Közpénzből él a teljes Stănescu-klán, a PSD-s politikus most Bolojant támadja a reformok miatt

A G4Media írta meg, hogy mi áll a hátterében annak az erős kirohanásnak, amit a PSD főtitkára, Paul Stănescu intézett Bolojan ellen. A szociáldemokrata politikus több mint egy évtizede az egyik legbefolyásosabb figurája a pártnak, hétfőn élesen bírálta a Bolojan-kormány reformintézkedéseit, mondván, „nem azért vállalták a kormányzást, hogy az országot terrorizálják adminisztratív eszközökkel”.

A háttérben azonban nem pusztán ideológiai vita áll: Stănescu szinte teljes családja évek óta jól fizetett, gyakran politikai hátszéllel szerzett állásokból él, az állam különféle intézményeiben vagy az állammal üzletelve.

Alexandru Stănescu, Paul Stănescu testvére, 2022-ben lett a Dél‑Nyugat Oltenia Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) vezérigazgatója, noha semmilyen tapasztalata nem volt európai uniós pénzek kezelésében. Az intézmény, amelyet most vezet, 1,2 milliárd euró értékű EU-s és állami forrást kezel a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban – többek között infrastruktúra, közszolgáltatások, oktatás, egészségügy és helyi gazdaságfejlesztés céljából. Ráadásul az ADR-nak a PNRR (országos helyreállítási terv) kapcsán is vannak feladatai.

Stănescu – aki mezőgazdasági gépészmérnökként végzett a Bukaresti Műegyetemen – egy tapasztalt, ADR-nál dolgozó szakembert előzött meg az interjún, ahol 90,6 pontot kapott, míg a másik jelölt, Gabriel Burada, mindössze 57,14-et. Fontos megjegyezni, hogy a kiválasztás feltételei között nem szerepelt a pályázatokhoz kapcsolódó tapasztalat mint elvárás, noha az intézmény pontosan ezeket a forrásokat menedzseli.

Mint a G4Media egy korábbi cikkében is rámutatott, ez már a második magas szintű kinevezése volt abban az évben: 2022 elején az ANRE, az energiaárak szabályozásáért felelős hatóság vezetőségébe is bekerült. Akkor a PSD pártelnöke, Marcel Ciolacu nyíltan elismerte, hogy „jutalomként” kapta a pozíciót, miután nem jutott be a parlamentbe. Alexandru Stănescu végül lemondott az ANRE-nél betöltött tisztségéről, épp azelőtt, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a kinevezése alkotmányellenes volt – mivel nem teljesítette a szakmai tapasztalatra vonatkozó törvényi feltételeket.

Az ADR Sud-Vest Oltenia egyébként egy, a helyi politikai elit által ellenőrzött szervezet, amely a régió öt megyéjének – Dolj, Gorj, Mehedinți, Olt és Vâlcea – érdekeit kellene, hogy szolgálja. Formailag nem központi állami intézmény, hanem közhasznú nonprofit egyesület, amelyet a megyei tanácsok alapítottak. Bár nem minisztériumi szerv, állami és uniós forrásokat kezel, és gyakorlatilag a megyei politikai vezetők befolyása alatt áll. A térség Románia egyik legelmaradottabb régiója, miközben az általa kezelt források összege kiemelkedően magas.

Alina Gabriela Modan, Paul Stănescu lánya, 2019-ben, mindössze 23 évesen került tanácsadói pozícióba az ANCOM-nál, Románia távközlési hatóságánál – közvetlenül Sorin Grindeanu vezetése alatt, politikai hátszéllel. A kinevezés idején nem rendelkezett semmilyen tapasztalattal a távközlés vagy a közigazgatás területén. Ezt megelőzően a családi érdekeltségű Agromec Vișina SA-nál dolgozott, amely Paul Stănescu helyi befolyási köréhez tartozott. Néhány hónappal később sikerrel szerepelt egy belső versenyvizsgán, és állandó közalkalmazotti státuszt kapott az intézményben, ami jelentős védelmet biztosít számára a munkahelyi elbocsátással szemben.

Anyagi helyzete is figyelemre méltó volt már pályakezdőként: a 2018-as esküvőjéből származó nászajándék összege meghaladta a 220 000 eurót, amit saját vagyonnyilatkozatában is feltüntetett – ebből mintegy 150 000 euró készpénz formájában érkezett. Az ANCOM-nál elért pozíciójával havi nettó bére több ezer euróra tehető, miközben karrierjének indulásakor semmiféle releváns szaktudással nem rendelkezett.

Robert Marius Modan, Paul Stănescu veje és Alina Gabriela Modan férje, 2020 óta tölti be a Román Pénzügyi Felügyelet (ASF) főtitkári tisztségét – versenyvizsga nélkül, politikai delegálással került a pozícióba. Előzőleg a Mezőgazdasági Alapnál, majd a román Képviselőházban dolgozott, de karrierje Vișinában, Paul Stănescu helyi bázisán indult, ahol egy helyi agrárszervezetnél – az Asociația GAL „Orizonturi 2012” Vișina Nouă-nál – PR-szakértőként tevékenykedett.

A pénzügyi felügyelethez való kinevezését Nicu Marcu, az ASF elnöke intézte, aki politikailag is közel áll Stănescuhoz. A sajtóban több forrás is beszámolt arról, hogy Modan – akit gúnyosan „ginerică”-ként (vejecske) emlegetnek – sem szakmailag, sem közigazgatásilag nem rendelkezett releváns tapasztalattal, mégis magas pozíciót kapott, kiemelkedő fizetéssel. Egy 2021-es belső ASF-memorandumban az alkalmazottak azt is sérelmezték, hogy miközben több régi munkatárs fizetését megvágták, a pártközeli kinevezettek – köztük Modan – 4 000 eurót meghaladó havi nettó fizetésben részesültek, prémiumokkal együtt még ennél is többet kerestek.

További ellentmondásokat szült, hogy Modan vagyonnyilatkozatában sokáig nem szerepelt a házastársi kapcsolat, miközben felesége, Alina Modan nászajándékból több mint 220 000 eurót jelentett be, ebből jelentős összeg készpénzben érkezett. A jelek szerint szándékosan próbálták elrejteni a köztük lévő rokoni kapcsolatot, hogy elkerüljék a politikai klientúra gyanúját – ez azonban végül átláthatóvá vált a média nyomására.

Ștefan Stănescu, Paul Stănescu fia, korábban két cégben is részvényes volt — SC Ecologic Danube SRL és SC Biodelta Resurse SRL — amelyek 36 000 hektár nádas területre éltek EU-s támogatási lehetőséggel a Duna-deltában. Az érintett cégek összesen közel 6 millió eurós támogatást pályáztak meg, miután egy 2023-as törvénymódosítás „átminősítette” a deltai területeket legelővé, így jogosulttá tette a nád betakarítási támogatására.

A támogatási igényeket először az APIA Tulcea megyei kirendeltsége elfogadta, később azonban a központi APIA felfüggesztette a kifizetést – részben mert a módosított jogszabály csak az igénylést követő időkben lépett hatályba, részben pedig hiányoztak a területek betakarítását alátámasztó szakmai alapok. Az APIA ezt követően vizsgálatot rendelt el, Florin Barbu agrárminiszter le is váltotta az APIA vezetőjét, mivel az leállította a kifizetést.

A számvevőszék jelentése szerint, amit az Economedia is közölt, a Stănescu fiához köthető cégek több mint 1 millió lej értékű bérleti díjat nem fizettek ki a koncesszióval érintett nádas területek után. Az APIA ennek ellenére nem szüntette meg automatikusan a támogatási szerződéseket, és nem alkalmazott visszafizetési kötelezettséget. Továbbá a koncessziós szerződéseket nem hirdették meg a hivatalos közbeszerzési portálon (SEAP), és az ARBDD – bár a szerződések időközben lejártak – nem kezdeményezte azok megszüntetését vagy újratárgyalását.

A helyzet nagy visszhangot kapott, amikor az európai ügyészség (EPPO) dokumentumokat kért be az APIA-tól — hivatalosan megerősítve, hogy európai uniós csalás gyanúja miatt folyik büntetőeljárás a duna-deltai nádasok ügyében.

Stănescu dühös a reformokra, mert szorul a hurok

A politikus szerint a Bolojan-féle reformok „rontják az emberek életét” és „feláldozzák a helyi beruházásokat egy számviteli logika oltárán”. A valóságban ezek a reformok többek között az állami pártkegyhelyek leépítését célozzák – azaz épp azokat a pozíciókat, amelyekből a Stănescu család éveken át profitált.

A reformtervek bejelentésére egyébként a PSD több vezető politikusa is dühös hangvételű nyilatkozatokkal reagált. Paul Stănescu szerint a kormány „adminisztratív terrort” folytat, és a pártnak sürgősen el kell döntenie, marad-e a kormányban. Hasonló hangot ütött meg Constantin Rădulescu, Mihai Fifor, Bogdan Cojocaru és Daniel Suciu is, akik szerint a megszorítások megtorpedózzák a helyi beruházásokat és a közösségek működését. A koalíciós partnerek viszont élesen visszavágtak: az USR szerint éppen azok háborognak, akik „évekig politikai alapon kapták a pénzt és a pozíciókat”, míg a PNL egyik alelnöke, Gigel Știrbu úgy fogalmazott, a PSD-t az zavarja, hogy „elveszítik a hozzáférést a közpénzekhez”. Egy másik PNL-s, Florin Roman szintén kritizálta a reformokat, de gazdasági és vidéki munkahelyvédelmi szempontokra hivatkozva.

A PSD-n belül tehát komoly feszültségek vannak a további kormányzati részvétel kapcsán. Egyesek maradnának, mások ellenzékbe vonulnának, hogy visszaszerezzék a populista AUR-nak elvesztett szavazókat.