Recessziós nyilatkozatcunami: Ciolacu a statisztikai intézetet okolja, a többi szociáldemokrata Bolojant

A közszereplők egy óriási nyilatkozatcunamit indítottak, miután az Országos Statisztikai Intézet (INS) közzétette a legfrissebb adatait, és kijelentették, hogy Románia technikai recesszióba került. Ez egyébként azt az időszakot jelenti, amikor egy ország bruttó hazai terméke (GDP-je) két egymást követő negyedévben csökken az előző negyedévhez képest. Ez azt jelzi, hogy a román gazdaság növekedése 2025-ben jelentősen lelassult.

Szinte azonnal elkezdtek egymásra mutogatni és magyarázkodni a politikai szereplők, Ilie Bolojan miniszterelnök például azt emelte ki, hogy ez egy átmeneti technikai recesszió, és ez a gazdasági szerkezetváltás elkerülhetetlen velejárója – írja az Agerpres. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: Románia 2025-ben megkezdte az áttérést a deficiten és fogyasztáson alapuló – látszólag jólétet biztosító, valójában egyensúlytalanságokat termelő – modellről egy beruházás-, termelékenység-, export- és költségvetési fegyelemközpontú pályára.

A kormányfő emlékeztetett, hogy 2024-et az ország 8–9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya 8,2 százalék volt. A gazdasági növekedés ugyanakkor alig érte el az egy százalékot. Bolojan szerint tavaly „sokat költöttünk, de keveset nőttünk”: a fogyasztást főként import táplálta, a magas infláció pedig szinte semlegesítette a fiskális ösztönzők hatását.

A miniszterelnök kiemelte, hogy 2025 júliusától megkezdődött a költségvetési egyensúly helyreállítása, és mintegy egy százalékos korrekciót sikerült elérni a hiányban. Elismerte, hogy az intézkedések társadalmi elégedetlenséggel jártak, de szerinte ezek szükséges lépések voltak. Álláspontja szerint az ország nincs válságban, hanem egy elkerülhetetlen kiigazítási időszakon megy keresztül.

Ezzel szemben Adrian Câciu szociáldemokrata képviselő, korábbi pénzügyminiszter a miniszterelnököt tette felelőssé a gazdaság romló teljesítményéért. Szerinte a múlt év végi gazdasági zsugorodás jelentős, és 2026 első negyedévében is folytatódhat a csökkenés.

Câciu úgy véli a visszaesés oka az, hogy Bolojan nem volt hajlandó időben elfogadni az állami költségvetést és nem vezette be a gazdaságélénkítő intézkedéseket. Facebook-bejegyzésében rendkívül élesen fogalmazott: szerinte Bolojan „az ország történelmének leggyengébb miniszterelnöke”.

Eközben Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint Románia valójában elhúzódó technikai recesszióban van és már korábban is zsugorodott a GDP. A szakértő ezt az egymást követő kormányok következetlen költségvetési politikájának tulajdonítja.

Negrescu rámutatott, hogy a vállalati szektort az elmúlt években egymásra rakódó adók és „fiskális kísérletek” terhelték, miközben a magas energia- és élelmiszerárak, valamint az adóterhek jelentősen csökkentették a lakosság reáljövedelmét. A hiány csökkentése szerinte elkerülhetetlen, de kérdés, milyen eszközökkel történik: az újabb adóemelések a jelenlegi sérülékeny környezetben kockázatosak, a progresszív adózást pedig nem tartja járható útnak.

A megoldást az államháztartás rendbetételében, a költségvetési fegyelem szigorításában és a feketegazdaság visszaszorításában látja. Ugyanakkor óvatos optimizmusra adhat okot, hogy az infláció csökkenő pályára állt, ami lehetővé teheti a jegybanki alapkamat mérséklését. Ez olcsóbb finanszírozást és élénkülő hitelkeresletet hozhat, ami 2026 második felében újraindíthatja a gazdasági növekedést.

Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint a technikai recesszió nem személyi felelősség kérdése, hanem a hiánycsökkentés elkerülhetetlen következménye. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője szerint nem Ilie Bolojan a hibás és úgy véli, amikor megszűnik a növekedés egyik fenntarthatatlan forrása – a költségvetési deficit –, természetes, hogy a gazdaság rövid távon visszaesik.

Năsui ugyanakkor bírálta a módszert: szerinte a kormány a kiadások érdemi csökkentése helyett adóemelésekkel érte el a hiány mérséklését, ami visszafogja a gazdasági aktivitást és erőforrásokat von el a versenyszférától. Úgy látja, a növekedés idővel visszatérhet, különösen az uniós források beáramlásával, ám az adóemelések tompíthatják ezek hatását.

Ciolacu: A statisztikai hivatal manipulálta az adatokat

A vitába időközben bekapcsolódott Marcel Ciolacu volt miniszterelnök is, és „durva manipulációnak” nevezte az Országos Statisztikai Intézet 2024-re vonatkozó, utólag felülvizsgált adatait – hiszen abban az évben még ő töltötte be a kormányfői tisztséget. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerint a statisztikai számok „kozmetikázása” azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi kormányfő, Ilie Bolojan tompítsa a saját mandátuma alatt bekövetkezett gazdasági visszaesés hatását.

Ciolacu Facebook-bejegyzésében azt állította: két évvel később úgy értelmezték át a 2024-es adatokat, hogy a korábbi gazdasági növekedést technikai recesszióvá minősítették, kizárólag azért, hogy „elsimítsák a Bolojan-kormány gazdasági kudarcát”. A volt kormányfő ezt „a statisztika legdurvább manipulációjának” nevezte, amely szerinte a jelenlegi miniszterelnök kétségbeesését tükrözi. Úgy fogalmazott: meg van győződve arról, hogy a román állampolgárokat már nem lehet pusztán számokkal félrevezetni, hiszen a mindennapi tapasztalat, vagyis az emelkedő megélhetési költségek, a vállalkozások nehézségei és a közszolgáltatások problémái ellentmondanak a hivatalos magyarázatoknak.

Ciolacu azt is hangsúlyozta, hogy a 2025-re kimutatott 0,6 százalékos gazdasági növekedés nem a jelenlegi kormány érdeme, mivel az év első felének teljesítményén alapul, míg az év végi, 1,9 százalékos negyedéves GDP-visszaesés már Bolojan kormányzásához köthető. Szerinte a megszorításokra épülő gazdaságpolitika „nem törődik az emberek életével”, és közvetlenül hozzájárult a recesszió kialakulásához.

A vádakra rövid időn belül reagált a statisztikai hivatal is.

Közleményében hangsúlyozta, hogy a módosítások nem politikai döntés eredményei, hanem az európai módszertani szabályoknak megfelelő technikai korrekciók. A GDP-növekedési ráták kiszámításához szezonálisan kiigazított adatsort használnak, amelyet a JDemetra+ nevű, uniós gyakorlatban alkalmazott program segítségével állítanak elő.

Az intézet magyarázata szerint amikor egy új negyedéves adat – jelen esetben a negyedik negyedév GDP-értéke – bekerül az idősorba, a program automatikusan újraszámolja a teljes, szezonálisan kiigazított adatsort. Emiatt a korábban közzétett negyedéves és éves növekedési ráták is módosulhatnak. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti a nyers GDP-adatok megváltoztatását, csupán a statisztikai kiigazítás technikai következménye.

Az INS hozzátette: hasonló revíziók más országok statisztikai közleményeiben is előfordulnak, és a számítási módszertan részletei nyilvánosan elérhetők a közleményhez csatolt módszertani leírásban.