Szemtől szemben: Nicușor Dan és Simion látványosan összecsaptak a BNS fórumán

A romániai elnökválasztás második fordulójának két jelöltje, Nicușor Dan és George Simion szerdán először jelent meg közösen nyilvános eseményen az első forduló óta. Az Országos Szakszervezeti Blokk (BNS) által a Parlamentben szervezett szakmai fórumon – amelyen több mint 500 szakszervezeti küldött vett részt – a két jelölt egymás mellé ült, ám közöttük üresen maradt egy szék. A gesztus jól érzékeltette a köztük húzódó politikai és világképi szakadékot, amit az esemény során elhangzott nyilatkozataik is megerősítettek.

A BNS azért hívta meg a két államfőjelöltet a szakmai fórumára, hogy közvetlen párbeszédet folytassanak az ország legnagyobb munkavállalói érdekképviseletével, és válaszoljanak a szakszervezetek által megfogalmazott tíz kulcsfontosságú gazdasági és szociális kérdésre. A fórum célja az volt, hogy a választók megalapozott döntést hozhassanak a második fordulóban, nem csupán szlogenek, hanem konkrét elképzelések alapján. A BNS elnöke, Dumitru Costin korábban élesen bírálta George Simion bejelentését, miszerint félmillió közalkalmazottat bocsátanának el, „kizártnak” nevezve az elképzelést. Costin figyelmeztetett: az oktatás, az egészségügy és a rendvédelem már most is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, és egy ilyen típusú „fejetlen leépítés” épp azokat a közszolgáltatásokat bénítaná meg, amelyek a társadalom legvédtelenebb rétegeinek nyújtanak alapvető támogatást.

Ki a felelős a lej gyengüléséért?

A vita egyik első kérdése az elmúlt napokban bekövetkezett lej-euró árfolyamgyengülés körül forgott. George Simion összeesküvésgyanús magyarázattal állt elő: „Bizonyos cégek spekuláltak a lej ellen, ez egy választási manipuláció volt. Az óriási költségvetési hiányért viszont az eddigi kormányok a felelősek.”

Nicușor Dan ezzel szemben józanabb és gazdaságilag megalapozott választ adott: „Nem minden történés mögött van összeesküvés. A novemberi választások után is hasonló gyengülés történt. Ha a politikai instabilitás marad, az elriasztja a befektetőket. Ez is része a gazdasági bizalomnak.”

Átlátható védelmi kiadások

Az uniós védelmi alapok és a hadiipari fejlesztések kapcsán Nicușor Dan a transzparencia, az állami vállalatok jobb ellenőrzése és a korrupció elleni fellépés szükségességét hangsúlyozta: „A közpénzek felelős felhasználása, a nagy adócsalások felszámolása, valamint az uniós források lehívása kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy legyen pénz védelemre.”

George Simion ezzel szemben a nemzeti újraiparosítást szorgalmazta, konkrét gyárakat említve – Cód, Kudzsir, Vidombák – amelyek szerinte képesek lennének NATO-szabványú fegyvereket előállítani. „Nem Brüsszelre kell várni, hanem saját kapacitásainkra építeni” – mondta, ugyanakkor a hadsereg vezetését azzal vádolta, hogy „ezerszám vásároltak festményeket” ahelyett, hogy felszerelést vásároltak volna.

Közpénzügyek, adósság és infrastruktúra

Simion megvádolta Dant, hogy főpolgármestersége alatt nőtt Bukarest adóssága.
Dan erre konkrét adatokkal válaszolt: „Fejlesztésre vettünk fel hitelt, nem napi működésre. Az önkormányzat kötvényt bocsátott ki, amelyre kétszeres túljegyzés érkezett – míg az állam kötvényeire senki nem jelentkezett. Ez a különbség egy hiteles és egy hiteltelen gazdaságpolitika között.”

Európai gazdasági irány vagy nacionalista zárkózás?

Nicușor Dan szerint Románia nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön: „Aki ma nem az AI-ba fektet, az holnap nem versenyez a világpiacon. Románia nem beszélhet sem kalandorpolitikáról, sem előrehozott választásokról, sem Călin Georgescu kormányfőségéről. Szükségünk van a stabilitásra, a nyitott gazdaságra, a kiszámíthatóságra.”

Simion ezzel szemben továbbra is egy „román megoldásokra” épülő gazdaságot vázolt fel, és a politikai elit korrupcióját tette felelőssé mindenért. „Nem én okoztam a költségvetési válságot. Én vagyok az egyetlen jelölt, aki a nép oldalán áll” – jelentette ki.

Ki szerepelt jobban?

A szakmai fórum során egyértelműen látszott, hogy Nicușor Dan felkészültebb, adatvezérelt és gazdaságilag megalapozott válaszokat adott, míg George Simion inkább a nemzeti érzelmekre, a harcias retorikára és a korrupcióellenes frázisokra épített. Dan többször hivatkozott konkrét eredményeire Bukarest élén, míg Simion inkább vágyképeket és harcos kijelentéseket fogalmazott meg.

Miközben Simion próbálta elkerülni, hogy elveszítse a „rendszerellenes” imidzsét, Dan végig a jövőbeli kormányzás kompetenciájára és kiszámíthatóságára helyezte a hangsúlyt. Egy euroatlanti, stabilizációra építő elnöki szerepfelfogás állt szemben egy retorikailag hangos, de részleteiben homályos „népi forradalommal”.