Megszületett a gabonaexportról szóló megállapodás, a donbaszi szakadárok kitiltották a Google-t

Denisz Smihal miniszterelnök szerint Ukrajnában idén már 6,5 tonna terményt betakarítottak.

Smihal nem részletezte, hogy egész pontosan miből és mennyit.

Az ukrán kormány közben teljes gőzzel támogatja az agrárszektort Smihal szerint, eddig már 40 milliárd hrivnya (424 milliárd forint) értékben osztottak ki kölcsönöket.

Smihal bejelentése azt a hírt követte, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott, újraindulhat az ukrán gabona exportja a Fekete-tengeren keresztül, amivel csökkenthetik a világ élelmiszerhiányát és a növekvő árakat is.

(Sky News)

Az Európai Unió újabb 500 millió eurós (nagyjából 198 milliárd forintos) katonai segélyt hagyott jóvá az Európai Békekeret (EPF) szabályozása alatt.

A segély arra szolgál, hogy megerősítse az ukrajnai fegyveres erők támogatását, és megvédje az ukrajnai civileket az orosz katonai agressziótól

Az újabb segéllyel együtt az EU már 2,5 milliárd euró értékben támogatta Ukrajnát.

(EPF)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elmondta az orosz állami tévécsatornának, hogy nem fognak azzal visszaélni, hogy az engedélyezett gabonaexport miatt megnyílnak az ukrán kikötők.

„Oroszország vállalta azokat a kötelezettségeket, amiket ez a dokumentum előír. Nem fogjuk kihasználni, hogy a kikötők nyitva lesznek. Elköteleződtünk” – mondta a tévének Sojgu.

A bőséges szankciókkal sújtott orosz milliárdos, Roman Abramovics ott ült a pódium előtt, amikor a felek aláírták a Fekete-tengeri gabonaexport újraindítását.

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról péntek délután.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. A főtitkár felszólította Oroszországot és Ukrajnát az egyezmény maradéktalan betartására.

A megállapodást az isztambuli Dolmabahce-palotában írták alá.

Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhat az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatja a gabona- és műtrágyaszállításokat.

(MTI)

Robert Mardini, a Nemzetközi Vöröskereszt főigazgatója szerint az, hogy újraindulhatott a gabonaexport a Fekete-tengeren, életmentő azok számára, akik nehezen tudnak ételt adni a családjuknak.

„Sehol sem lehetett jobban érezni a következményeket, mint azokban a közösségekben, amiket a háború és a klímaváltozás már így is erősen érintett” – mondta a közleményében Maldini.

A főigazgató szerint az utóbbi hat hónapban az alapvető élelmiszerek ára Szudánban 187 százalékkal, Szíriában 86 százalékkal, Jemenben 60 százalékkal, Etiópiában 54 százalékkal nőtt a 12 hónappal korábbai árakhoz képest.

(The Guardian)

Megszületett egy megállapodás az ukrán gabonaexportról – írja a Guardian. Ez alapján újraindulhat az ukrán élelmiszerexport a Fekete-tengeren, amivel – ha minden jól megy – elkerülhető a globális élelmezési válság.

Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre, valamint jelentős árpa- és kukoricaexportőr. A blokád feloldásával öt hónap után újra elindulhatnak a szállítmányok Dél-Ukrajnából.

A Törökországban tartott tárgyalásokat lezáró ceremónián részt vett António Guterres, az ENSZ főtitkára, valamint Recep Tayyip Erdoğan is. Mihajlo Podoljak, Ukrajna főtárgyalója azonban kihangsúlyozta, hogy a két fél nem egymással egyezett meg.

Ukrajna és Oroszország az ENSZ-szel és Törökországgal ír alá egy-egy ugyanolyan egyezményt, mert Ukrajna nem hajlandó semmit sem aláírni Oroszországgal közösen. A másik feltételük volt, hogy az oroszok sem a szállításban, sem az ukrán kikötők ellenőrzésében nem vehetnek részt. Provokáció esetén azonnali katonai választ ígért.

Ha felmerül az igény egyes szállítmányok ellenőrzésére, akkor azt egy nemzetközi csapat végzi el török vizeken.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 300 ukrán katona halt meg a tegnapi kramatorszki rakétatámadásba – írja a Guardian. Ahogy tegnap mi is megírtuk, a helyi vezetés két iskolát is lebombázott a régióban. A terület vezetője szerint a támadásban 85 magánház és egy ötemeletes épület is megsérült.

Az oroszok szerint a Feketeszázak nevű, nacionalista szervezet tagjai tartózkodtak az épületben, amit szétlőttek. A katonák mellett elvileg még 40 egységnyi különleges felszerelést is elpusztítottak. A Wikipédia szerint a Feketeszázak egy orosz monarchiapárti nacionalista szervezet volt a 20. század elején, és határozottan ukránellenesek voltak.

Az állításokhoz semmiféle bizonyítékot nem adtak, és nem lehet független forrásból megerősíteni a hírt. Az AP azt írja, hogy a katasztrófavédelem végzett a romoknál, és három holttestet találtak. Az ukrán katasztrófavédelem korábbi közleménye szerint akkor még csak egy holttestet találtak, és még két embert kerestek.

Azt is állítják, hogy július 5 és 20 között több, Amerikából érkező Himars rakétarendszert is megrongáltak, valamint elvileg lelőttek 12 ukrán drónt. Ezt sem lehet megerősíteni, és erről sem adtak ki bizonyítékot.

Eközben az ukrán katasztrófavédelem azt írja, hogy az invázió kezdete óta csak Mikolajivban 3537-szer riasztották őket robbanószerek miatt. A régióban 2998 robbanószert hatástalanítottak, csak csütörtökön 39-et. A Telegramon azt írják, hogy február 24-e óta 164 728 bombát hatástalanítottak.

Az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság (DPR) kitiltja területéről a Google-t – írja a Guardian. A döntést azzal indokolják, hogy szerintük a techóriás oroszellenes tartalmakat népszerűsített.

„Ukrajna és a Nyugat embertelen propagandája már régen átlépett minden határt. Valóságos üldözés folyik az oroszok ellen, erőltetik a hazugságokat és a dezinformációt”

– írta Denisz Pusilin, a DPR vezetője.

Szerintük a Google keresője az amerikai kormány utasítására nyíltan támogatja „a terrorizmust, erőszakot minden orosz, és főleg a donbaszi lakos ellen”. Azt írja, hogy ez nem tegnap kezdődött, de innentől nem kell elfogadniuk.

„Úgy döntöttünk, hogy blokkoljuk a Google-t a DPR területén. Ezt teszik minden társadalomban, ahol bűnözők vannak: elszigetelik őket a többi embertől”

– magyarázzák.

Azt ígérik, hogy ha a Google visszatér a „jog, az erkölcs és a józan és fősodrába”, akkor nem korlátozzák tovább a működését.

A DPR-t csak három ENSZ-tagállam ismeri el: Oroszország, Szíria és Észak-Korea.

Az orosz kormány lekorlátozta, hogy néhány nem baráti ország hány új munkavállalót vehet fel az oroszországi képviseletére – áll a rendeletben. A dokumentum csak a kormány orosz nyelvű oldalán érhető el, az angol nyelvűn nem, és ugyan az a címe, hogy „A kormány kibővítette a barátságtalan külföldi országok listáját” („Правительство расширило перечень недружественных иностранных государств”), valójában nem írnak új országokról.

Ehelyett a rendelet arról szól, hogy barátságtalan tettek miatt korlátozzák vagy teljesen megtiltják egyes országoknak, hogy az oroszországi képviseleteikre hány új embert vehetnek fel. Az új rendelet szerint

• Görögország 34,
• Dánia 20,
• Szlovákia 16,
• Szlovénia és Horvátország pedig 0 új embert vehet fel.

Májusban hasonló szankciókat vezettek be a cseh és amerikai képviseletek ellen. Jelenleg 48 ország szerepel a nem baráti országok listáján, például Albánia, Kanada, az Egyesült Királyság és a teljes Európai Unió.

Az oroszok próbálják bevenni a Vuhlehirszka hőerőművet, de az ukrán erők egyelőre visszaverték a támadásokat – írja a brit védelmi minisztérium a Twitteren. Az oroszok továbbra is a Kramatorszk és Sziverszk körüli területeket ágyúzzák.

Csütörtökön több légicsapás is érte Mikolajivot, a polgármester szerint hét légvédelmi rakétával infrastrukturális célpontokat találtak el az oroszok. A Guardian szerint Luhanszk ukrán kormányzója azt írta, hogy az oroszok már a tartalékaikat használják, így szinte minden területet ért támadás, amit az orosz ágyúk elértek az elmúlt napokban.

A brit hírszerzés szerint az inváziós erők már földi célpontokra lőnek a légvédelmi rakétáikkal, mert hiánycikké vált a földi célpontok ellen használt lőszer.

„Az oroszok az invázió kezdete óta szinte biztosan S-300-as és S-400-as stratégiai légvédelmi rendszereket telepítettek Ukrajna közelébe, amelyeket nagy hatótávolságú repülőgépek és rakéták lelövésére terveztek”

– áll a brit jelentésben.

Ezek a fegyverek viszonylag kis robbanófejjel vannak felszerelve, és első sorban repülőgépek ellen lettek kifejlesztve. Ettől függetlenül nyílt terepen tartózkodó katonákra és könnyű szerkezetű épületekre komoly veszélyt jelenthetnek, de megerősített falakon nem valószínű, hogy át tudnak hatolni.

„Nagy az esélye annak, hogy ezek a fegyverek nem találják el a kívánt célpontot és polgári áldozatokat okoznak, mivel a rakétákat nem erre találták ki, és a személyzetük kevéssé van kiképezve az ilyen feladatokra”

– írják.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy továbbra is támogatják az afrikai országokat a gyarmatosítók elnyomása alóli felszabadulásért folytatott küzdelemben – írja az orosz külügyminisztérium a Twitteren.

„Szolidárisak vagyunk a dekolonizációs folyamat befejezésére irányuló követelésekkel”

– írja a minisztérium.

Oroszország későn kapcsolt, így nem tudott beszállni a gyarmatosító európai nagyhatalmak közé. 1889-ben ugyan 150 kozák (köztük nők és gyerekek) elfoglalt egy etióp falut, Sagallót, de végül nem sikerült megalapítaniuk Új Moszkvát.

Magyarország területére 2022. július 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 6891 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6310 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – áll az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

A beléptetettek közül a rendőrség 342 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, hogy megszerezzék a végleges okmányokat.

Budapestre 47 ember, köztük 26 gyermek menekült a háború elől vonattal.

• Szergej Lavrov külügyminiszter kijelölte az orosz erők következő célpontjait: Herszon és Zaporizzsja megyéket.
• Az USA újabb HIMARS-okat küld Ukrajnának, ezzel már 16 ilyen mobil, nagy hatótávolságú precíziós tüzérségi egység lesz az ukrán seregben, amikkel messzebbről elérik az oroszokat, mint azok őket.
• Újra elindult a gázszállítás Európa felé az Északi Áramlat 1 vezetéken.
• Szijjártó Péter Moszkvába utazott, Lavrovval tárgyalt, közös sajtótájékoztatót is tartottak.
• Az EU elfogadta a hetedik szankciócsomagot Oroszország ellen.
• Az ukrán atomenergetikai hivatal szerint az oroszok felfegyverzett erőddé alakítják a zaporizzsjai atomerőművet, ami a létező összes biztonsági szabály hajmeresztő áthágását jelenti.
• A BBC értesülései szerint sikerült tető alá hozni a megállapodást, és folytatódhat az ukrán gabonaexport a Fekete-tengeren át, ami a globális élelmiszerkrízis szempontjából nagyon jó hír.

Folytatódik a Telex percről percre tudósítsa az orosz–ukrán háborúról. A konfliktus február 24-én tört ki, amikor Oroszország megtámadta a szomszédját, a harcok eleinte Kijev környékén zajlottak, aztán az oroszok onnan visszavonultak, és az ország keleti, délkeleti részén kezdtek új invázióba. Ez egy ideig lassan, de biztosan haladt előre, rengeteg civil áldozatot szedve az ukrán oldalon, de a modern nyugati tüzérségi eszközök hadrendbe állásával megállni látszik az előrenyomulás, és mindenki az ukrán ellentámadás megindulását várja.

A tegnapi hírfolyamot itt találja.