Putyin aláírta a négy ukrán terület elcsatolását

Vlagyimir Putyin orosz elnök magyar idő szerint péntek délután fél háromkor ünnepélyes beszédet tartott abból az alkalomból, hogy Oroszország négy ukrán megyét csatol saját területéhez. A beszédet követően Putyin, a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői aláírták a csatlakozási szerződést.

A Putyin által aláírt dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell, de ez nyilván csak formalitás. A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.

Többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elsők között írta ki Putyin beszéde után a Twitterére, hogy „az illegális annexió” semmin nem változtat, az orosz megszállók által illegálisan elfoglalt minden terület Ukrajna földje, és „mindig is ennek a szuverén országnak a része lesz”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bohózatnak” nevezte az annexiós bejelentést, és jelezte, beadják gyorsított eljárásban a NATO-csatlakozási kérelmet. Az USA új szankciókat és vízumkorlátozásokat vezethet be Oroszországgal szemben. A reakciókról bővebben itt olvashatnak.

Putyin megint a Nyugatot ostorozta

Putyin a beszédben bejelentette, hogy „négy új régiója van Oroszországnak”, mivel szerinte a négy érintett megyében lakók „világosan kinyilvánították akaratukat”. Putyin arra hivatkozott, hogy az ENSZ alapokmányának 1. cikkelye egyébként is deklarálja, hogy a népeknek jogukban áll az önrendelkezéshez, ráadásul állítása szerint az ott élők „embertelen terrorista” népirtásnak voltak kitéve (az invázió egyik ürügyéül is szolgáló vád igazságtartalmáról itt írtunk).

A bevezető szavakat követően Putyin egy perc néma tisztelgést kért a Kreml dísztermében ülő hallgatóságától a „bátor katonák” emlékére, akik a most Oroszországhoz csatolt területekért vesztették életüket.

Putyin azt mondta, azt akarja, hogy Kijevben és a Nyugaton mindenki megértse, hogy a Donbaszban élők örökre orosz állampolgárok lesznek, az annexió végleges és nem alku tárgya. Azt ígérte, hogy Oroszország újraépíti a városokat és falvakat, fejleszti az infrastruktúrát – azt nem említve, hogy a károk nagy része az orosz erők támadásainak köszönhető –, az egészségügyet és az oktatást.

Putyin megszólította a „különleges katonai műveletek”-ben (ahogy Oroszországban a háborúra hivatkoznak) részt vevő katonákat és az ő családjaikat, hogy elmagyarázhassa nekik, miért is harcolnak. Megismételte azon korábbi állítását, hogy Ukrajna Oroszország része, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajna támogatásával akarja „megtörni” Oroszországot, melyet részekre akar szabdalni.

Putyin a Nyugat ármánykodásait a nyugati elit „mohóságára” vezette vissza, szerinte Oroszországot már a Szovjetunió felbomlása óta „gyarmatosítani” akarják, meg akarják szerezni „technológiai fejlesztéseit”, és el akarják törölni kultúráját. Ennek érdekében vívnak ellene „hibrid háborút”.

Nem akarnak egy szabad társadalmat, azt akarják, hogy rabszolgák legyünk! (…) Nincs szükségük Oroszországra, nekünk van szükségünk Oroszországra!

Az orosz elnök arról is elmélkedett, hogy a Nyugat azt gondolja, hogy civilizációja és neoliberális kultúrája mindenki számára az „aranystandard”-ot jelenti, és egyoldalúan dönti el, kinek van és kinek nincs joga az önrendelkezéshez.

Putyin a beszédében felszólította Ukrajnát, hogy azonnal fejezzen be minden katonai műveletet és a háborút, „amit 2014-ben indítottak”. Azt mondta, hogy a kijevi vezetésnek vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, amire ők – szerinte – nyitottak voltak. Azonban a „népszavazásokra” utalva kijelentette, hogy az ukrán hatóságoknak „tiszteletben kell tartaniuk az emberek akaratát”, azt is kijelentette, hogy az annexió végleges és nem alku tárgya. „Minden erőnkkel meg fogjuk védeni a területünket, és mindent megteszünk az emberek biztonságáért.”

Putyin az energiaválságot nem az általa indított háborúra vezette vissza, szerinte ez „sokévnyi elhibázott politika” eredménye. Beszédében az Északi Áramlat két gázvezetékét megrongáló robbantásokkal közvetve az Egyesült Államokat és a briteket vádolta, és szerinte a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetést is az USA indította el. Putyin azt is mondta, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst nukleáris fegyver bevetésére 1945-ben.

A beszédet követően aláírták a csatlakozási szerződést, majd a jelenlévők elénekelték az orosz himnuszt, az aláírók pedig barátságos kézfogások és vállveregetések közepette búcsúztak el a közönségtől.

Azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még Putyin beszéde előtt megerősítette, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egészét annektálni akarják – miközben utóbbinak 40 százaléka most is ukrán ellenőrzés alatt áll –, azonban Herszon és Zaporizzsja megyék (utóbbi felén is Ukrajna az úr) esetében erre nem adott egyértelmű választ.

A „népszavazásos” területrablás története röviden

Miután Oroszország szeptember elején a meglepetésszerű ukrán ellentámadás után kénytelen volt visszavonulni Harkiv-Izjum térségében, a Kreml két komoly lépésre szánta el magát: egyfelől elvileg részleges, a gyakorlatban ennél általánosabbnak tűnő mozgósítást rendelt el, másfelől pedig villámgyorsan lezavarta a megszállt területeken hónapok óta tervezett, de mindig halogatott „népszavazásokat” az adott régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról. A referendumok négy ukrán megyét, Donyecket, Luhanszkot, Herszont és Zaporizzsját érintettek (előbbi kettő 2014 óta részben orosz bábállamok irányítása alatt áll).

A szeptember 23. és 27. között lebonyolított voksolás semmilyen tekintetben nem felelt meg a népszavazásokkal kapcsolatos legelemibb követelményeknek sem. Nem volt például lehetőség arra, hogy az Ukrajnától való elszakadást ellenzők is kampányt folytassanak, sőt, kampányidőszak sem volt. A szabályok végig ködösek voltak, az infrastruktúra és a választói névjegyzék hiányos, a szavazók egy részét orosz katonák és milicisták hajtották az urnákhoz, a hivatalosan bejelentett részvételi arányok és eredmények is teljesen irreális számokat tartalmaztak.

Az Ukrajna területének 15 százalékát elcsatoló népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

Ennek ellenére a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői az eredményekre hivatkozva csütörtökön gyorsan le is tudták a csatlakozási tárgyalásokat, Putyin pedig „a népek önrendelkezésének elvére” hivatkozva pénteken előbb elismerte a herszoni és zaporizzsjai területek függetlenségét (ezt az ukrajnai invázió február 24-i kezdete előtt tette meg a luhanszki és donyecki szakadárokkal), majd pedig aláírta a dokumentumokat arról, hogy ezeket az Orosz Föderációhoz csatolják.

António Guterres ENSZ-főtitkár még csütörtökön arról beszélt, hogy ez a folyamat összeegyeztethetetlen a nemzetközi jogi keretekkel, és el kell ítélni. „Mindez csak el fogja húzni a globális gazdaságra, különösen a fejlődő államokra gyakorolt drámai hatásokat, és akadályozni fogja lehetőségeinket, hogy életmentő segélyeket szállíthassunk Ukrajna-szerte és azon túl is” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy az „álnépszavazások” nem változtatnak a valóságon. Kijelentette, hogy Ukrajna területi egységét vissza fogják állítani, és keményen reagálnak majd arra, hogy Oroszország elismeri a népszavazások eredményeit. Kijev leszögezte, nem törődik azzal, hogy Oroszország hogyan értelmezi a megszálló csapatai elleni hadműveleteket, és folytatja az inváziós erők kiszorítását az ország nemzetközileg elismert határain túlra.

Az Egyesült Államok korábban jelezte, hogy további szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben a népszavazások miatt, és az Európai Bizottság is egy újabb szankciós csomagot javasolt.