A romániaiak elégedetlenek az oktatási rendszerrel, a kommunizmus idején jobbnak tartották az iskolát

Elégedetlen vagy nagyon elégedetlen a romániai lakosság háromnegyede a jelenlegi oktatási rendszerrel – derül ki a FlashData országos online felméréséből, írja a Hotnews.ro. A megkérdezettek szerint a legfőbb problémák a „homályos és következetlen” reformok, a rendszer politikai befolyásoltsága, valamint az alulfinanszírozottság.

A válaszadók 43 százaléka elégedetlennek, 32 százaléka pedig nagyon elégedetlennek mondta magát, míg csupán 19 százalék elégedett, és mindössze 4 százalék nagyon elégedett az oktatás jelenlegi állapotával.

A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a kormány legutóbbi reformjai negatívan hatnak az oktatásra, és nagy többségük ellenzi a tanárok kötelező óraszámának heti két órával való növelését. Emellett több mint fele támogatná egy őszi általános tanársztrájk kirobbantását.

A megkérdezettek majdnem fele úgy gondolja, hogy a román oktatási rendszer a kommunista időszakban működött a legjobban, míg mintegy egynegyedük szerint soha nem működött jól. A többiek a 2000–2010 közötti éveket (13 százalék), illetve a mostani rendszert (5 százalék) jelölték meg legjobb időszakként.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy a következő 10 évben csak valódi reformokkal és megfelelő finanszírozással válhat az oktatás modernné és versenyképessé, míg egyharmaduk szerint ez nem fog megtörténni.

A többség úgy érzi, hogy a jelenlegi oktatási rendszer „irányt és perspektívát nélkülöző generációkat nevel”, sokan pedig úgy látják, hogy „szűk elit és széleskörű kirekesztett” csoportok jönnek létre. Csak elenyésző arányban gondolják (2 százalék), hogy az oktatás „a jövőhöz alkalmazkodó szakembereket képez”.

Ha korlátlan anyagi lehetőségük lenne, a megkérdezettek több mint fele hagyományos állami középiskolát választana, nagyjából minden ötödik külföldi intézményt, míg közel ugyanennyien nemzetközi magániskolát részesítenének előnyben.

Az érettségi átlag fontosságát illetően a válaszadók mintegy harmada nagyon jelentősnek tartja, valamivel több mint negyede szerint egyáltalán nem fontos, míg hasonló arányban úgy vélik, csak kevés szerepe van. A többiek szerint (17 százalék) a jelentősége főként a családi és társadalmi háttértől függ.

A PISA-tesztek esetében a válaszadók több mint harmada nem tartja fontosnak az eredményeket, egy másik harmad viszont lényegesnek gondolja. Körülbelül minden ötödik szerint rendkívül fontosak ezek a felmérések, ugyanekkora arány pedig nem is tudja, mi az a PISA-teszt.

A magán- és állami iskolák összehasonlításában a legtöbben úgy vélték, hogy az oktatás minősége elsősorban a tanárok és az intézményvezetés színvonalától függ. Jelentős részük nem gondolja, hogy a magániskolák jobbak lennének, és csak kisebbségük hiszi, hogy magasabb színvonalú oktatást nyújtanak.

A kutatást augusztus 11–13. között végezték 1 200 válaszadó részvételével. A hibahatár ±2,8 százalék, a megbízhatósági szint 95 százalék.