Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

A 444 írta meg, hogy a budapesti orosz nagykövetség épülete mellé valaki felfestette a járdásra, hogy „Ruszkik haza”. A lap szerint a helyszínen lévő rendőrök megpróbálták lemosni a feliratot, ami nem sikerült, így most letakarva „őrzik”.

A 444 kereste a rendőrséget, ahonnan azt a választ kapták, hogy a VI. Kerületi Rendőrkapitányság rongálás miatt indított eljárást ismeretlen elkövetővel szemben.

Frissítés 13:18: Kollégánk néhány órával később a helyszínen járt, ekkorra a feliratnak már csak a hűlt helyét találta. A nagykövetség mellett egy rendőr strázsál most.

Oroszországban az éves infláció 16,7 százalékra gyorsult az április 1-jével záródott héten – írja az MTI.

Utoljára 2015 márciusában regisztráltak ilyen magas mutatót. Az élelmiszerek ára átlagosan 9,9 százalékkal volt magasabb a múlt héten, mint egy évvel korábban. Most a fogyasztói árak gyakorlatilag stagnáltak, az előzőleg mért 1,16 százalékos heti emelkedés után – áll az orosz gazdasági minisztérium jelentésében.

A héten a zöldségek és gyümölcsök ára 1,4 százalékkal nőtt, a legjelentősebben a vöröshagyma (+14,2 százalék) és a káposzta (+13,2 százalék) drágult. Egyéb élelmiszerek közül a cukor ára 5,1 százalékkal, a rizsé 3,1 százalékkal, a sóé 2,5 százalékkal, a csirkehúsé 2,2 százalékkal, a fekete teáé pedig 1,9 százalékkal emelkedett egyetlen hét alatt.

A márciusra vonatkozó inflációs adatot pénteken délután ismerteti az orosz statisztikai hivatal. Elemzők 16,9 százalékos éves inflációval számolnak a februári 9,2 százalék után.

A brit Shell olaj-és gázipari cég 4-5 milliárd dollár eszközérték-leírással terheli első negyedévi eredményét az Oroszországból történt kivonulás miatt. Az összeg nagyobb a Shell által korábban becsült 3,4 milliárd dollárnál.

A cég vezetői elmondták, hogy a továbbiakban nem vásárolnak olajat azonnali (spot) módon, csak teljesítik az ukrajnai invázió előtt aláírt orosz üzemanyag-vásárlási szerződéseket. „A Shell nem újított meg hosszabb távú szerződéseket az orosz olajjal kapcsolatban, és ezt csak a kormány kifejezett utasítására fogja megtenni. Ugyanakkor jogilag kötelesek vagyunk átvenni az invázió előtt aláírt szerződések alapján vásárolt nyersolajat” – mondja a cég.

A 210 milliárd dollár piaci tőkeértékű Shell március elején jelentette be, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatt fokozatosan megszünteti részvételét az összes orosz szénhidrogén-projektben, beleértve az olajat, az olajtermékeket, a gázt és a cseppfolyósított földgázt (LNG). Ezenkívül a cég ígéretet tett arra is, hogy leállítja az orosz olaj minden azonnali (spot) vásárlását, valamint bezárja oroszországi benzinkutakat, továbbá leáll a repülőgép-üzemanyag és kenőanyagok gyártásával az országban.

(BBC, MTI)

A britek védelmi minisztériuma friss jelentése szerint folytatódnak az oroszok által megszállt Donbasz vonalain a légvédelmi és tüzérségi támadások.

A jelentés szerint az orosz haderő elsősorban Kelet-Ukrajnára koncentrál. Az orosz csapatok átcsoportosítása ugyanakkor nem oldotta meg a seregen belüli problémákat, például a katonák romló morálját és az utánpótláshiányt.

Az infrastrukturális célpontok elleni csapások valószínűleg csökkentik az ukrán hadsereg utánpótlásait, és növelik az ukrán kormányra nehezedő nyomást.

(Guardian)

A német hírszerzés elkapott több orosz rádiós beszélgetést, amelyben az orosz katonák a bucsai mészárlásról beszélgettek – írja a Spiegel.

Néhány beszélgetésekben leírt személy megfeleltethető a bucsai képeken feltűnt holttestekkel. Az egyik katona például arról beszélt a rádión keresztül a társával, hogy lelőttek valakit biciklizés közben – a biciklizés közben lelőtt bucsai lakosról készült képek körbejárták az internetet, és erről áldozatról beszélt Zelenszkij is egy beszédében. Egy másik rádióüzenetben állítólag azt mondták, hogy a foglyul ejtett ukrán katonákat ki kell kérdezni, aztán le kell lőni.

A felvételek alapján feltételezhető, hogy ezek nem egyszeri, véletlenül megtörtént esetek voltak. A katonák úgy beszéltek ezekről az atrocitásokról, mint a mindennapi életük részéről.

A rádióbeszélgetések arról is árulkodtak, hogy a hírhedt „Wagner-csoport” kulcsszerepet játszott az vérengzésekben. Ez az egység különös kegyetlensége miatt már a szíriai bevetése során felkeltette a figyelmet – írja a Welt.

Különleges biztonsági intézkedések mellett érkezett meg szerdán a pápai repülőtérre az az orosz gép, amely nukleáris fűtőanyagot szállított Magyarországra – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a háború miatt alternatív útvonalat kellett találni a fűtőanyag szállításához. Ez magyarázza, hogy miért szállt le egy orosz repülőgép szerdán Pápán.

„A nukleáris fűtőanyagokat légi úton, Belarusz, Lengyelország, Szlovákia légterein keresztül tudtuk Magyarországra szállítani” – mondta a külügyminiszter. Az első ilyen szállítmányt hozó orosz repülőgép tegnap délelőtt landolt a pápai repülőtéren. A szállításról szóló bejelentésről bővebben itt írtunk.

Az ukrán hadsereg drónvideót tett közzé arról, hogy a jelek szerint csernobili atomerőmű melletti erdőben lövészárkokat ástak és tankkal közlekedtek az orosz katonák.

A Vörös-erdő mindössze 500 méterre található a csernobili atomkomplexumtól, ez a tilalmi övezet legszennyezettebb része.

Az orosz katonák, akik felásták a földet, jelentős sugármérgezést szenvedtek az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom szerint. Korábban voltak is hírek arról, hogy az erőmű környékén megemelkedett a sugárzás, akkor tudni lehetett, hogy ez a tankok által felvert por miatt volt.

Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk elején foglalták el Csernobilt, és nagyjából egy hete távoztak az erőműből.

(BBC)

Ukrajna „barátságtalan cselekedetnek” minősíti, hogy Magyarország hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért – írja a Guardian.

Az ukrán külügyminisztérium csütörtök délelőtt közölte: Magyarország álláspontja az ukránokat ért atrocitásokkal kapcsolatban csak erősíti Oroszország büntetlenségének érzését, ezzel pedig arra ösztönzik az oroszokat, hogy tovább ártsanak az ukránoknak.

„Ha Magyarország valóban segíteni akar a háború befejezésében, a következőképpen tegye: hagyja abba az egység bomlasztását az EU-ban, támogassa az új oroszellenes szankciókat, nyújtson katonai segítséget Ukrajnának, és ne teremtsen további forrásokat az orosz háborús gépezet finanszírozása. Soha nem késő a történelem helyes oldalára állni” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön megerősítette, hogy a szerdán Pápára érkező orosz gép nukleáris fűtőanyagot hozott Magyarországra. Azért légi úton, mert az háború lehetetlenné tette a vasúti szállítást. Szijjártó ismét elmondta, hogy Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni európai energetikai szankciókra vonatkozó javaslatokat. Hozzátette: az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek esetleges szankcionálása Magyarország számára „vörös vonal” lenne.

Zelenszkij legutóbbi videóbeszédében arra szólítja fel a Nyugatot, hogy a nemrég bevezetett újabb szankciócsomag mellett bojkottálja az orosz olaj felhasználását is.

Zelenszkij szerint a Kreml annyit keres az olajexportból, hogy nem érzi szükségét, hogy komolyan vegye a béketárgyalásokat. Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, exportjának több mint fele Európába irányul. Az orosz import a brit teljes olajkereslet 8 százalékát, az Egyesült Államok keresletének pedig 3 százalékát teszi ki.

Zelenszkij hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz bankokat teljesen el kell vágni a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

Putyin az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során a bucsai mészárlást az ukrán kormány durva és cinikus provokációjának minősítette – derült ki a Kreml hívást összegző közleményéből.

A magyar miniszterelnök korábban nem volt hajlandó beszélni róla, hogy pontosan miről tárgyalt az orosz elnökkel.

A Hvg.hu szerint egyébként ez az első alkalom, hogy Putyin nyilvánosan megszólalt az ukrajnai mészárlás ügyében. A kijelentése összhangban van az eddigi orosz kommunikációval. Szerdán Oroszország külügyminisztériumi szóvivője kijelentette, hogy bucsai mészárlás képei megrendezettek, és azért készültek, hogy „igazolják a Moszkva elleni szankciókat, és a béketárgyalásokat akadályoztassák”.

Ukrajna bejelentette, hogy csütörtökön tíz humanitárius folyosót kíván megnyitni – írja a Guardian.

Az ostrom alatt álló Mariupol városát elhagyni próbáló lakosoknak a saját autóikat kell használniuk. Az ukrán belügyminisztérium közzétett néhány képet az evakuálásról:

A belügyminisztérium szerint az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat donyecki mentői április 6-án, szerdán 198 embert evakuáltak, közülük 45 gyereket.

Az ukrán főügyészség legfrissebb jelentése szerint 4820-ra nőtt az állítólagos orosz háborús bűnök száma, amelyeket jelenleg is vizsgálnak. A jelentés szerint az országban eddig 297 gyerek megsebesült és 167 meghalt az orosz invázió következtében.

(Guardian)

Szerdán most először fizette ki dollár helyett rubelben egy külföldi adósságát Oroszország, teljesítve egy 649,2 millió dolláros kötvény törlesztési kötelezettségét. Az orosz pénzügyminisztériumnak dollárban kellett volna törlesztenie, de egy amerikai bank a Moszkva ellen életbe léptetett szankciókra hivatkozva megtagadta a dollárban történő átutalás végrehajtását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszországnak nincs oka csődöt jelenteni, mert „minden szükséges forrása megvan ahhoz, hogy kifizesse külföldi adósságait”. Rámutatott ugyanakkor, hogy külföldi számlákon „jelentős összegek” vannak befagyasztva Oroszország devizatartalékaiból. Ha a helyzet így folytatódik, Oroszország kénytelen lesz kizárólag rubelben fizetni – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Oroszország „mesterséges csődje” csak akkor következhet be, ha a rubelfizetéseket is blokkolják. (MTI)

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy szállítsanak több fegyvert Ukrajnába. Repülőket, nehéz légvédelmi rendszereket, rakétákat és páncélozott járműveket kértek.

Kuleba a NATO-központban, ahol a NATO külügyminiszterei találkoznak a mai napon, mondta el, hogy a szövetségesekkel való tárgyalás mindhárom napirendi pontján a fegyverekről akar beszélni. Az ukrán külügyminiszter szerint nincs különbség támadó és védekező fegyverek között, Ukrajna védelmére bármilyen fegyvert, beleértve a tankokat és a repülőgépeket is, felhasználnának. Hozzátette: minden ország, ami különbséget tesz a támadásra és védekezésre adott eszközök között, képmutató.

(Guardian)

Oroszország a korábbiakhoz képest nagyobb erőbedobással toborozza a sorkatonákat. Ennek oka egy újabb offenzíva lehet, amelynek célja a donyecki és luhanszki régió megszerzése – közölte az ukrán védelmi minisztérium, megerősítve a nyugati hírszerzés jelentését.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy néhány, Kijevtől visszavonult orosz egység sátortáborokban várakozik az Ukrajnával határos régióknál. A jelentés azt állítja, hogy az orosz csapatok morálja folyamatosan romlik és a katonák nem akarnak tovább harcolni. Oroszország ezért „próbál megoldást találni egységei humánerőforrás-utánpótlásának problémájára”, ezért újra behívta azokat a sorköteles katonákat, akik 2012 óta szereltek le – írják az ukránok.

A jelentés szerint az orosz katonák továbbra is erőszakot alkalmaznak a civilek ellen az ideiglenesen megszállt területeken, és erőszakkal deportálják Mariupol lakosait Donyeck megszállt kerületeibe.

(Guardian)

Ukrajna újabb orosz offenzívára készül keleti fronton, miután az orosz erők kivonultak Kijev külvárosaiból, hogy átcsoportosítsák és fokozzák támadásaikat a Donbasz térségében – írja a Guardian.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra szólította fel a civileket, hogy „amíg a lehetőség van rá” hagyják el az ország keleti részét. Verescsuk elmondta, hogy egy hatalmas orosz katonai offenzívára számítanak a következő napokban.

A hatóságok „nem tudnak segíteni” azokon a lakosokon, akik ottmaradtak a nagyszabású harcok kitörése után – mondta a miniszterelnök-helyettes. A továbbiakban Harkiv, Luhanszk és Donyeck régió kormányzói fel fogják szólítani az embereket, hogy haladéktalanul költözzenek biztonságosabb területekre.

„Most kell megtenni, mert később az emberek kereszttűzbe, életveszélybe kerülnek. Ez ellen semmit sem fognak tudni tenni” – tette közzé a Telegramon.

A Kreml bejelentette, hogy az egész Donbaszt el akarja foglalni. A hírek szerint Putyin május 9-én, a Hitler szovjet vereségének évenkénti megemlékezésének napján szeretné kihirdetni a győzelmet Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai beszédében arra figyelmeztetett, hogy orosz hadsereg újabb támadásra készülhet fel Ukrajna keleti részén.

(Guardian)

Több mint 5000 civil, köztük 210 gyerek halt meg a háború kezdete óta – közölte a Mariupol polgármestere.

Vadim Bocsenko azt mondta, hogy az elmúlt időszakban az orosz erők kórházakat is bombáztak, és ezekben a támadásokban elmondása szerint 50 ember égett halálra. Az ágyúzások miatt a város infrastruktúrájának több mint 90 százaléka megsemmisült.

Az orosz hadsereg már egy ideje ostromolja a kikötővárost. Ezalatt elzárták az élelmiszer-, víz- és energiaellátást, és folyamatosak a rakétatámadások. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz csapatok nem engedik be a humanitárius segélyszállítmányokat, mert attól tartanak, hogy ha valaki bejut a városba, kiderül, hogy mi folyik Mariupolban.

„Az oroszok nem akarják, hogy bármit is látni lehessen, amíg át nem veszik az egész város irányítását, és fel nem takarítanak” – mondta az ukrán elnök.

(Guardian, Guardian)

Szerda éjjel is megtartotta szokásos videós bejelentkezését az ukrán elnök, aki ezúttal is keményen lobbizott a komolyabb, különösen az orosz olajexportot és az ottani bankokat érintő szankciók bevezetéséért. Zelenszkij szerint a bucsai mészárlás után végre az egész világon megváltozott az oroszok megítélése, a vérengzés pedig szerinte az orosz népet is választás elé állítja – el kell dönteniük, hogy most kerülnek szembe az orosz elnyomó gépezettel, vagy életük végéig számkivetettek maradnak a megindokolhatatlan vérontás támogatása miatt.

Az elnök úgy véli, hogy az oroszok most megpróbálják majd titokban tartani, hogy más városokban is ugyanazt tették, mint Bucsában, de mint mondta, annyi embert öltek meg, és olyan szinten dokumentálva vannak a tetteik, hogy nem úszhatják meg a dolgot. Zelenszkij szerint papíron jól néznek ki a szankciók, melyeket a nyugati országok a történtek nyomán bejelentettek, de úgy véli, annak fényében, ami jelenleg zajlik Ukrajnában, ez még mindig nem elegendő.

Az ukrán elnök továbbra is azt szeretné, hogy az orosz bankokat teljesen letiltsák a nemzetközi bankrendszerről, valamint azt is, hogy senki ne vegyen több orosz olajat.

A továbbra is működő olajexport szerinte a fő oka annak, hogy az oroszok nem veszik komolyan a tárgyalásokat és folytatják a háborút. Zelenszkij szerint ha nincsenek elég kemény szankciók és nem kapnak elegendő mennyiségű fegyvert, azt akkor az oroszok felhatalmazva fogják érezni magukat arra, hogy újabb offenzívát indítsanak, ezúttal a Donyec-medence ellen. Szerinte ezt preventív szankciókkal még mindig meg lehetne akadályozni, ahogy korábban magát a háborút is meg lehetett volna.

Az ukrán elnök ezen túl leginkább arról beszélt, hogy az életnek vissza kell térnie a rendes kerékvágásba, és felszólított minden helyi, regionális és állami vezetőt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ez megvalósulhasson. Mint mondta, mindenképpen meg kell találni ennek a lehetőségeit, és arról is beszélt, hogy azokon a helyeken, ahol nincs közvetlen veszély, mindenki térjen vissza dolgozni.

Andrzej Duda lengyel államfő szerint nehéz lenne tagadni, hogy népirtás zajlik Ukrajnában.

„Ukrajna ”nácimentesítéséről„ beszélnek, de ez nonszensz, hülyeség, nyilvánvaló orosz propaganda. Ez csak egy ürügy, ami ahhoz kell, hogy tömegmészárlást hajtsanak végre”

– mondta Duda. A lengyel elnök szerint az oroszok által elkövetett bűnök a népirtás kategória minden kritériumának megfelelnek. Hozzátette: az, hogy az oroszok civileket ölnek, megmutatja, hogy tulajdonképpen az ukrán kép elpusztítása a háború célja.

Az interjúban szóba jött, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kételkedik a konfliktus diplomáciai úton való megoldásában, mondván, hogy „Hitlerrel sem tárgyalt senki”. Duda ebben hasonlóan gondolkodik, szerinte egyszerűen előbb szigorú feltételeket kell lefektetni Putyin számára, és ha azok teljesülnek, akkor van lehetősége a diplomáciai párbeszédnek. Emiatt a lengyelek támogatni is fogják az újabb büntetőintézkedések bevezetését is, például az energiaszektorral szemben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Lengyelország korábban is ellenezte a német-orosz földgázvezetékek megépítését, amelyekkel Moszkva most zsarolja Európát.

Duda hozzátette, hogy nagyon gyakran kommunikál Zelenszkijjel, és szerinte minden segítséget meg kell adni az ukránoknak. Szerinte Ukrajna biztonsága és a béke azért is fontos, mert Putyin a háború révén a menekültekkel akarja destabilizálni Lengyelországot.

(CNN, 444)

Az Oroszországgal szembeni szankciók után Kínának meg kell értenie, hogy milyen következményekkel kell jár, ha anyagi támogatást nyújt Moszkvának – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.

Wendy Sherman a Képviselőház külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az ország gazdaságával és oligarcháival szemben az összehangolt szankciók és az exportellenőrzések jó példák Kína vezetője, Hszi Csin-ping számára.

„Szerintem Hszi elnök ebből elég jól megértheti, hogy mivel kell szembenéznie, ha bármilyen anyagi módon támogatná Putyint” – mondta Sherman.

Arról is beszélt, hogy a mostani nyugati válaszlépések alapján azt is leszűrheti Peking, hogy mivel járna, ha erőszakkal elfoglalná Tajvant. „Reméljük, hogy a Kínai Népköztársaság megérti, hogy minden ilyen akcióra érkezik válasz, és nem csak az Egyesült Államok, hanem a nemzetközi közösség részéről is” – mondta a Kínai Népköztársaságra utalva.

Kína nem volt hajlandó Oroszország ukrajnai fellépését elítélni vagy azt inváziónak nevezni, és bírálta a Moszkvával szembeni nyugati szankciókat, bár egy magas rangú kínai diplomata a múlt héten azt mondta, hogy Peking szándékosan nem kerüli meg ezeket a büntetőintézkedéseket.

(Guardian)

Indul a Telex percről percre közvetítése a háborús eseményekről. A szerdai közvetítésünket itt tudja visszanézni.