Válság kopogtat Magyarország ajtaján, a kormány kifogyott a pénzből, de Orbán ünnepi beszédében egyensúlyról és stabilitásról szónokolt

2022. október 24. – 07:45

frissítve

Válság kopogtat Magyarország ajtaján, a kormány kifogyott a pénzből, de Orbán ünnepi beszédében egyensúlyról és stabilitásról szónokolt
Orbán Viktor Zalaegerszegen október 23-án – Fotó: Ajpek Orsolya / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Új arcát mutatta vasárnap ‘56 ünnepe. Nem a kormányé és még csak nem is az ellenzéki pártoké volt a főszerep, hanem a Budapest utcáin összegyűlő tüntetőké, akik a magyar közoktatás jövőéért vonultak fel ismét. Az oktatás nélkül nincs jövő jelmondatával felvonulókkal ellentétben a Orbán Viktor nem nyílt téren, hanem vidéken, Zalaegerszegen, zárt körű rendezvényen emlékezett meg 1956-ról és annak üzenetéről.

Orbán Viktor a Mindszenty József Látogatóközpont új épületének átadásán beszélt Zalaegerszegen. A rendezvény helyszínét kordonnal zárták el, a környéken élőket már szombaton is csak személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával engedték otthonaikba. A kissé rekedt hangú miniszterelnök beszéde elején reagált arra, hogy miért nem Budapesten emlékeznek meg a forradalomra. „A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni.” Orbán szerint a baloldal nem érti, hogy Budapest nem azonos az egész országgal, és 1956 nem egy város, hanem az egész ország, az egész nemzet forradalma volt.

Orbán beszédének vezérmotívuma az árulás volt. A biztonsági játékot játszó miniszterelnök Zalaegerszegen azt fejtegette, hogy 1956-ban volt esélye Magyarországnak kivívnia a szabadságát, a Nyugat árulása miatt bukott el a forradalom. A történészek azonban mást mondanak: Magyarország sorsát Moszkvában pecsételték meg: a szovjet pártvezetés nem engedte hazánk kiszakadását a birodalom érdekszférájából.

A Reuters arról számolt be, hogy beszédében Orbán gazdasági stabilitást previzionált Magyarország számára. A kormány jövőre is fenntartja a gazdaság egyensúlyát és megtartja a háztartások energiaszámláinak felső határát, még akkor is, amikor az Európai Unió „gazdasági válságba” csúszik – idézte Orbánt a hírügynökség.

„Háború keleten és gazdasági válság nyugaton” – vázolta fel a meglátása szerinti helyzetet a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy „pénzügyi válság és gazdasági recesszió van az EU-ban”.

„1956-ban megtanultuk, hogy a nehéz időkben egységre van szükség... megőrizzük a gazdasági stabilitást, mindenkinek lesz munkája, megtarthatjuk az energiaszámlák felső határának rendszerét, és a családok nem maradnak magukra” – mondta.

A gazdasági és politikai elemzők szerint azonban válság kopogtat Magyarország ajtaján, a kormány kifogyott a pénzből.

A gáz- és villanyszámla-korlátozás Orbán politikájának egyik legfontosabb eleme volt, de a rendszer költségei idén az emelkedő energiaárak miatt megnőttek, ami hatalmas terhet ró az állami költségvetésre. A kormány augusztus 1-jétől kénytelen volt feloldani a felső határt a magasabb fogyasztású háztartások esetében.

A végrehajtó testületnek decemberben kell megvitatnia a 2023-as költségvetés módosításait. A júliusban elfogadott költségvetés jövőre 4,1%-os gazdasági növekedést prognosztizált, míg az infláció 5,2%-os volt – ezt az előrejelzést azóta a hirtelen kétszámjegyű áremelkedés felülmúlta.

Az infláció szeptemberben meghaladta a 20%-ot, és még mindig emelkedik, miközben a gazdasági növekedés jövőre várhatóan 1%-ra lassul.

Magyarország, amely még mindig Oroszországból importálja gáz- és olajszükségletének nagy részét, az energiaárak ugrásszerű emelkedését tapasztalja, ami növelte a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiányát, amely a központi bank szerint idén elérheti a GDP közel 8%-át.

A forint a hónap elején rekordalacsony szintre zuhant mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami arra kényszerítette a központi bankot, hogy október 14-én rendkívüli intézkedésként kamatot emeljen.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!