Alkotmánybíró a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséről: a választások tisztasága nem csak egy nap kérdése
A választások tisztasága nem csak egy nap kérdése, illetve Románia Alkotmánybíróságának (CCR) nincs hatásköre arra, hogy elemezze más állami hatóságok miként végzik a törvényben előírt feladataikat – érvelt Laura-Iuliana Scântei alkotmányíró, amikor egy barcarozsnyói fesztiválon kedden a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséről kérdezték.
A Hotnews beszámolója szerint az igazságszolgáltatás reformjáról szóló beszélgetésen kérte meg a közönség egy tagja, hogy magyarázza el, miért jutottak arra a döntésre, hogy érvénytelenítik a választást.
Scânte elmondta, hogy az alkotmány előírása szerint az ő feladatuk az államfőválasztás jogszerűségének ellenőrzése és az eredmény megerősítése. Míg más választások esetében a bíróságok dolga érvényesíteni a választást, addig az államfőválasztás esetében az alkotmánybíróságra bízták ezt.
Elmondta, hogy a bíróság a döntésében megállapította ugyan, hogy a szavazás napján nem történt olyan csalás, amely miatt egy jelölt vitathatná annak tisztaságát, de hangsúlyozta, a választások tisztasága viszont nem csak egy nap kérdése.
Az alkotmánybíró szerint a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) 2024. december 4-én nyilvánosságra hozott dokumentumai több szabálytalanságot is feltártak a választási folyamat során, főként a kampányban. Scântei úgy érvelt, hogy a választási folyamat és így annak tisztasága is, hosszabb időszakra vonatkozik. A döntést pedig a CSAT megállapításaira alapozták.
Azt is elmondta, hogy az alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy elemezze más állami hatóságok miként végzik a törvényben előírt feladataikat, sem arra, hogy ellenőrizze, a CSAT hogyan jutott egy adott megállapításhoz.
Scântei úgy értékelte, hogy a CCR alaposan elemezte, mit jelent az elnökválasztási eljárás tiszteletben tartásának felügyelete, és hogy ez csak a szavazás napjára vonatkozik-e. „Az eljárás a kormány által kitűzött dátummal kezdődik, és folyamatos tevékenység” – mondta.
Ha a CCR nem döntött volna a választások érvénytelenítéséről a titkosítás alól feloldott dokumentumok alapján, akkor
„valami olyasmit érvényesített volna, ami nem volt törvényes”.
Érvelése szerint a törvény három kötelező kritériumot határoz meg a választásokkal kapcsolatban: szabad, rendszeres és tisztességes. Elmondta, a választások szabadok voltak, mert az emberek a kívánt jelöltre szavazhattak, és rendszeresek, mert az előre megállapított időpontban tarották.
A bírók a „tisztességes” jelleget vizsgálhatták, ami a törvényességgel van összefüggésben. A CSAT dokumentumaiból az derült ki, hogy a kampány torzult. „Mi nem szankcionáltunk egyetlen szavazót sem – és sajnálom, hogy a CCR nem talált alkalmat arra, hogy ezt elmagyarázza az embereknek, és esetleg bocsánatot kérjen –, hanem azért léptünk fel, mert egy versenytárs nem tartott be bizonyos kötelező jogszabályokat” – tette hozzá a bírónő.
A Hotnews megjegyzi, Laura-Iuliana Scântei a Tăriceanu-kormányban tanácsosként dolgozott, majd az Igazságügyi Minisztériumban volt egy ideig. 2016-től a 2022-es alkotmánybírói kinevezésééig pedig a PNL szenátoraként tevékenykedett.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás