Az OECD rámutat, hogy tíz év reformkísérlet után miért kritikus még mindig a romániai oktatás helyzete

A kora gyermekkori oktatásra és az alapfokú oktatásra kellene többet és hatékonyabban költsön Románia, és aktívan támogatnia kellene a szakadékok megszüntetését a vidéki, hátrányos helyzetű közösségek, illetve a városi közösségek tanulási esélyei között, derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden bemutatott jelentéséből.

Az OECD jelentése az oktatási reformok helyzetét és a romániai oktatás általános helyzetét elemzi Romániában, összehasonlítva a szervezet tagországainak helyzetével, és az elemzések alapján ajánlásokat fogalmaz meg több kulcsfontosságú területen, az egyes oktatási ciklusokhoz kapcsolódóan, valamint javaslatokat tesz oktatáspolitikai intézkedésekre vonatkozóan.

Románia messze elmarad az OECD-átlagtól olyan mutatók tekintetében, mint például a PISA-vizsgálatokon gyengén teljesítők magas száma és a legjobbak alacsony száma, a nagyobb és a kisebb iskolák PISA-vizsgálatokon elért teljesítménye közötti különbség; a középiskolát be nem fejező fiatalok száma vagy a fiatalok foglalkoztatási aránya.

A PISA-vizsgálatokon matematikából gyengén teljesítők aránya 2022-ben Romániában 49 százalék volt, a magasan teljesítőké pedig mindössze 4 százalék, míg az OECD-átlag 31, illetve 9 százalék. Romániában a 25 és 34 év közöttiek 25 százaléka nem jut el a középiskoláig, míg az OECD-tagországokban 15 százalék alatti ez az arány.

A jelentés megállapítja, hogy a vidéki és a városi területek között jelentős különbségek vannak a részvétel és az iskolai végzettség tekintetében, a beiskolázási arányok minden szinten, de különösen a korai és a középfokú oktatásban az OECD-átlag alatt maradnak. „A vidéki gyermekek általában kevésbé vesznek részt a kora gyermekkori gondozásban és oktatásban, és hajlamosak kimaradni az iskolából, illetve jelentősen alulreprezentáltak a felsőfokú oktatásban (...)” – áll a jelentésben. Megjegyzi továbbá: „a szegény vidéki területeken felülreprezentált roma közösség továbbra is az egyik leginkább marginalizált csoport, magas a lemorzsolódási arány és alacsony a részvétel a korai oktatásban, az iskolában és a felsőoktatásban”.

A jelentés nyolc „oktatáspolitikai üzenetet” fogalmaz meg Románia számára, ezek egyrészt a szükséges reformok irányát szabják meg, másrészt az oktatás jelenlegi állapotát írják le.

1. Át kell alakítani a romániai tanárképzést, előtérbe helyezve a kisgyermekkori nevelést és az iskolák vezetését
2. Meg kell erősíteni a kisgyermekkori nevelés támogatását, a pedagógiai tevékenység iskolánkénti és klaszterszintű javítása érdekében
3. Az egyén és a gazdaság szükségleteit jobban össze kell hangolni a középiskolai oktatásban és a felnőttképzésben, mert az iskolaelhagyás a szakiskolai, illetve vokacionális képzésben a legmagasabb
4. A roma közösségek és a hátrányos helyzetű vidéki közösségek oktatásának minőségét célzottabb anyagi támogatással és digitális programokkal kell javítani a kisgyermekkori oktatástól a felsőoktatáson át a felnőttképzésig
5. Ki kell terjeszteni a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók oktatási lehetőségeit
6. Konkrét tervet kell kidolgozni a vidéki duális képzés megvalósítására
7. A finanszírozást át kell irányítani, különösen a korai és az alapfokú oktatás felé, hogy csökkenjenek a költségvetésbeli különbségek, amelyek bizonyos településeken a hátrány állandósulásához vezetnek. Az oktatás minden ciklusára többet kellene költeni.
8. Növelni kell az oktatási intézmények autonómiáját, ugyanakkor a felelősségtudatot is a körükben

„Néha az az ironikus helyzet áll elő, hogy ingyenes felsőoktatást kínálunk, de tandíjat kérünk a legkisebbektől, akik óvodába járnak. Ez nem hatékony felhasználása a közforrásoknak. Nem jó módja annak sem, hogy előmozdítsuk a méltányosságot és a minőségi eredményeket érjünk el az oktatásban, még akkor sem, ha ez nagyon sok országban valóság” – mondta az OECD jelentését bemutató keddi sajtótájékoztatón Andreas Schleicher, a szervezet oktatási és készségfejlesztési igazgatója az Edupedu.ro szerint.

Schleicher arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia sokkal többet költ az egyetemi oktatásra, mint az elemi oktatásra, a különbség meghaladja az OECD-tagországok átlagát, és erre nincs semmilyen „természetes magyarázat”. „Ha az állami források korlátozottak, akkor azokat elsősorban a rendszer alapjaiba kell befektetni. A felsőoktatásban pedig magánforrásokat is mozgósíthatunk – jövedelem függvényében odaítélt hitelek vagy szociális ösztöndíjak révén” – tette hozzá.

A szakértő kiemelte azt is, hogy a romániai oktatási rendszer egyik nagy kihívása a város és vidék közötti egyenlőtlenség, de van egy másik probléma is, a relevancia kérdése. Schleicher szerint úgy tűnik, hogy túl sok az olyan fiatal, aki úgy érzi, hogy az iskola nem készíti fel a való életre.

„Az egyik kihívás az, hogy kevesebbet taníts, de azt alaposan. Jelenleg a tanároknak rengeteg tartalommal és anyaggal kell dolgozniuk, és túl kevés idejük van arra, hogy felkészítsék a diákokat a valódi problémák és valódi projektek megoldására” – jelentette ki.

Románia 2022-ben lett tagjelölt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben. A csatlakozási folyamat részeként Romániát 26 ágazati bizottságnak kell értékelnie az ütemtervben meghatározott tagságra vonatkozó fő elvekkel összhangban.

Az OECD romániai oktatásra vonatkozó jelentésével egyidőben az oktatási minisztérium közzétette a funkcionális analfabetizmusra vonatkozó jelentését is, eszerint a felnőtt lakosság körében a leginkább a 65 év felettieket érinti ez a jelenség.