A választási botrány tabu maradt az első nemzetvédelmi tanácson

Nem hozott megnyugtató válaszokat a Legfelsőbb Védelmi Tanács első ülése, amelyet azután tartottak meg, hogy tavaly novemberben érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulóját. A találkozón nem tisztázták, miért nem voltak képesek a román titkosszolgálatok idejében észlelni az orosz beavatkozást a választási folyamatba, írja a Deutsche Welle.

A CSAT ugyan elfogadta a nemzetbiztonsági intézmények 2024-es tevékenységéről szóló jelentéseket, ám ezek nem szolgáltak magyarázattal arra, hogyan válhatott hirtelen népszerűvé a szélsőséges nézeteket valló Călin Georgescu, illetve miként kaphatott támogatást Oroszországtól. Az erről szóló titkosszolgálati dokumentumokat Klaus Iohannis leköszönő elnök tavaly decemberben hozta nyilvánosságra.

Nincs vizsgálat, nincs felelős

Jelenleg nem működik parlamenti vizsgálóbizottság, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét elemezné a tavalyi kampányidőszak alatt. A két szervezet eddig semmilyen konkrét információval nem szolgált arról, hogyan történhetett meg, hogy Oroszország ilyen mértékben befolyásolni tudta a román elnökválasztást – annak ellenére, hogy a német titkosszolgálat már 2024 októberében figyelmeztetett Moszkva növekvő európai agressziójára.

Miközben más nyugat-európai országok – például Németország, Franciaország vagy Belgium – világos állásfoglalásokat tettek az orosz fenyegetésekkel kapcsolatban, a román titkosszolgálatok továbbra is hallgatnak. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy Brüsszel, Párizs és Berlin is attól tart, Oroszország a következő években akár NATO-tagállamokat is megtámadhat.

Hiányos kommunikáció, ellentmondásos irányvonalak

A CSAT ezúttal sem adott világos magyarázatot arra, mi történt pontosan a tavaly november 24-i első fordulóban, és milyen veszélyek leselkednek Romániára a közeljövőben. A tanácskozás utáni közlemény pusztán annyit említ, hogy „elfogadták a 2025-ös évre szóló fő célkitűzéseket”, de konkrétumokat nem közöltek.

A közlemény szövegéből az is kitűnik, hogy komoly ellentétek feszülnek a román hatalmi elitben: Ilie Bolojan ideiglenes elnök továbbra is Ukrajna támogatásában látja Románia jövőjét, míg Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok – és különösen Donald Trump – politikájának kritikátlan támogatására épít.

Románia a békefolyamatban és a Fekete-tengeri biztonságban

Románia a dokumentum szerint üdvözli a Szaúd-Arábiában tartott tűzszüneti tárgyalásokat és az amerikai erőfeszítéseket a háború lezárása érdekében. Egyidejűleg azonban hangsúlyozza: a tartós és igazságos béke csak Európa bevonásával jöhet létre. Bukarest központi szerepet kíván vállalni a Fekete-tenger térségének biztonsági ellenőrzésében is, különösen a lehetséges tűzszünet betartásának monitorozásában.

Ilie Bolojan párizsi csúcstalálkozón tett nyilatkozata szerint „egyetlen román katona sem fog Ukrajna területére lépni”, de Románia kész megfigyelőként részt venni a békefolyamatban.

Homályos stratégiák, eltitkolt költségek

A CSAT által kiadott dokumentumból nem derül ki világosan, milyen sürgős intézkedések szükségesek, vagy hogy milyen geostratégiai irányba haladna Románia. A legnagyobb kockázatok sincsenek néven nevezve. Annyi azonban biztos, hogy Románia megerősítené kétoldalú kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és egyre nagyobb amerikai katonai jelenlétet szeretne biztosítani saját területén.

Annak ellenére, hogy a CSAT elfogadta a nemzetbiztonsági kiadások végrehajtási jelentését, a költségek pontos összegét nem tették közzé.

A tanácskozás után tehát nem lettünk okosabbak: a román titkosszolgálatok felelősségre vonása elmaradt, a nemzetbiztonsági stratégia homályos, és a politikai vezetés megosztott. Eközben Oroszország továbbra is fenyegeti a térséget, és a NATO határain belül sem lehet nyugodt senki.