Ismét feszültségek vannak a koalícióban, a PSD főtitkára szerint sürgősen dönteniük kell, hogy kormányon maradnak-e
A Szociáldemokrata Párt (PSD) hivatalos Facebook-oldalán megosztott hétfői üzenetében bírálta a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit Paul Stănescu, a párt főtitkára, ahogy a G4Media megjegyzi, az egyik legbefolyásosabb helyi „bárója”. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki nekiment a kormánykoalíciónak.
A PSD-s politikusok leginkább az Anghel Saligny program keretében végrehajtott projektek felfüggesztését bírálták. A második megszorítócsomag keretében végrehajtott intézkedést múlt pénteken jelentette be Ilie Bolojan és Cseke Attila.
„Románia nehéz időszakon megy keresztül, de ez nem jelenti azt, hogy ennek leküzdéséhez le kell rombolni mindazt, amit az elmúlt 10 évben felépítettünk” – írta a politikus, aki szerint a PSD csak az ország fejlesztése és az emberek életszínvonalának a javítása érdekében vállalta a kormányzást, mert az lett volna számukra a legegyszerűbb, ha ellenzékben maradnak.
„A hatékonyság ürügyén egy olyan reformot támogatnak, amely nem valós értékeléseken, hanem megérzéseken alapul” – írta a főtitkár a második intézkedéscsomagról, ami szerinte kapkodó és merev logikát követ, és a terhe a legsebezhetőbbekre hárul.
Stănescu szerint nem azért vállalták a kormányzást, hogy figyelmen kívül hagyják „a románok, a vállalkozók és az önkormányzatok hangját”. Állítása szerint a PSD nem fogadhatja el azt, hogy lemondanak a kulcsfontosságú infrastrukturális és helyi fejlesztési beruházásokról, amik közül már a kivitelezése is előrehaladott állapotban van. Szerinte sürgős koalíciós megbeszélésre van szükség, hogy megbeszéljék az intézkedéseket, míg a párton belül „haladéktalanul el kell dönteniük, hogy maradnak-e még a kormányban”
„A reformokat nem adminisztratív terrorral kell végrehajtani, hanem párbeszéd, egyensúly és felelősség mentén. Nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök és a koalíció más vezetői nyitottságot ígérnek, miközben a valóságban minden döntést elemzés és egyeztetés nélkül hoznak meg, kizárva az érintett feleket”
– érvelt a politikus.
Szerinte az sem elfogadható, hogy az USR és a PNL folyamatosan támadja a PSD-t, de amikor felelősségvállalásról van szó, akkor számítanak a támogatásukra. Stănescu szerint a PSD minden olyan intézkedést támogat, ami megszünteti a pazarlást.
A Hotnews összefoglalója szerint a kormány önkormányzatokat sújtó megszorításait a hétvégén több fontos PSD-s vezető is bírálta. Constantin Rădulescu, a párt Vâlcea megyei szervezetének elnöke (egyben megyei tanácselnök) és Mihai Fifor, a párt Arad megyei alelnöke azzal a felkiáltással mentek neki a kormánynak, hogy „ne nézzenek minket bolondnak”. Bogdan Cojocaru, a párt iași-i vezetője szerint az Anghel Saligny program felfüggesztése stagnáláshoz és szegénységhez vezet, és hasonlóan nyilatkozott a Beszterce-Naszód megyei képviselőjük, Daniel Suciu is.
Andrei-Florin Gheorghiu, az USR képviselője úgy reagált a PSD-s felháborodásra, hogy az „nagyon jó”, mert azt jelenti, a Bolojan-kormány által bejelentett reform „oda vág, ahová kell”. Az USR Vâlcea megyei képviselője úgy fogalmazott, „a PSD az a szőnyeg, amely alá évekig elrejtették az átláthatatlan kiadásokat, a politikai alapon betöltött állásokat és a felfújt projekteket.”
„Rădulescu úr azért háborog, hogy megvágják a »folyamatban lévő« finanszírozásokat. De mik ezek a projektek? Mennyibe kerülnek? Ki hajtja őket végre? És főleg: mennyit keresnek rajtuk azok a fiúk, »akik tudják, hogy megy ez a dolog«?”
– reagált Andrei-Florin Gheorghiu.
„A kormányzati reform nem a közösségek ellen irányul. Azok ellen a klientúrahálózatok ellen irányul, amelyek éveken át túszul ejtették ezeket a közösségeket, csak azért, hogy táplálják a helyi bárók (kiskirályok – szerk.) politikai gépezetét” – írta közleményében az USR-s politikus, aki szerint kormánytámogatás nélkül a Vâlcea megyei önkormányzatok fele csődbe menne, mert „néhány száz lakosú községek évente több száz millió lejt költenek bérekre, számlákra, üzemanyagra és protokollra”, és ez így nem mehet már tovább.
„Az olyan bárók, mint Rădulescu, félnek, mert tudják, hogy az a rendszer, amelyből profitáltak, meginog” – tette hozzá a képviselő a Hotnews szerint.
A PNL alelnöke, Gigel Știrbu a Facebookon reagált a szociáldemokrata politikusok „aggodalmaira”. A PNL-s politikus szerint a kormányt támadó szociáldemokrata politikusok nem a deficit miatt aggódnak, hanem azért, „mert érzik, hogy elveszítik a hozzáférést a közpénzekhez”, amelyekből éveken át fenntartották a szinekúrákat (tényleges munkával nem járó állások), a különféle üzleteket és a pártklientúrát – írja az Agerpres.
Știrbu úgy vélte, azért kezdte el támadni egyre több szociáldemokrata politikus a kormányt, amelynek egyébként a PSD is tagja, mert idegesek a deficitcsökkentő intézkedések miatt, amelyek az általuk jól fizető, de kevés munkával járó állásokba juttatott rokonokat és barátokat érintik.
„Elkezdtek telefonálni a leánygyermekek az ANCOM-tól, vejek az ASF-től, szeretők az ANRE-től, unokahúgok a Nuclearelectricától, unokatestvérek a Transelectricától. Mert kezdenek megszűnni a kényelmes munkahelyek az aktatologatók és a munkát mímelők számára az ügynökségeknél, minisztériumoknál. Állások, amelyeket csak azért találtak ki, hogy legyen még egy aláfirkantandó aláírás, és egy fizetési csekk, amit felvehetnek”
– fogalmazott bejegyzésében Gigel Știrbu. A PNL-s képviselő szerint a szociáldemokraták nem akarják elveszíteni hatalmukat, befolyásukat és privilégiumaikat az intézményeknél, emiatt bírálják a kormányt, amelyiknek a saját pártjuk is tagja.
A miniszterelnök saját pártjának, a PNL-nek a képviselője is kritizálta a kormány intézkedését. Florin Roman Facebook-üzenetében arra figyelmeztette párttársát, hogy az Anghel Saligny program keretében történő kifizetések leállítása az ország építőtelepeinek leállásához és a romániai vállalatok több ezer alkalmazottjának elbocsátásához vezethet. Florin Roman szerint főleg a vidéki beruházásokat érinti majd rosszul az említett megszorító intézkedés. „Elsősorban a román falvakat és a román tőkét sújtja majd, mert a munkálatok 100 százalékát román cégek nyerték el. A multinacionális cégeket – mint mindig – most is elkerüli a hatás” – írta. Szerinte ezek a cégek több ezer alkalmazottat bocsáthatnak el a jövő hónaptól.
„Mivel a parlament ellenőrzi a kormányt és nem fordítva, az ülésszak kezdetén a bizottság elé fogjuk hívni az illetékes kormánytisztviselőket, hogy magyarázatot adjanak azokról a szerződésekről, amelyeket a kormány vállalt, de nem fizetett ki Amíg én leszek a bizottság elnöke, addig kiállok a helyi választott vezetők mellett, mert ők az egyetlenek, akik valóban jobbá tettek minden romániai falut és várost” – írta Florin Roman, aki egyben a képviselőház közigazgatási bizottságának elnöke is.
Az önkormányzati dolgozók is tiltakoztak a Bolojan-kormány megszorításai ellen.
A pénteken bejelentett megszorítások közül az egyik legfontosabb lépés, hogy minden település számára meghatároznak egy maximális alkalmazott-létszámot, amelyet a lakosság számához kötnek. A megyei tanácsoknál további szempontokat is figyelembe vehetnek, például azt, hogy hány települést irányítanak. A cél az, hogy a túlduzzasztott apparátusokat leépítsék, miközben a jól működő, kevés alkalmazottal dolgozó önkormányzatokat ne sújtsák újabb megszorításokkal. Szintén csökkenteni tervezik a helyi rendőrségek létszámát.
Emellett az állam beleszólást szeretne az olyan önkormányzatok bérezésébe, amelyek még a saját alkalmazottaik fizetését sem tudják állni a saját bevételeikből. Egységes bértáblát vezetnének be ezeknél a településeknél. Bolojan szerint jogos, hogy legyen beleszólása abba, milyen fizetéseket adhatnak ezeken a településeken. Azt is tervezik, hogy az állami támogatások kiosztásakor a hatékony, jól működő önkormányzatokat részesítenék előnyben, illetve különböző köztisztviselők – például egy könyvelő vagy egy jegyző – egyszerre két-három hivatalban is dolgozhassanak.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!