be családtagokat magas vezetői posztokba.

Micotákisz váltig állítja, ő személyesen semmit nem tudott a lehallgatásokról, ám azt elismeri, történhettek visszaélések. A görög parlament vizsgálóbizottságokat állított fel, a kormány azonban arra használta fel parlamenti többségét, hogy megakadályozza bizonyos koronatanúk vallomástételét. A történethez az is hozzátartozik, hogy Micotákisz maga volt az, aki kormányzásának elején az EYD-t közvetlenül a miniszterelnöki hivatalnak rendelte alá.

Felmérések alapján úgy tűnik, nem a görög Watergate-nek keresztelt lehallgatási botrány fogja motiválni leginkább a szavazókat a vasárnapi választásokon, még akkor sem, ha az ellenzéki pártok szerint Micotákisz egyértelműen elárulta az emberek bizalmát.

Az eset azonban komoly visszhangot vert Brüsszelben, ahol aggályok merültek fel Görögország jogállamiságának helyzetével kapcsolatban.

Aggasztó fejleménynek számít az is, hogy sorban második éve Görögországé lett az EU legrosszabb teljesítménye a Riporterek határok nélkül nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadságról szóló jelentésében.

Határkerítés és bevándorlók a tenger közepén

Szintén meghatározó eleme volt a kampánynak a bevándorlás, illetve a török–görög határon épült határkerítés kérdése. Micotákisz az elődjeinél szigorúbb határvédelmi politika folytatását ígérte, aminek része volt az illegális határátlépők elleni keményebb fellépés is. A jobbközép kormányzatot többek között az Európai Parlament és civil szervezetek is elítélték a menekültek visszatoloncolása miatt, ami szerintük illegális. Micotákisz kormánya tagadja a vádakat, és azt állítja, független állami szervek nem találtak ilyen eljárásokra semmilyen bizonyítékot.

A miniszterelnök emellett a török–görög határon lévő kerítés meghosszabbításával kampányolt, amit ráadásul szerinte az EU-nak kéne finanszíroznia.

Ez az ígéret többeknek Donald Trump volt amerikai elnök 2016-as kampányát juttatta eszébe, aki a mexikói határra akart építeni egy falat, amelyet Mexikóval akart kifizettetni. Micotákisz azonban határozottan visszautasította ezt a hasonlatot: „Nekem nincs sűrű szőke hajam, ezért úgy gondolom, hogy az összehasonlítás nem különösebben releváns”, mondta egy Bildnek adott interjúban.

Micotákisz bevándorláspolitikája markánsan eltér legnagyobb riválisáétól. A 2015 és 2019 között hatalmon lévő, baloldali populista Szirizát vezető Aléxisz Ciprasz szerint a határkerítés önmagában semmit nem old meg, a bevándorlás ugyanis egy ennél sokkal komplikáltabb kérdés. Ciprasz szerint Micotákisz a menekültpolitikájával egy oldalra került Orbán Viktorral és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.

Tüntetés egy athéni menekülttáborban a menekültek erőszakos visszatoloncolása ellen 2022. augusztus 16-án – Fotó: Dimitris Lampropoulos / AFP
Tüntetés egy athéni menekülttáborban a menekültek erőszakos visszatoloncolása ellen 2022. augusztus 16-án – Fotó: Dimitris Lampropoulos / AFP

Mindennek fényében különösen nyugtalanítóak a New York Times által közzétett felvételek, amelyeken az látható, ahogy egy görög szigeten felkapott menekültcsaládot határőrök csónakra raknak, majd magukra hagynak az Égei-tenger közepén. Az amerikai lap egy tényfeltáró riportban tetté közzé, hogyan hánykolódtak szomáliai menekültek napokig a nyílt tengeren, mielőtt a török partiőrség felvette volna őket.

Török csetepaté

Az elmúlt évben a masszívan atlantista Micotákisz többször került összetűzésbe Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is. A két országnak évtizedekre visszanyúló politikai vitái vannak, de az utóbbi időben ezek komoly diplomáciai szájkaratévá fajultak. Micotákisz szerint Törökország folyamatosan provokál, például azzal, hogy görög felségvizeken keres hadihajókkal gázlelőhelyeket. Törökország szerint viszont éppen Görögország az, aki provokál, és hivatalosan felszólította a görög vezetést, hagyjon fel a feszültség gerjesztésével.

A helyzet igazán 2022 májusában mérgesedett el, amikor Erdoğan terroristák bújtatásával és ígéretek megszegésével vádolta meg szomszédját. A török elnök szerint ugyanis Micotákisz pár nappal korábban amerikai útján azért lobbizott, hogy az USA ne oldja fel a török fegyverembargóját annak reményében, hogy Erdoğan elfogadja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

„Számomra [Micotákisz] nem létezik többé. Soha nem fogok beleegyezni abba, hogy találkozzunk. A tisztességes politikusokkal folytatjuk utunkat”

mondta a török elnök, Görögország részéről pedig ekkor még csak diplomatikus semmitmondás érkezett. 2022 őszén azonban a hírek szerint Micotákisz és Erdoğan között komoly szóváltás kerekedett az európai politikai közösség prágai ülésén, amelynek során Erdoğan újból provokációval vádolta meg a görög miniszterelnököt. Micotákisz az ülés után annyit mondott, ha Görögországban lenne 85 százalékos infláció, ő is megpróbálná elterelni a témát.

Új választási rendszer, új választások?

A közvélemény-kutatások átlaga nagyjából 35 százalékra teszi Micotákisz Új Demokráciáját, mögöttük a Sziriza áll 30 százalékkal, majd a PASOK 10 százalékkal. A vasárnapi választások egy új, szinte teljesen arányos választási rendszerben fognak zajlani, a jelenlegi számok pedig azt sugallják, egyik párt sem lesz képes megszerezni az abszolút többséget a 300 fős görög parlamentben.

Ez elméletileg egy koalíciós kormányzáshoz vezetne, ám a két fő erő nem valószínű, hogy együttműködne, híresztelések szerint a PASOK csak Micotákisz távozásának a fejében lenne hajlandó össszeállni az Új Demokráciával, a két nagy baloldali pártnak pedig együtt nem biztos, hogy meglenne a többsége.

Ebbe még valamelyest beleszólhatnak a három százalékos parlamenti küszöb közelében ingadozó kisebb pártok, köztük a neonáci Arany Hajnal egyik bebörtönzött tagjának új neonáci pártja, Ciprasz korábbi pénzügyminiszterének innovatív mozgalma, de a meglepően nagyot erősődő kommunisták is számíthatnak.

Ha azonban nem sikerül senkinek sem kormányt alakítani, új választások jöhetnek július elején, ahol némileg eltérő rendszerben osztják majd ki a parlamenti helyeket. Amennyiben a legnépszerűbb párt 25 százalék felett végez, extra 20 parlamenti helyet kap, ez a bónusz pedig annál nagyobb lesz, minél nagyobb a nyertes párt támogatottsága, egészen 40 százalékig, amikor a maximális extra 50 helyet kapja meg.

Több elemző szerint a választás azon fog múlni, kiben bíznak az emberek az országot sújtó gazdasági nehézségek kezelésének kérdésében. Bár a 2023-ra becsült 4,5 százalékos infláció messze elmarad a magyarországitól, az emberek nem feltétlenül érzik a bőrükön azt a fajta gazdasági növekedést, amivel Micotákisz kampányol.

„Hat százalékkal nőtt a gazdaság? Hát lehet, de én azt nem érzem” – válaszolta egy görög nő a BBC riporterének.

Minden, amit vásárolok, 20-30 százalékkal drágult.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!