Eldőlt, a Thatchert imitáló Liz Truss lett Boris Johnson utódja

Legfontosabb

2022. szeptember 5. – 14:40

frissítve

Eldőlt, a Thatchert imitáló Liz Truss lett Boris Johnson utódja
Liz Truss érkezik a pártvezetői kampány utolsó vitájára a Wembley Arénában 2022. augusztus 31-én – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A szavazás pénteken véget ért, helyi idő szerint hétfőn délben pedig bejelentették az eredményt is: Liz Truss eddigi külügyminisztert választotta meg pártvezetőnek a brit Konzervatív Párt tagsága.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a 47 éves Truss lesz a júliusban lemondott Boris Johnson utódja, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke.

Az eredményt a párt vezetőválasztásért felelős bizottságának elnöke jelentette be. Truss a szavazatok 57 százalékát szerezte meg, míg Rishi Sunak korábbi pénzügyminiszter, Boris Johnson megbuktatásának egyik kulcsfigurája 43 százalékot kapott. Ezzel lezárult a végére sárdobálássá fajult verseny a Downing Streetért.

A vezetőválasztási folyamat azután indult el, hogy a sorozatos botrányokba belebukott Johnson bejelentette lemondását. A választás folyamatáról és a jelöltekről itt, Johnson távozásának körülményeiről pedig itt írtunk bővebben.

Liz Truss lesz az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke, és már a negyedik brit kormányfő hat év alatt. A kormányfőváltás azonban csak kedden válik majd hivatalossá. Az Egyesült Királyságban ugyanis a királynő nevezi ki a miniszterelnököt, akit a mindenkori kormánypárt javasol.

Johnson júliusban csak a pártvezetői tisztségből távozott, a hivatalos lemondását kedden fogja személyesen tudatni II. Erzsébettel a királynő skóciai birtokán. Közvetlenül Johnson audienciája után fogadja majd a királynő Trusst, hogy hivatalosan is felkérje a miniszterelnöki pozícióra.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán közös képet rakott ki Truss-szal, és azt írta, hogy „mindig nagyon korrekt” tárgyalópartnere volt kollégaként:

Köszönetet mondott Boris Johnsonnak

Az eredmény kihirdetése után Truss rövid beszédet intézett a Konzervatív Párt tagjaihoz, illetve a nemzethez. Az új pártvezető viccelődve „a történelem egyik leghosszabb állásinterjújának” nevezte a csaknem két hónapos kampányt, és köszönetet mondott támogatóinak.

Truss külön köszönetet mondott „barátjának”, a távozó Boris Johnsonnak, hogy véghez vitte a brexitet, hogy megsemmisítő vereséget mért a munkáspárti Jeremy Corbynra a 2019-es választáson, és hogy szembeszállt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és kiállt Ukrajna mellett.

A korábbi külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy véghez fogja vinni „merész tervét”, és csökkenteni fogja az adókat, miközben megerősíti a brit gazdaságot. Ezenkívül kijelentette, hogy kezelni fogja az egekbe szökő energiaárak okozta gondokat és az ellátási problémákat is. Beszédét azzal zárta, hogy a vezetésével a Konzervatív Párt nagyszerű győzelmet arat majd a 2024-es választásokon.

A brit szavazók kevesebb mint 1 százaléka voksolhatott csak

A Konzervatív Párt nagyjából 160 ezer fős tagsága július 22. és szeptember 2. között adhatta le voksát levélben Trussra és Sunakra, előtte a párt parlamenti frakciója szűkítette kétfősre a 11 induló mezőnyét. Azokban a fordulókban még rendre Sunak végzett az élen, a végeredmény azonban nem jelent igazán meglepetést, a párttagság szimpátiáját mutató felmérések ugyanis már előre jelezték Truss magasabb támogatottságát.

Boris Johnson, Priti Patel, Liz Truss és Rishi Sunak a parlament alsóházában 2022. június 15-én – Fotó: Jessica Taylor / AFP
Boris Johnson, Priti Patel, Liz Truss és Rishi Sunak a parlament alsóházában 2022. június 15-én – Fotó: Jessica Taylor / AFP

A 160 ezer konzervatív párttag az Egyesült Királyság szavazópolgárainak mindössze 0,3 százalékát teszi ki. Ráadásul a londoni Queen Mary Egyetem kutatása szerint 58 százalékuk 50 év feletti, 63 százalékuk férfi és 80 százalékuk a brit lakosság gazdagabb rétegeiből kerül ki. Tehát egyáltalán nem reprezentálják a brit szavazókat demográfiailag.

A brit szavazók azonban nem számíthatnak új parlamenti választásokra a közeljövőben, ahol véleményt nyilváníthatnának Truss személyéről. Ehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt időszakban Theresa May és Boris Johnson is a párt vezetőválasztási folyamata alapján lett miniszterelnök, mielőtt választáson is megmérette volna magát.

A következő választásig alapesetben még 2,5 év van hátra, és bár a konzervatívok papíron kiírhatnának hamarabb is választást, ez jelenleg egyáltalán nem áll érdekükben, ugyanis hátrányuk nagyjából 10 százalék a Munkáspárttal szemben.

Liberális demokrata aktivistából konzervatív miniszterelnök

Az 1975-ben született Truss egy kifejezetten baloldali beállítottságú családban nőtt fel. Egy 2012-es interjúban arról beszélt, hogy szülei még a Munkáspártnál is balosabbak voltak, anyja a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő kampány aktivistája is volt. Truss anyjával már 7 éves korában tüntetésekre járt, így hamar belecsöppent a politika világába.

Gimnazista évei alatt azonban nem a Munkáspárthoz, hanem a politikai palettán eggyel jobbra (de a konzervatívoktól határozottan balra) elhelyezkedő Liberális Demokratákhoz csatlakozott. 1993-ban felvették az Oxfordi Egyetemre, ahol folytatta a politizálást a „libdemek” színeiben.

Ekkortájt főleg azzal próbált kitűnni a párton belül, hogy olyan radikális ügyek mellett kezdett el kampányolni, mint a kannabisz legalizálása és a monarchia eltörlése.

Utóbbi mellett a párt 1994-es kongresszusán is felszólalt, aminek előbukkanó felvétele a mostani pártvezetői kampány során nagyot futott a brit közösségi médiában.

Professzionális Thatcher-imitátor

Truss azonban már fiatal liberális demokrata aktivistaként is nyíltan beszélt arról, hogy mennyire felnéz Margaret Thatcher konzervatív miniszterelnökre (ami több párttársában is megrökönyödést keltett). Utolsó egyetemi évei alatt pedig fokozatosan eltávolodott a liberális eszméktől, és 1996-ban belépett a Konzervatív Pártba.

Kombóképen Margaret Thatcher korábbi brit miniszterelnök 1987. március 29-i moszkvai látogatásán és Liz Truss brit külügyminiszter 2022. február 17-én Kijevben – Fotó: Daniel Janin / AFP
Kombóképen Margaret Thatcher korábbi brit miniszterelnök 1987. március 29-i moszkvai látogatásán és Liz Truss brit külügyminiszter 2022. február 17-én Kijevben – Fotó: Daniel Janin / AFP

A Thatcher iránti áhítat később is megmaradt, olyannyira, hogy az elmúlt években tudatosan imitálni kezdte a Vasladyt, azt remélve, hogy ez majd szavazatokat hoz neki (ami úgy tűnik, hogy be is jött). Az elmúlt hónapokban számos hivatalos fotó is készült róla, amely hasonló helyzetben ábrázolja őt, mint a korábbi miniszterelnök ikonikus képei, legyen az tankon kocsikázás vagy szőrmekucsmában sétálás a moszkvai Vörös téren. Ezenkívül az első miniszterelnök-jelölti vitán is „Thatchernek öltözött”.

Az egyetem után a versenyszférában helyezkedett el (többek között a Shellnél dolgozott), ám nem mondott le politikai ambícióiról. 2006-ban önkormányzati képviselőnek választották egy londoni kerületben, 2010-ben pedig sikerült bekerülnie a parlamentbe a konzervatívok színeiben.

Innentől gyorsan ívelt felfelé a karrierje.

David Cameron 2012-ben oktatásügyi helyettes államtitkárnak, majd 2014-ben környezetügyi miniszternek nevezte ki. Theresa May kormányában 2016-tól igazságügyi miniszter lett, Boris Johnson alatt pedig előbb 2019-ben külgazdasági, majd 2021-től külügyminiszter.

Truss külügyminiszterként az Európai Unióval régi-új ütközőpontot jelentő északír protokoll kérdésében képviselt kemény álláspontjával és eltökélt ukránpártiságával szerzett magának hírnevet. Előbbinél gyakran felróják neki, hogy hirtelen jött EU-ellenessége érdekesnek hat úgy, hogy a 2016-os brexitnépszavazás idején még maradáspárti volt, míg az ukrajnai háborút megelőző diplomáciai útjain többször vétett komolyabb bakikat. A kampány utolsó napjaiban az Egyesült Királyság legfőbb európai szövetségesének, Emmanuel Macron francia elnöknek is sikerült odaszólnia, ami újabb kérdéseket vetett fel diplomáciai képességeivel kapcsolatban.

Truss egyébként azon kevés kabinettag közé tartozott, akik a Sunak és a Sajid Javid volt egészségügyi miniszter által kirobbantott, Johnson elleni lázadás elejétől a végéig hűségesek maradtak a most távozó kormányfőhöz. Többen úgy vélik, hogy ez a hűség is kifizetődött neki a párttagság körében (noha Johnson népszerűsége mélypontra jutott, a tory szavazók többsége szerint hiba volt az elmozdítása).

Adócsökkentéssel segítené az elszálló energiaárakkal küzdő választókat

Jelenleg az Egyesült Királyságban a legforróbb téma a gazdaság, az infláció és az egekbe szökő energiaárak. Így aztán nem volt meglepő, hogy Truss pártelnöki kampányában is hangsúlyos szerepet kapott a gazdaságpolitika, ahol thatcheri mintára az adócsökkentést és a befektetésbarát környezet megteremtését tekinti a romló gazdasági kilátások megoldásának.

A kampány során azt is bejelentette, hogy segélyekkel is segítené az elszálló energiaárakkal küzdő választókat, ettől az ígéretétől azonban hamar visszatáncolt. Hasonló 180 fokos fordulatra kényszerült azt követően is, hogy bejelentette, több milliárd fontot spórolna azzal, hogy megvágja a közszolgák fizetését.

A Jaguar Land Rover solihulli üzemének látogatásán 2022. augusztus 23-án – Fotó: Jacob King / AFP
A Jaguar Land Rover solihulli üzemének látogatásán 2022. augusztus 23-án – Fotó: Jacob King / AFP

Truss összes kampányígéretéről a Politico közölt egy óriási gyűjtést a napokban. Ebből kitűnik, hogy Trussnak rengeteg ambiciózus terve van, ezek konkrét kivitelezésének mikéntje azonban a homályba vész. Kérdéseket vet fel az is, hogy a választóknak elég lesz-e az adócsökkentés az egyetlen év alatt ötszörösére növő energiaárak fedezésére, miközben a Munkáspárt inkább az energiaárak befagyasztásával kampányol. Igaz, a kampány utolsó napjaiban felmerült, hogy Truss is ehhez folyamodhat a következő hónapokban, noha augusztus közepén még határozottan ellenezte ezt.

Az egész helyzetet pedig külön nehezíti, hogy terveihez – köztük a legfontosabbhoz, az adócsökkentéshez – Trussnak pénzre lenne szüksége, miközben a brit gazdasági kilátások egyre borúsabbak.

Az angol nemzeti bank augusztusi előrejelzése szerint 12 hónapos folyamatos gazdasági visszaesés fog következni az év végétől. Így aztán Truss egyből a mély vízbe fog kerülni, és kisebb csoda lesz, ha sikerülne leküzdenie az egyre tornyosuló gazdasági gondokat, miközben az időközi választásokban is megmutatkoztak a konzervatívok gondjai az ellenzékkel szemben.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!