A konzervatívok nyerték a finn választásokat, a Sanna Marin-féle kormánypárt harmadik lett

A konzervatív Nemzeti Szövetség 20,8 százalékos eredménnyel megnyerte a finn parlamenti választásokat – írja az YLE finn közszolgálati médium. A jobboldali populista Finnek Pártja 20 százalékon állnak a finnországi választásokon közel százszázalékos feldolgozottságnál. A Sanna Marin miniszterelnök vezette szociáldemokraták 19,9 százalékkal 3. helyen vannak.

Az eredmények alapján

a Nemzeti Szövetség 48 parlamenti helyet szerzett, mögöttük pedig a Finnek Pártja 46 hellyel, míg a Szociáldemokrata Párt 43 hellyel végeztek.

„Tudjátok mi ez? Ez egy győzelem volt” – köszöntötte támogatóit Petteri Orpo, a Nemzeti Szövetség (Kokoomus) elnöke, aki bejelentette pártjának győzelmét a választásokon. Orpo beszédében hangsúlyozta, ők fogják vezetni a koalíciós tárgyalásokat, a következő kormány legfontosabb feladatának a gazdaság rendbetételét, és a NATO-féle Finnország kiépítését nevezte.

Sanna Marin elismerte vereségét, de kiemelte, hogy pártja, az SDP erősödött az előző választáshoz képest (akkor 17,7 százalékkal végeztek az élen). „Ez egy igazán jó eredmény, még akkor is, ha ma nem én végeztem az első helyen”, mondta Helsinkiben összegyűlt támogatóinak.

A Finnek Pártja (PS) elnöke, Riikka Purra kiválónak nevezte a választás eredményét, a prioritásuknak pedig a bevándorlást és a közbiztonságot nevezte meg egy esetleges koalícióban.

Mivel egyik párt sem szerzett abszolút többséget, az országban már megszokott koalíciós kormányzás várható. Az viszont még nem tiszta, ez pontosan hogyan nézne ki. A két nagy jobboldali párt esetleg alkothat koalíciót, ám az eredmények alapján ez nem lesz elég a parlamenti többséghez, így kisebb pártokat, például az öt képviselőt szerző kereszténydemokratákat vagy egy várható képviselőjével a liberális Most Mozgalmat is be kéne venniük.

A kormánykoalíciót a legutóbbi, 2019-es választás óta öt párt alkotta: Sanna Marin szociáldemokratái mellett részt vett benne az agrárius Centrum Párt (ők most 23 képviselői helyet szereztek), a Zöldek (innentől 13 képviselőjük lesz), a Baloldali Szövetség (11 képviselői hely) és a Svédek Néppártja (9 képviselői hely). Bár a szociáldemokraták erősödtek az előző választás óta, eddigi koalíciós partnereik sokat gyengültek, így a korábbi 117 helyett jelenleg 99 képviselőre számíthatnak a 200-ból, azaz egy mandátumra vannak a parlamenti többségtől.

A csalódást okozó választási eredmények után azonban a Svédek Néppártján kívül a kisebb koalíciós pártok vezetői úgy nyilatkoztak, nehéz lenne újra kormányra kerülniük. Szakértők szerint az sem zárható ki, hogy a szociáldemokratáknak a konzervatív Nemzeti Koalícióval kell nagykoalíciót kötniük – azonban még ebben az esetben is legalább egy másik pártot be kellene vonniuk.

Következő lépések

Az eredmények alapján tehát több forgatókönyv is valószínű, de Finnország várhatóan új miniszterelnököt kap Petteri Orpo személyében, a kormányalakítással pedig biztosan ő próbálkozhat meg először. Azonban ahogy az YLE egy gyorselemzésben rámutatott, Orpo nincs könnyű helyzetben.

Először puhatolóznia kell minden pártnál, hogy a legfontosabb kérdésekben közös álláspontokat találjon, és megvizsgálja a kormányprogram kidolgozásának lehetőségét. Ezután tárgyalásokat kell kezdeményeznie a pártokkal, majd meg kell neveznie a fő koalíciós partnerét, ami lehet az SDP és a Finnek Pártja is.

Előbbiekkel súlyos gazdasági nézeteltéréseik vannak, míg a Finnek Pártjával a bevándorlás kérdésében nem értenek egyet. A Finnek Pártja hosszútávú célja az is, hogy Finnországot kivezesse az Európai Unióból, amivel szintén különböznek a Nemzeti Szövetségtől.

A konzervatív párt aktivistái hangosan fütyültek, mikor egy esetleges „kék-piros” nagykoalícióról volt szó, amiből talán lehet arra következtetni, hogy az ötlet nem túl népszerű a párttagság körében.

Ám a másik oldal sem kínál könnyű megoldást. Még ha sikerülne is a konzervatívoknak a Finnek Pártjával szövetségre lépni, ez nem lenne elég a parlamenti többséghez. Az egyértelmű szövetséges kereszténydemokratákkal még mindig csak 99 helynél tartanak, és több kisebb párt, például a Zöldek és a Baloldali Szövetség, már korábban kizárta a populista párttal a koalíciót, míg a Svédek Néppártja valószínűtlennek nevezte, hogy közösen kormányozzanak.

A parlamentbe újonnan bejutó Most Mozgalommal pont 100 képviselője lenne a jobboldali koalíciónak. Szóba jöhetne még esetleg a Marin-féle koalícióban résztvevő, középre húzó agrárius Centrum Párt, aminek a vezetője azonban a választások után azt mondta, nyolc év kormányzás után itt az ideje újra felépíteni a pártot.

Szoros végeredményt vártak, bejött

A vasárnapi választáson 200 képviselőt választottak be az egykamarás finn parlamentbe 13 választókerületben – arányosan elosztva a képviselői mandátumokat a körzetek lakossága alapján. Bejutási küszöb nincs, azaz elég a 13 körzet valamelyikében elérni annyi szavazatot, hogy egy párt bejuttasson egy képviselőt.

A választások előre is szorosnak ígérkeztek. Sanna Marin pártja a kampány hajrájában a második helyen állt a kutatások szerint a Nemzeti Szövetség mögött, szoros versenyben a Finnek Pártjával.

A három vezető párt szoros versenye miatt arra lehetett számítani, hogy akárki kerül ki nyertesen, hosszú koalíciós tárgyalások elé nézhet. A kormányalakítás jogával mindig a győztes pártot bízza meg a köztársasági elnök. A Finnek Pártjával már a kampányban kizárta a koalíciókötés lehetőségét az SDP és több másik párt is – a Nemzeti Szövetség viszont nem.

Külföldön szupersztár, otthon megosztóbb miniszterelnök

A nemzetbiztonsági fenyegetettség miatt 2022-ben Finnország feladta a hidegháború óta tartó katonai semlegességét, és felvételt kért a NATO-ba. A csatlakozásra mostanra az észak-atlanti szövetség minden tagja rábólintott – Magyarország Törökországot éppen csak megelőzve, nyolc hónap után a hét elején, vagyis csak a választás hetében.

Míg a NATO-csatlakozásról általános volt a közmegegyezés a politikai spektrum minden oldalán, a választást inkább a belpolitikai témák uralták. „Sanna Marint két imázs veszi körül: nemzetközi szinten igazi szupersztár – Finnországban viszont inkább megosztó figura” – mondta a Financial Timesnak a miniszterelnökről Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese. Marin ellenfelei ugyanis azzal vádolták a szocdem politikust, hogy csúcsra járatná az államadósságot – miközben szerinte ennek nem a finn gazdaságpolitika az oka, hanem a háború és a járvány okozta válság kezelése.

A kampányban a főbb kérdések azok voltak, hogy jöjjenek-e megszorítások az állami költségvetésben; meddig egészséges duzzasztani az államadósságot; és hogyan állíthatják növekedő pályára a finn gazdaságot. Emellett szóba került az oktatáspolitika, illetve a klímavédelem is. A választás hátteréről és a fontosabb kampánytémákról itt írtunk bővebben.

Az viszont nem igazán ütötte meg a finn politikai közbeszéd ingerküszöbét, hogy a miniszterelnök mit csinál a szabadidejében, annak ellenére, hogy a róla készült táncolós, bulizós videók a nemzetközi porondon nagy visszhangot kavartak. Ahogy arról a Sanna Marinról szóló portrécikkünkben írtunk, a kormányfő – mint általában egy fiatal felnőtt – fesztiválokra is szokott járni, barátaival néha táncol és énekel, sőt, néhányukat még a miniszterelnöki rezidenciára is meghívta. Bár Marin politikai ellenfelei erre botrányt kiáltottak, a miniszterelnök szerint az a botrány, hogy nőként más mércével mérik őt, mint férfi politikustársait.

Irány a NATO

Sanna Marin Finnország valaha volt legfiatalabb miniszterelnökeként vette át a pozíciót 2019-ben. Nem sokkal hivatalba lépése után, 2020 elején kitört a koronavírus-járvány, amiben gyorsan bizonyította rátermettségét, írja a Financial Times. Finnország az egyik legkevésbé érintett európai országként került ki a járványból, amit részben lehet ugyan magyarázni az ország relatív földrajzi elszigeteltségével, részben viszont hozzájárult Marin határozott fellépése is.

A Covid-járvány alábbhagyásával sem lett könnyebb dolga a kormányfőnek: 2022 februárjában Oroszország inváziót kezdett Ukrajna ellen, amire Európa más országaihoz hasonlóan a finn közvélemény is hevesen reagált. Nem véletlenül: Oroszország leghosszabb nyugati határszakasza Ukrajna után Finnországgal közös, az 1340 kilométeres határszakaszt pedig eddig alig védte valami. Finnország közvéleménye pedig pillanatok alatt fordult a semlegesség felől a nyugati kapcsolatok megerősítése felé.

Bár az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió megindulásakor Sanna Marin még nem támogatta a finn NATO-tagság ötletét, a közvélemény fordulata miatt végül ő és a hidegháború alatti finlandizációt támogató Szociáldemokrata Párt is beállt a nyugati katonai elköteleződés mögé. 2022 áprilisában Svédországgal együtt benyújtották csatlakozási szándékukat a NATO-hoz. Az idáig vezető útról bővebben itt írtunk.

Ahhoz viszont hosszú hónapok kellettek, hogy erről meggyőzzék Törökországot, Ankara ugyanis kezdetben blokkolta a finn-svéd csatlakozási tárgyalásokat, mielőtt a tavaly júniusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok megegyeztek: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt. A döntés véglegesítéshez azonban a harminc tagország parlamentjeinek jóváhagyása is kellett, szeptember végéig 28-an ratifikálták is a csatlakozási kérelmeket. A törökök mellett pedig Orbán Viktor is beállt az időhúzásba a finn–svéd csatlakozás ratifikálásával, a két ország parlamentje pedig egészen március végéig nem szavazta meg a finnek csatlakozását (a svédeket pedig még azóta sem).

Miután ez viszont megtörtént, a következő kormányfő vezetheti majd be Finnországot a katonai szövetségbe. A finn-orosz határszakasz egy részén a csatlakozási kérelem beadása óta elkezdték egy vasfüggöny felhúzását. A 200 kilométeren át húzódó, három méter magas, szögesdróttal fedett acélkerítés várhatóan 2026-ra lesz teljesen kész.