Orosz fenyegetésről és a NATO 3.0-ról fogadtak el nyilatkozatot Bukarestben, Magyarország egyelőre tartózkodott

Közös nyilatkozatot fogadtak el szerdán Bukarestben a B9 tagjai és az északi szövetségesek, amelyben megerősítették, hogy elkötelezettek a biztonsági és védelmi együttműködésükben és készek anyagi áldozatot is vállalni ezért. A nyilatkozattal a júliusi ankarai NATO-csúcsot készítették elő, ahol majd az Európa és az Egyesült Államok közötti feszült viszonyt is rendezni kell.

A közös nyilatkozatban a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, valamint az északi és sarkvidéki régiókig húzódó folyamatos stratégiai vonalról írtak, továbbá a NATO 3.0-ról, amely egy erősebb Európa által válik maga is erősebbé. „A transzatlanti kapcsolat továbbra is kollektív biztonságunk gerincét képezi” – fogalmaztak. Azt is kijelentették, hogy nagyobb felelősséget vállalnak a közös teherviselésben és azon dolgoznak, hogy a védelmi költségvetés minden tagországban elérje a GDP 5 százalékát.

A nyilatkozatba azt is belefoglalták, hogy

Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb veszélyt a NATO tagjaira, ezért különösen fontos a közös védelem.

„Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a NATO védelmi terveihez minden szükséges erőforrás biztosítva legyen, valamint hogy teljesítsük a képességi célkitűzéseket, a katonai mobilitás és az operatív támogatás terén, ideértve a NATO üzemanyag-vezetékhálózatának kiterjesztését a keleti szárnyra is” – írták.

Közösen elítélték Oroszország NATO-szövetségesek és partnereik ellen irányuló lépéseit, például a szabotázst, a kibertámadásokat, valamint a hibrid támadások és destabilizáló tevékenységek széles skáláját, illetve a keleti szárnyat érintő légtérsértéseket.

Határozottan elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, megerősítették, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, hozzátéve, hogy ez befektetés a saját biztonságukba is. Azt is részletezték, hogy „az igazságos és tartós”, a nemzetközi joggal összhangban álló, szilárd és hiteles biztonsági garanciákon alapuló békét támogatják Ukrajnában, ugyanakkor üdvözölték az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyeket a szövetségesekkel és partnereikkel a békéért tesz és elismerték Ukrajna konstruktív hozzáállását. Azt írták, hogy fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást a béke elérése érdekében.

A nyilatkozatban kitértek az aggasztó közel-keleti helyzetre és a Moldovai Köztársasággal való együttműködés erősítésére is.

Magyarország nem írta alá a nyilatkozatot, de jelezte, hogy „konstruktív álláspontot képvisel” és hogy a közös állásfoglalások szövegéről az új magyar kormány dönt majd. A román elnöki hivatal ezt később azzal magyarázta, hogy a szöveg véglegesítésekor még nem volt hivatalban az új magyar kormány. Magyar Péter kormánya egyébként éjféltől hivatalba lépett és szerdán volt az első kormányülésük, de a Bukaresti Kilencek találkozóján Kissné Hlatki Katalin bukaresti nagykövet képviselte az országot.

Volodimir Zelenszkij a találkozó után arról posztolt az X-en, hogy egységesebb és bizonyos területeken önállóbb európai katonai képességekre lenne szükség, mert „Európa nem függhet a változó geopolitikai hangulatoktól”. Az ukrán elnök a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy országa számít a 90 milliárd eurós uniós támogatásra, amelynek egy részét dróngyártásra fogják fordítani. Hangsúlyozta, hogy ez nem pazarlás az európai gazdaság számára. Hozzátette, a gazdasági nehézségekről és az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti „nem éppen egyszerű” dolgokról biztosan szó lesz az ankarai NATO-csúcson, de „be kell bizonyítani, hogy a NATO erős és nem hull szét”, számolt be a News.ro.

A csúcstalálkozó után közös sajtótájékoztatón a G4Media szerint Nicușor Dan román államfő arról beszélt, hogy a közös állásfoglalás lényege az volt, hogy a tagállamok megerősítik ígéretüket arra, hogy nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, hogy aztán ezt a pénzt felkészültebb védelemre fordíthassák, és erre vonatkozik a NATO 3.0 kifejezés. Azt is kiemelte, hogy egyetértettek az Oroszországgal hibrid háborúban álló Moldova támogatásában.

Karol Nawrocki lengyel államfő arról beszélt, hogy Putyin célja a NATO egységének és a tagországok szuverenitásának és demokráciájának az aláásása, a válasz pedig a szolidaritás. Az elrettentés legfontosabb feltétele a transzatlanti szolidaritás, jelentette ki. Azt is közölte, hogy a Bukaresti Kilencek következő találkozója Varsóban lesz.

Mark Rutte NATO-főtitkár a védelmi költségek növelésének szükségességét és Ukrajna támogatását hangsúlyozta. Mint mondta, a NATO megvédi a keleti szárny országait, de a hadseregnek több erőforrásra van szüksége. „Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk is” – jelentette ki.

Az újságírói kérdések nagyrészt az amerikai csapatok európai jelenlétére és az Egyesült Államok NATO-ban betöltött szerepére vonatkoztak. Karol Nawrocki és Nicușor Dan is azt mondták, hogy az amerikai csapatokról most nem tárgyaltak. Rutte úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok részéről csalódást tapasztalt, amiért a NATO-tagállamok egy része nem nyújtott segítséget Iránban, de úgy gondolja, hogy sikerült tisztáznia a helyzetet. Szerinte a NATO 3.0 „logikus lépés”, és azt jelenti, hogy Európa nagyobb felelősséget vállal, miközben az Egyesült Államok Ázsiára is összpontosíthat.

Mark Rutte NATO-főtitkár már április végén is beszélt arról, hogy szükség van egy „erősebb Európára egy erősebb NATO-ban”. Akkor azt mondta, nem gondolja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, bár „Trump elnök láthatóan csalódott néhány NATO-tagállamban”. Trump korábban felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, miután a tagállamok elutasították, hogy segítsenek újranyitni a Hormuzi-szorost a globális olajárak emelkedésének mérséklése érdekében.

A Bukaresti Kilencek a NATO keleti szárnyán található tagállamokat tömöríti, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia a tagja. A formátum Románia és Lengyelország kezdeményezésére jött létre 2015-ben, miután Oroszország jogtalanul annektálta a Krím-félszigetet. A formátum 11. találkozójára az északi szövetségeseket is meghívták, ott volt Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Egyesült Államokat pedig Thomas DiNanno fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős helyettes külügyi államtitkár képviselte.