Visszarendeződik a 2022-es állapot: USR mentesült a koalíció, és vasárnap nevesítik a miniszterelnök-jelöltet

A legfrissebb hírek szerint szombat délelőtt a PSD, a PNL és az RMDSZ ismét összeültek, hogy folytassák az egyeztetéseket a kormányzati pozíciók elosztásáról. A cél az, hogy még a hétvégén véglegesítsék az új kormány névsorát, hogy hétfőn, december 23-án a miniszterek parlamenti meghallgatása is megtörténhessen. A tervek szerint a kormány beiktatására még karácsony előtt sor kerülhet.

Péntek esti tárgyalások: hárompárti egyezség született, az USR-t kizárták

Péntek este kezdődtek újra a tárgyalások, miután korábban a PSD azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a koalícióból. A megbeszélések három fő feltétel körül zajlottak: közös elnökjelölt kiválasztása a három párt részéről, a következő kormány által elfogadandó megszorító intézkedéseket tartalmazó „saláta-törvény” támogatása, valamint egy „nem támadási paktum” megkötése a PSD és a PNL között.

Sorin Grindeanu volt az, aki határozottan elutasította az USR kormányba való bevonását, mondván, hogy a párt állandóan kritizálja a szociáldemokratákat és a liberálisokat is, ami megnehezíti az együttműködést. Az USR részéről Cătălin Drulă szerint a PSD és a PNL már titokban megegyezett a kormányalakításról, és Klaus Iohannis elvárása, hogy a kormány karácsonyig felálljon, teljesülni fog.

Elena Lasconi a Digi 24 műsorában reflektált a fejleményekre. Szerinte a pártot szándékosan hagyták ki a koalíciós tárgyalásokból, mert a PSD és a PNL nem akarja őket a kormányban látni. Lasconi állítja, hogy az USR nyitott volt a tárgyalásokra és konkrét reformjavaslatokkal érkezett, de ezeket a többi párt figyelmen kívül hagyta. Szerinte a PSD és a PNL előre megállapodott, hogy kizárják az USR-t, és ezzel torz képet próbálnak festeni róluk, mintha nem lennének hajlandók a kormányzásra.

Szombat délelőtt: már a minisztériumokat osztogatják

Miután a három legfontosabb elméleti és elvi dolgokban megegyeztek pénteken este, a szombati folytatáson már sokkal gyakorlatibb kérdésekről kellett tárgyalni.

A minisztériumok elosztásáról kiszivárgott információk szerint a PSD megtarthatja a korábbi Ciucă–Ciolacu-kormányban birtokolt fontos tárcák többségét, így például a védelmi, mezőgazdasági, szállítási, az egészségügyi és a digitalizációért felelős minisztériumokat.

A PNL számára maradhat a belügyminisztérium, az oktatásügy, az energetikai és a külügyi tárcák. A pénzügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium esetében még vita zajlik, de egyes források szerint ezek is a PNL-hez kerülhetnek. Az RMDSZ három minisztériumot kaphat: a fejlesztési, a környezetvédelmi és a kulturális tárcákat, vagyis Cseke-Tánczos Kelemen kerülne be a kormányba, mindhárom politikusnak van előzetes tapasztalata ezeknek a tárcáknak az élén.

Ezen felül Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is volna, mint az előző, félbeszakadt tárgyalásokon kiderült, mindegyik kormányfőhelyettesnek vinnie kell egy minisztériumot is.

Már megint a fejlesztési minisztérium miatt van a legnagyobb vita

Az eddig kiszivárgott információk alapján a minisztériumot az RMDSZ szeretné visszavenni, ahogy a Ciucă-kormányban is az ő irányításuk alatt állt, és a koalíciós partnerek egyébként elismerték, hogy Cseke Attila remekül végezte a dolgát. Ugyanakkor a PSD és a PNL részéről is komoly nyomás nehezedik a koalíciós asztalra, mivel mindkét pártban erős a belső igény a minisztérium megszerzésére.

A fejlesztési minisztérium különösen fontos, mert az országos és uniós fejlesztési források elosztása itt történik, ami kulcsfontosságú a helyi önkormányzatok támogatásában. Ezért mind a PSD, mind a PNL részéről a helyi polgármesterek és megyei tanácselnökök nyomást gyakorolnak, hogy saját pártjuk birtokolja ezt a tárcát, ami komoly politikai és gazdasági eszközt jelentene számukra.

Paul Stănescu, a PSD főtitkára a mai nyilatkozataiban arra utalt, hogy a fejlesztési minisztérium körüli vita még nem zárult le, és hozzátette, hogy ez az egyik olyan kérdés, amely akadályozza a végső megállapodás megszületését. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a PSD hajlandó lehet kompromisszumra, ha ez elősegíti a gyors kormányalakítást.

Összességében, bár az RMDSZ esélyes arra, hogy megtartsa a fejlesztési minisztériumot, a PSD és a PNL ambíciói miatt még mindig képlékeny, ki fogja végül irányítani ezt a kulcsfontosságú tárcát.

Marcel Ciolacu, a korábbi hírekkel ellentétben, mégis vállalná a kormányfői munkát tovább is

Többféle hír szivárgott ki az elmúlt napokban a sajtóba. hol arról, hogy Ciolacu nem akar már miniszterelnök lenni, hol arról, hogy bedobják Bolojant, mert ez a kormány úgyis csak az elnökválasztásig bírja ki, utána váltás lesz. Mindezek tetejébe Marcel Ciolacu csütörtökön váratlanul bejelentette: a PSD kilép a kormánykoalícióból. Végül Ciolacu marad a miniszterelnöknek, állítólag párttársai győzték őt meg a maradásról. A kormányfői tisztség hivatalos jelölése vasárnapra várható, miután Klaus Iohannis államfő konzultált a pártok képviselőivel.

A PSD fenyegetése, hogy kilép a kormánykoalícióból egyébként azután történt, hogy a PNL vezetése úgy döntött, hajlandó lenne hagyni, hogy a PSD egyedül alakítson kormányt, mivel Ciolacu nem akarta elfogadni a közszférában dolgozók bérének és nyugdíjainak befagyasztásáról szóló sürgősségi rendeletet. Ez a döntés rendkívül fontos, mivel az ország költségvetési hiánya 2025-re elérheti a GDP 8,5%-át, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat, beleértve a hitelminősítések rontását és a hitelkamatok növekedését.

A PSD kilépési szándékának bejelentésével Ciolacu lépéselőnybe került, mivel ezzel elhárította annak a veszélyét, hogy a PNL teljes felelősséget hárítson rá a költségvetési megszorításokért. Elemzők szerint ez a döntés Ciolacu politikai túlélését szolgálta, noha párton belül nem konzultált előzetesen.

Crin Antonescu, mint közös jelölt?

A tárgyalások során a PSD és a PNL jövőbeli együttműködését tovább bonyolítja a közelgő elnökválasztási kampány. Egyes források szerint felmerült, hogy Crin Antonescu, a PNL korábbi elnöke lehetne a koalíció közös államfőjelöltje. Ezt az ötletet Kelemen Hunor dobta be először, majd Sorin Grindeanu, a PSD alelnöke is támogatta. Ezzel párhuzamosan a PNL-n belül is átrendeződés indult el, Hubert Thuma és más vezetők támogatásával Antonescu neve erősödni látszik, ami gyengítheti Ilie Bolojan pozícióját a párton belül.

A politikai háttéralkuk azt mutatják, hogy a koalíció számára nemcsak a kormányalakítás a tét, hanem a különböző pártokon belüli pozíciók is billeghetnek. Hogy miért éppen Crin Antonescu nevét húzták ki a zsákból, rejtély, a volt liberális elnök többször csúfosan leszerepelt a nagypolitikai színpadon, nem beszélve arról, hogy angol nyelvtudása és tárgyalási készségei köznevetség tárgya voltak. Antonescu 2009 és 2014 között töltötte be az elnöki tisztséget a PNL-ben, és ő volt az, aki jelentős szerepet játszott a PSD-vel való politikai együttműködés kialakításában, amelynek eredményeként létrejött a Szociálliberális Unió (USL). Az USL céljai között szerepelt az akkori elnök, Traian Băsescu eltávolítása a hatalomból.

2012 nyarán, miután Traian Băsescu államfőt felfüggesztették hivatalából, július 10-től augusztus 27-ig Antonescu látta el ideiglenesen Románia elnöki tisztségét. Megbízatása alatt az ország az elnök leváltásáról szóló népszavazást tartott, amely végül érvénytelen lett az alacsony részvételi arány miatt. Antonescu augusztus 27-én adta vissza az elnöki hatásköröket Băsescunak, amikor a népszavazás eredményét hivatalosan is kihirdették. 2014-ben, azzal párhuzamosan, hogy Iohannis fulminánsan felfelé ívelő pályát futott be a liberális párton belül, Antonescu visszavonult a politikai életből, sokak számára teljesen érthetetlenül.