Szekus besúgó, elítélt bűnöző és oroszbarát politikusok kerültek a hírszerzést ellenőrző bizottságokba

A román parlament titkos szavazással kijelölte azokat a politikusokat, akik a következő ciklusban az ország két legfontosabb titkosszolgálatát, a SRI-t (Román Hírszerző Szolgálat) és a SIE-t (Külügyi Hírszerző Szolgálat) fogják ellenőrizni. A mit sem sejtő állampolgár hátradőlhet, a képviselők, szenátorok végzik a dolgukat, alakítják a bizottságokat, rákoppintanak a titkosszolgák körmére, ha kell, többé nem fordulhat elő olyan rövidzárlat, mint a november-decemberi elnökválasztás esetében. Igen ám, de ha megnézzük kicsikét is a parlamenti ellenőrző bizottságok összetételét, kiderül, hogy elég sötét alakokkal töltötték fel ezeket a testületeket, akiknek érdekük korántsem az, hogy átlátható legyen a hírszerző szolgálatok működése. A G4Media összegyűjtött pár zaftos részletet a két bizottság egyik-másik tagjáról, kétségtelenül, hogy a legérdekesebbek Felix Stroe, a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke és Eugen Bejinariu, a SRI-bizottság elnöke.

A SIE-bizottság: kádertemető vagy oroszbarát hálózat?

A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) parlamenti ellenőrző bizottságát a PNL-s Alexandru Muraru vezeti, de az alelnöki pozícióba a szociáldemokrata Felix Stroe került, akinek múltja finoman szólva is terhelt. Stroe ugyanis a kommunista Securitate egykori informátora volt, „Dan” fedőnéven jelentett diáktársairól. Bár a CNSAS (a Securitate iratait vizsgáló testület) nem minősítette őt hivatalosan besúgónak, a régi dokumentumok szerint igenis szolgáltatott információkat az elnyomó rezsimnek.

Felix Stroe politikai karrierje az 1990-es években indult, és azóta is a hatalmi struktúrák közelében maradt. A PSD Konstanca megyei szervezetének vezetőjeként és az országos politika egyik befolyásos alakjaként számos üzleti és politikai érdek kapcsolódik a nevéhez. Noha a pártja az elmúlt években folyamatosan veszített népszerűségéből a térségben, Stroe pozícióját megingathatatlannak tűnik, köszönhetően a helyi gazdasági és politikai körökkel ápolt szoros kapcsolatainak.

Ezen kívül Stroe korábban a közlekedési miniszteri posztot is betöltötte, ahol szintén nem kerülte el a botrányokat. Minisztersége alatt számos infrastrukturális projektet bíráltak amiatt, hogy azok átláthatatlan módon kerültek odaítélésre, és a közpénzek felhasználása gyakran homályos körülmények között zajlott. Ennek ellenére politikai karrierje töretlen maradt, és most egy olyan kulcsfontosságú bizottságban kapott szerepet, amelynek az lenne a feladata, hogy átláthatóvá tegye Románia egyik legérzékenyebb intézményének, a hírszerzésnek a működését.

Stroe hatalmát tovább erősítette, hogy a PSD konstancai szervezetének élén nemcsak politikai befolyást szerzett, hanem komoly gazdasági érdekeltségekbe is beépült. A helyi üzleti elit és a pártfinanszírozók közötti kapcsolatrendszere biztosította számára, hogy a bukások ellenére is megtarthassa pozícióját. Noha a PSD Konstanca korábban a párt egyik legerősebb bázisa volt, a Stroe-vezette időszak alatt jelentős választási vereségeket szenvedett el, mégis megőrizte vezető szerepét, köszönhetően a párton belüli lojalitásának és személyes befolyásának.

Ezen túlmenően, Stroe neve többször is felmerült a helyi korrupciós ügyek kapcsán, bár sosem került bíróság elé. A politikai túlélőképessége azonban figyelemre méltó: minden botrány után sikerült talpon maradnia, sőt, mostanra az egyik legérzékenyebb parlamenti bizottság alelnökévé vált. Ez a kinevezés nemcsak a hírszerző szolgálatok politikai függetlenségét kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy mennyire lehet megbízni egy olyan rendszerben, ahol a korábbi elnyomó szervezetek emberei a hatalom csúcsán ülnek.

De a bizottságban nem Stroe az egyetlen kétes figura. Mircia Chelaru, az AUR képviselője, egy korábban jogerősen elítélt bűnöző, aki 2016-ban három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a „tábornokok lakásügye” korrupciós botrányban. A vádak szerint több magas rangú katonai vezető jogosulatlanul jutott kedvezményes áron állami lakásokhoz vagy ingatlanokhoz, kihasználva pozíciójukat és befolyásukat. Ezeket az ingatlanokat gyakran a piaci ár alatt szerezték meg, majd később busás haszonnal értékesítették. Az ügyben több magas rangú tisztviselőt is felelősségre vontak, és egyeseket bíróság elé állítottak. Az egyik legismertebb eset Mircia Chelaru tábornoké, aki 2016-ban három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a „tábornokok lakásügye” kapcsán.

A testület harmadik botrányos tagja Anamaria Gavrilă, aki a szélsőjobboldali POT párt vezetőjeként a nyíltan oroszbarát és legionárius eszméket népszerűsítő Călin Georgescu fulmináns népszerűségének farvizén jutott be pártjával a parlamentbe.

A bizottság tagjai között ott van még Mihai Fifor (PSD), Sorin Gheorghe Şipoş (USR) és Turos Lóránd (RMDSZ).

A SRI bizottság: A titkosszolgálatok cimborája került az élére

A belföldi hírszerzést, a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság sem marad le a SIE-bizottság mögött botrányosság tekintetében. A testület élére Eugen Bejinariu (PSD) került, aki meglehetősen kétes politikai múlttal rendelkezik, tipikus példája a romániai posztkommunista politikai elitnek, amely az állami struktúrákat és a titkosszolgálatokkal való kapcsolatokat saját hatalmának fenntartására és vagyonszerzésre használja. Pályafutása során folyamatosan a hatalom közelében mozgott, és mindig a megfelelő helyen volt, amikor új pozíciók és lehetőségek nyíltak meg.

Bejinariu az 1980-as években az államgépezet részeként kezdte karrierjét, az akkori hadseregben szolgált, majd az 1990-es években az Adrian Năstase-kormányban emelkedett ki. Különösen szoros kapcsolatokat ápolt az akkori román oligarchákkal, például Alexandru Bittnerrel és Dorin Cocoșsal, akik az állami privatizációk és közbeszerzések során óriási vagyonra tettek szert. Ő maga is több olyan vállalatnak volt a részvényese vagy pénzügyi tanácsadója, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak az állami intézményekkel és a politikai elittel.

A legnagyobb botrány 2005-ben robbant ki, amikor Bejinariu egyike volt annak a négy politikusnak, akik kezdeményezték a hírhedt „Big Brother törvényt”. Ez a jogszabály lehetővé tette volna a SRI számára, hogy bírói engedély nélkül figyeljen meg és hallgasson le állampolgárokat, valamint közvetlen hozzáférést kapjon a postai és távközlési szolgáltatók által kezelt információkhoz. Az óriási társadalmi felháborodás miatt a törvény végül nem lépett hatályba, de az ügy megmutatta, hogy Bejinariu és társai milyen mértékben kívánták kiterjeszteni a titkosszolgálatok befolyását.

Pénzügyei is figyelemre méltóak. Bejinariu soha nem dolgozott a magánszektorban, mégis több millió eurós vagyonra tett szert, amelyet különböző ingatlanokban, műkincsekben, exkluzív óragyűjteményekben és állampapírokban tart. A deklarált vagyona több mint 5,5 millió lej, és ehhez hozzájön az államtól kapott speciális katonai nyugdíja, amely az évek során szintén jelentősen megnőtt.

A mostani kinevezése a SRI parlamenti ellenőrző bizottság élére különösen aggasztó, mivel pont egy olyan ember került egy kulcsfontosságú ellenőrző pozícióba, aki már korábban is aktívan próbálta megerősíteni a titkosszolgálatok hatalmát és korlátozni a civil ellenőrzést. Mivel a romániai hírszerző szolgálatok évről évre növekvő költségvetésből gazdálkodnak, és a titkos műveletek nagy része nem átlátható, komoly aggodalomra ad okot, hogy Bejinariu felügyelete alatt vajon mennyire lesz ténylegesen független az ellenőrzés, vagy inkább egy újabb eszköz lesz a háttérben zajló politikai és gazdasági játszmák fenntartására.

A legnagyobb kérdés tehát az: egy olyan politikus, aki évtizedek óta a titkosszolgálatok és oligarchák árnyékában mozog, valóban az állampolgárok érdekeit fogja-e képviselni, vagy inkább saját hatalmának további megszilárdításán dolgozik?

A SRI-t ellenőrző bizottság alelnöke a PNL-s Nicolae Neagu, a titkár pedig Csoma Botond (RMDSZ). A tagok között található többek között az USR-s Allen Coliban, a szélsőjobboldali AUR-os Radu Fabian-Cristian és a PSD-s Laurentiu-Cristinel Țepeluș is. Kérdés, hogy mennyire lehet független ellenőrzés egy olyan bizottságtól, amelynek vezetője maga is a titkosszolgálatok befolyása alatt állhat.

Ki felügyeli a felügyelőket?

A román hírszerző szolgálatok költségvetése az elmúlt években brutálisan megnőtt. 2025-re a SRI büdzséje 4,4 milliárd lejre, a SIE-é pedig 811 millió lejre nőtt – a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) esetében pedig 288%-os növekedést regisztráltak. Mindez úgy történik, hogy egyre több információ lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a titkosszolgálatok egyes vezetői kétes politikai játszmákban vesznek részt.

A SIE főnöke, Gabriel Vlase például nemrég Azerbajdzsánba utazott egy magánrepülőgépen, hogy három napig Forma-1-es versenyeket nézzen – persze a román adófizetők pénzéből. Testvére, Constantin Vlase eközben a Fekete-tenger partján zajló ingatlanbiznisz egyik kulcsfigurája, olyan kétes alakokkal üzletelve, mint a hírhedt interlop Elvis Petcu és a szerencsejáték-ipar egyik legismertebb szereplője, Alexandru Olea.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik legnagyobb problémája az elmúlt években az, hogy nincs civil vezetője, vagyis egy olyan főigazgatója, aki nem a katonai struktúrákból vagy a titkosszolgálatok belső köreiből érkezik. A SRI-t 2015 óta ideiglenes vagy belső körökből származó kinevezettek vezetik, anélkül, hogy egy valóban civil szakember vagy politikai kinevezett állt volna az élén. Ez a helyzet tovább erősítette a szolgálat önálló hatalmi központként való működését, mivel a parlamenti vagy kormányzati ellenőrzés inkább formális, mint valóságos. Az ország számos politikai elemzője és civil jogvédő szervezete évek óta figyelmeztet arra, hogy a szolgálat egyre inkább egy „állam az államban” jellegű intézménnyé válik, amely jelentős befolyást gyakorol a belpolitikai döntéshozatalra, és nem feltétlenül a törvényes keretek között működik.

A legutóbbi kísérlet egy civil vezető kinevezésére 2021-ben történt, amikor a kormány és az elnöki hivatal megpróbált egy pártpolitikán kívüli szakembert találni a SRI élére, de a folyamat végül eredménytelen maradt. Azóta a szervezet ideiglenes vezetők és katonai tisztviselők irányítása alatt áll, ami tovább mélyíti az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság problémáját. A jelenlegi állapot különösen aggályos annak fényében, hogy a SRI 2025-re 4,4 milliárd lejes költségvetést kapott, amelyet a parlamentnek ugyan jóvá kell hagynia, de az ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai miatt valójában kevés betekintés van abba, hogy hogyan és milyen célokra költik el ezt az összeget. Ez a helyzet tovább erősíti a titkosszolgálatok körüli politikai játszmák fontosságát, és rávilágít arra, hogy Románia még mindig nem tudott teljes mértékben megszabadulni a régi, Securitate-éra árnyékától.

Eközben a román politikai elit – mintha semmi sem történt volna – gátlástalanul pakolja tele az ellenőrző bizottságokat kétes múltú emberekkel, akiknek lojálisabbak a saját érdekeikhez és régi kapcsolataikhoz, mint a demokratikus intézményekhez.

Az igazi kérdés tehát az: ki fogja felügyelni a felügyelőket? Mert ha az új bizottságok összetételéből indulunk ki, akkor az állampolgároknak nem sok okuk van megnyugodni.