Bíróságon panaszolta be az Európai Bizottságot hat magyar alapítványi egyetem az Erasmus-ügy miatt

Az Európai Unió Bíróságához fordult hat magyarországi alapítványi egyetem, mert az Európai Bizottság kizárta őket az EU-s finanszírozási projektekből – írja a 24.hu a The Higher Education oktatási szaklap cikkére hivatkozva.

A Telex összefoglalója szerint az EU azért zárta ki az alapítványi modellre áttért hazai egyetemeket (21 ilyen intézmény van összesen) a fenti programokból, mert kormányzati szereplők ülnek a kuratóriumaikban, ezért az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját. A problémáról itt írtak bővebben.

Az intézkedés következményeként a magyar diákok Erasmus-részvétele bizonytalanná vált, a magyar alapítványi egyetemek pedig csak társult tagként, saját vagy kormányzati finanszírozással vehetnek részt olyan nemzetközi kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.

A magyarországi alapítványi egyetemek kizárása egyébként az erdélyi magyar nyelven oktató egyetemeket is érinti, hiszen az itteni diákok számára ezek népszerű célpontok voltak.

A The Higher Education szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között ott a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem. A DE beadványa szerint az egyetemi döntéshozatal, így az EU-források felhasználásáról szóló döntés is az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. Az egyetem azt állítja, az EB döntése szembemegy az európai alapértékekkel, és politikai háború eredménye, a kuratóriumi tagjainál pedig „nem áll fenn összeférhetetlenség”.

Az Erasmus-ügyként emlegetett konfliktus során februárban a magyar kormány egy ponton lépett egyet hátra, a magyar miniszterek lemondtak az alapítványi posztjaikról. Aztán kiderült, hogy a fideszes kormánytagok helyett fideszes nemkormánytagok érkeznek a testületekbe, pl. Jászai Gellért NER-üzletember ült be egy ilyen pozícióba Szegeden.