Csomát és Turost delegálta az RMDSZ a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokba

A román parlament hétfő este titkos szavazással elfogadta a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) és a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságok új összetételét, írja a News.ro. Az RMDSZ továbbra is képviselteti magát mindkét testületben, így folytatja munkáját a belföldi és külföldi hírszerző szolgálatok parlamenti ellenőrzésében. A szövetség először a 2021-es ciklusban delegált tagot a két bizottságba, és most ugyanazok a politikusok kaptak mandátumot: Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője maradt a SRI-bizottság titkára, míg Turos Lóránd, a szenátusi frakció vezetője továbbra is tagja a SIE-bizottságnak.

A Külföldi Hírszerző Szolgálatot ellenőrző testületet Alexandru Muraru (PNL) vezeti, alelnöke Felix Stroe (PSD), titkára Mihai Fifor (PSD), míg a tagok között megtalálható Mircia Chelaru (AUR), Anamaria Gavrilă (POT), Sorin Gheorghe Şipoş (PSD) és az RMDSZ képviseletében Turos Lóránd. A Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság élére Eugen Bejinariu (PSD) került, alelnöke Nicolae Neagu (PNL), titkára pedig Csoma Botond (RMDSZ), aki már az előző ciklusban is ebben a testületben tevékenykedett.

A hírszerző szolgálatok jelentős költségvetési növekedést kaptak az elmúlt években. Míg a 2021-es állami költségvetésben a SRI 2,7 milliárd lejes, a SIE pedig 390 millió lejes keretből gazdálkodott, addig a 2025-ös költségvetésben ezek az összegek drasztikusan megnőttek. A bemutatott költségvetési tervezet szerint a SRI 4,435 milliárd lejt kap, ami 64,3%-os növekedést jelent, a SIE büdzséje pedig több mint kétszeresére emelkedett, 811,7 millió lejre. A legnagyobb növekedést azonban a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) kapta, amelynek költségvetése 288%-kal nőtt, elérve a 2,415 milliárd lejt. A Védelmi és Biztonsági Szolgálat (SPP) is 10,5%-os növekedést kapott, így 443,29 millió lejből gazdálkodhat.

A hírszerző szolgálatok körül különösen nagy lett a figyelem az elmúlt hónapokban, miután a 2024-es romániai elnökválasztást a titkosszolgálatok jelentéseire hivatkozva érvénytelenítették. Az állítólagos külföldi beavatkozás miatt elrendelt vizsgálatok eddig nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékokat, így továbbra is kérdéses, hogy valóban történt-e manipuláció. Ugyanakkor arról is egyre több információ lát napvilágot, hogy a jelenleg is legnagyobb támogatottsággal rendelkező jelölt, Călin Georgescu tulajdonképpen a titkosszolgálatok bizonyos csoportosulásainak a támogatását élvezi. Kérdés, hogy elrendelnek-e kivizsgálást, kérnek-e jelentést a következő hetekben az ügyben a frissen alakult parlamenti bizottságok.