Beperelték az Untoldot: több mint 1,2 millió lejnyi műemlékvédelmi illetékkel tartozik az államnak

Alig két héttel a 10. Untold előtt pert indított az Országos Örökségvédelmi Intézet (INP) a fesztivált szervező Untold Production SRL ellen – számol be a Clujenii.ro hírportál. Az intézet azért fordul a bírósághoz, hogy behajtsa a 2024-es kiadás után esedékes 1,2 millió lejes műemlékvédelmi illetéket.

A történet röviden: az Untoldot évről évre a kolozsvári Sétatéren rendezik meg, amely részben műemléki védettség alatt áll. A 422/2001-es törvény értelmében az ilyen helyszíneken szervezett, jegyértékesítéssel járó események után 2 százalékos illetéket kell fizetni az eladott belépők nettó értéke alapján. Ez a hozzájárulás nem adó, hanem közvetlenül a történelmi épületek, műemlékek, örökségek felújítására és megőrzésére fordítandó.

Az INP szerint a 2024-es Untold után járó illeték összege 796  ezer lej, amihez május 30-ig további 75,4 ezer lejnyi kamat és 379 ezer lejnyi késedelmi díj adódott. A hátralék naponta nő, amíg a teljes összeget ki nem fizetik.

Nem ez az első alkalom, hogy az intézet bírósághoz fordul az Untold miatt. Az elmúlt években rendszeresen perelték a szervezőket az elmaradt illetékek ügyében: míg 2016-ban „csupán” 120 ezer lejt követelt az INP, 2024-re ez az összeg már 769 ezer lejre emelkedett (alapösszeg, kamatok nélkül).

Az Untold Production SRL 2023-ban több mint 104 millió lejes árbevételt ért el, amiből csaknem 4,8 millió lej volt a nettó nyereség. Ugyanakkor a cég 27,2 millió lejnyi tartozást is nyilvántart. Ennek ellenére évek óta halogatják a műemlékvédelmi illetékek kifizetését, így az állami intézmény kénytelen újra meg újra bírósághoz fordulni a pénzek behajtásáért.

Mire használják a műemlékvédelmi illetéket?

A műemlékvédelmi illetékből (TMI) befolyt összegeket az INP vissza nem térítendő támogatásokként osztja szét olyan projektekre, amelyek célja a műemlékek megóvása, helyreállítása és népszerűsítése. Például a 2025-ös első pályázati szakasz keretében összesen 8,5 millió lej áll rendelkezésre – olvasható az intézet weboldalán.

Támogatást lehet igényelni tervezésre és műszaki dokumentációk elkészítésére vagy kiállítások, edukációs programok, kulturális események, digitális vagy fizikai bemutatóeszközök készítésére is. A pályázók legalább 10 százalék önrészt kell biztosítsanak a projekt költségvetéséből. A támogatásra jogosultak lehetnek magán- és jogi személyek is, ha legalább 25 évre szóló használati, bérleti vagy kezelési joguk van az adott műemlékre.

Az Electric Castle és a TIFF is járt már hasonlóképpen

Az Országos Örökségvédelmi Intézet több rendezvényszervezőt is bíróság elé idézett 2018-ban és 2019-ben, amiért nem fizették be a 2 százalékos illetéket. A TIFF szervezői ellen azért indult eljárás, mert Kolozsvár főterén tartottak szabadtéri vetítéseket, ahol több műemlék is található. Ugyanehhez a helyszínhez köthető a Club Arena SRL ügye is: korábbi években télen kereskedelmi alapon működtették a mobiljégpályáját, ami után szintén nem fizettek illetéket.

A bonchidai Electric Castle fesztivál szervezői ellen szintén jogi eljárás indult 2019-ben, miután kiderült, hogy a szervezők nem fizették be az illetéket, miközben a fesztivál a műemléki védettség alatt álló Bánffy-kastély területén zajlott. A kolozsvári bíróság végül több mint 106 000 lej fizetésére kötelezte a szervezőcéget, valamint további összegekre az inflációs korrekció és késedelmi kamatok miatt. A fesztivál szervezői azzal védekeztek, hogy jelentős mértékben támogatták a kastély felújítását, ami szerintük kiváltotta volna az illetékfizetési kötelezettséget, ám ezt a bíróság nem fogadta el.

„Sajnos az egész ügy azt mutatja, hogy az INP elsősorban az állam kasszáját akarja megtömni, és kevésbé érdekli őket a történelmi helyszínek, jelen esetben a Bánffy-kastély védelme” – mondták az Electric Castle képviselői a 2019-es ügyben.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!